III. uri dinasztia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. uri dinasztia
i. e. 21. század – i. e. 20. század
A III. uri dinasztia befolyási övezetének zsugorodása
A III. uri dinasztia befolyási övezetének zsugorodása
Általános adatok
Fővárosa Ur
Népesség sumer, akkád
Hivatalos nyelvek óakkád
Vallás sumer–akkád panteon
Kormányzat
Államforma királyság
Dinasztia III. uri dinasztia
Elődállam
Utódállam
 gutik
Óbabiloni Birodalom 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. uri dinasztia témájú médiaállományokat.
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak.

A III. uri dinasztia Sumer történetének utolsó jelentős szakasza az Akkád Birodalom és a kútúk (gutik) után. Később már csak rövid időre kerültek sumerek hatalomra Mezopotámiában, a Tengerföld királyai. A rövid kronológia szerint az i. e. 21. és a 20. század fordulóján, a középső kronológia szerint a 21–20. század között uralkodtak. ezt az időszakot „újsumer kornak” vagy „sumer reneszánsznak” is nevezik.

Ur államára ekkor a centralizáló törekvések, és egy új, bürokratikus közigazgatás kiépülése jellemző. Teljes kibontakozásra nem maradt idő, mert harcias törzsek vették körül ezidőben Mezopotámiát, a gutik, kassziták és az elámiták. Végül Isbí-Erra íszíni király győzte le az utolsó uri uralkodót, Ibbí-Színt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A III. uri dinasztia első ismert uralkodója Ur-Nammu, jó ötven évvel követte Sarkalisarri akkád királyt. Számos elmélet született már az időszak kronológiájáról és a hatalmi viszonyokról, de a teljes szakasz nagyon homályos. Sarkalisarri a saját évkönyvei szerint sikeres hadjáratokat vezetett Kútú, Amurrú és Elám ellen. Mégis a halálát rövid, de súlyos válság követte, hiszen a források szerint négy király uralkodott három évig, és csak ezután következett Dudu, aki hosszabb időn keresztül ülhetett a trónon. Ekkorra azonban az Akkád Birodalomtól már számos terület függetlenítette magát.

Ezek közt volt Kútú és Uruk is. Utu-hegalt, Uruk királyát azonban ismeretlen körülmények között Ur városa és annak uralkodója, Ur-nammu követte a Sumer feletti főhatalom gyakorlásában. A hagyományos elképzelés szerint Uruk hatalmát Tirigan hadjárata rendítette meg, amely a sumer királylista alapján tehető fel. Újabban azonban terjed egy olyan elmélet is, miszerint Ur-nammu valójában Utu-hegal kormányzója volt Urban, és lázadással lett önálló, majd döntötte meg Utu-hegal hatalmát. Egy harmadik elmélet szerint közeli rokonok voltak, és az uri kormányzónak kinevezett Ur-Nammu akkor vette át a hatalmat, amikor Utu-hegal egy Lagas elleni csatában elesett. Ekkor vette fel a Sumer és Akkad királya címet is. Ez utóbbit erősíti az a körülmény, hogy nem ismert olyan dokumentum, amely Utu-hegal és Ur-nammu csatározásáról szólna.

Ur-nammut fia, Sulgi követte a trónon, aki számos közigazgatási reformmal szervezte át országát. Szabályozta az eljárások rendjét, a dokumentumok levéltári elhelyezését, új adórendszert alakított ki és a naptárt is megreformálták. Állandó hadsereget tartott fenn. A tartományokat az enszik kormányozták általában, de egyes helyeken a katonai kormányzók (sakkanakku) hatalma nagyobb volt az enszinél, ami nyilvánvaló akkád hagyomány. A tartományi adók a kormányzati székhelyre folytak be, amelyek egyfajta redisztribúciós alapot képeztek.

Amar-Szín és Su-Szín uralkodásáról viszonylag keveset tudunk. A feliratok építkezésekről és hadjáratokról szólnak. Uralkodásuk idején a III. uri dinasztia hatalma kiterjedt Elámtól Ebláig, azaz Szúza városától Bübloszig.

Ibbí-Szín alatt viszont amorita támadás érte az államot, amelynek következtében a Máritól nyugatra lévő összes területüket elvesztették, később Isbí-Erra támadásai során a befolyási övezet a Szippartól Urig terjedő mezopotámiai régióra szorult vissza.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a kort sumer reneszánsznak nevezik, a sumer nyelv nem került vissza korábbi pozíciójába. A korábbi sumer irodalmat felújították, aktualizálták, de a korban keletkező dokumentumok többsége akkád nyelvű. A sumer nyelv csak Mezopotámia délkeleti részén, a Tengerföldön maradt mindennapi élő nyelv.

Már Ur-nammu új törvényeket alkotott, törvénykönyve Hammurapi törvényeire hasonlít, talán annak mintája volt. A törvények kiterjedtek a kereskedelem szabványosítására is, egységesített mértékrendszert alakítottak ki. Bronz és arany lapocskákat gyártottak, amelyek meghatározott tömegűek voltak, és gyakorlatilag pénzként funkcionáltak.

Lásd még: Ur uralkodóinak listája

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]