Tengerföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tengerföld
megszűnt
i. e. 1732i. e. 1004 (i. e. 670)
Tengerföld (Larsza) az Amorita Babilon előtt
Tengerföld (Larsza) az Amorita Babilon előtt
Általános adatok
Népesség sumer, akkád, elámiak, kassziták, kháldeusok
Hivatalos nyelvek sumer, akkád
Vallás mezopotámiai mitológia
Kormányzat
Államforma királyság
Dinasztia I. tengerföldi dinasztia, II. tengerföldi dinasztia (URU.KU3ki)
Elődállam
Utódállam
 Óbabiloni Birodalom
Újbabiloni Birodalom 

Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve. Létének egy évezrede alatt változó kiterjedésű terület, általában a Tigris és az Eufrátesz torkolatvidékét, a Nippurtól lejjebb eső térséget nevezték így, valamint a kora ókorban még létező nagy szigetet, amely az elámi hegyvidéktől délre helyezkedett el. Sokszor csak a közvetlen tengerpartot értették alatta. Ma már nagyon messze van a tengertől, a két folyam feltöltötte a területet.

A Tengerföld elkülönülése régebbi keletű, mint államiságának önállósága. Az i. e. 2. évezred folyamán gyakorlatilag megegyezett az Amorita Babilon előtti Larsza és Lagas fennhatóságának területével, ezért leginkább e két város politikai utódjának tekinthető, és mint ilyen, egyben a sumer nyelv, etnikum és állam utolsó képviselője is Babilon kialakulása és a III. uri dinasztia bukása után. E terület csak nagyon rövid időre került babiloni fennhatóság alá. Rím-Szín uralkodását Hammurapi szüntette meg a középső kronológia szerint i. e. 1763-ban, de i. e. 1732-ben már Szamszuilúna elveszítette a térséget, mivel Ilumaél (vagy Iluma-ilum) már önálló lehetett. Köszönhette ezt a kassziták benyomulásának, melynek során Babilon elvesztette a rendkívül fontos közép-mezopotámiai térségben a Tigris bal partjának egy szakaszát (Esnunna környékén), és a védekezési kényszer lehetetlenné tette a Tengerföld visszafoglalását.

A Tengerföld Hammurapi és Szamszuilúna uralkodása alatt a délkeleti sumer városok lakosságának menedéke lett, és a térség nagyobb városai összefogtak az amoriták ellen. Ilumaél azt állította, hogy a Rím-Szín által legyőzött első iszíni dinasztia (vagyis Damik-ilisu) leszármazottja, és élére állt a lázongásoknak. A függetlenséget Elám segítségével vívta ki. A királylistákon tíz vagy tizenegy uralkodó szerepel az URU.KÙki dinasztiából. Feliratos emlékeket alig hagytak ránk, az ismert feliratokon KURa-ab-baKI királyának nevezik magukat (sumer a-ab-ba = „tenger”).

A terület történetéről viszonylag kevés ismeretünk van, mivel városai gyengén kutatottak. A saját korának természeti körülményei sem voltak alkalmasak leletmegőrződésre. Mocsaras, nádas térség volt a legnagyobb része. Annyi bizonyos, hogy önállóságát sokáig megőrizte az Óbabiloni Birodalommal, majd a kasszita Babilonnal (Karadúnias), sőt Elámmal szemben is, sőt talán Babilont is elfoglalták I. Murszilisz hettita király hadjárata után. A források töredékessége nem teszi lehetővé, hogy megállapítsuk Babilon tényleges urát az Óbabiloni Birodalom bukását követően, ezért II. Agum kasszita király is szóba kerülhet. A Tengerföldet rövid időre I. Kadasman-Enlil meghódította ugyan, de hamarosan újra független lett, és az i. e. 2. évezred végén a Tengerföldi második dinasztia végül Babilont is elfoglalta (talán másodszor).

Önállóságának megszűnte után a Kháldea részévé vált. További függetlenségi mozgalmak valószínűleg azért nem indultak innen, mert maguk az Újbabilont irányító arameus származású kháldeusok is e térségből származtak, Nabú-apal-uszur felmenői Bít-Jakíni kormányzóság fejedelmei voltak. Ez a „sejkség” a korabeli tengerparton terült el. Már Marduk-apla-uszur is innen indulva megszerezte Babilon trónját, majd az asszírokkal szemben alulmaradt. Az i. e. 10. századtól az Újbabiloni Birodalom kialakulásáig a kháldeus lázadók alapvető bázisa maradt. Ez időre a korábbi sziget körüli tenger teljesen feltöltődött, kiterjedt új mocsarak jöttek létre az akkori tengerpart vonalán.

Források[szerkesztés]

Sumer városok és Tengerföld a mai Irak térképén