Suruppak
| Suruppak | |
| Tell el-Fara | |
 | |
| Számla i. e. 2500 körüli időből | |
| Névváltozatok | Surruppak, Suruppag |
| Alapítás | i. e. 5. évezred |
| Ország |  Irak |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1.2 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Suruppak
Pozíció Irak térképén
| |
 é. sz. 31° 46′ 38″, k. h. 45° 30′ 35″31.777222°N 45.509722°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 38″, k. h. 45° 30′ 35″31.777222°N 45.509722°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Suruppak témájú médiaállományokat. | |
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Suruppak (Fara) a mai Tell Fara, ősi sumér város Irakban, Al-Qadisiyyah kormányzóságban.
Fekvése
[szerkesztés]Uruktól északra fekszik
Története
[szerkesztés]Suruppak Mezopotámia legrégebbi városai közé tartozott. A Sumér királylista - amely az özönvíz előtti városokat írta le, az ötödik helyen említi nevét.
A Suruppak királya Ziuszudra volt a sumér vízözönmítosz hőse, aki Enki isten tanácsára bárkát épített és így megmenekült az áradatból. Később a Gilgames-eposz szerint Utnapistim élte túl hasonlóképpen a vízözönt. Utnapistim Ubar-Tutu fia volt, aki a vízözön előtt Suruppak utolsó királya volt.
Régészet
[szerkesztés]Suruppak területén először 190-1903ban R. J. Koldewey és W. Andrae végzett ásatásokat, majd 1931-ben E. Schmidt ásatott itt.
Források
[szerkesztés]- Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4
