I. Samsi-Adad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

I. Samsi-Adad (a rövid kronológia szerint Kr. e. 1749Kr. e. 1717, a középső kronológia szerint Kr. e. 1813Kr. e. 1781 uralkodott) az óasszír kor első jelentős uralkodója - sarru, azaz király - volt.

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származását tekintve amurrú volt a jaminiak törzsszövetségéből, apját az asszír királylista közlése alapján Ila-kabkabinak hívták, aki nomád sejkként talán Tirka uralkodója lehetett. Származása azonban még vitatott, a szíriai, Dijála-völgyi és dél-mezopotámiai szülőhely mellett egyaránt vannak érvek. Az asszír Narám-Szín idején Karduniasba (azaz Babilon) ment, Szín-muballitHammurapi apja – udvarába. Ibni-Adadlimmu, azaz évnévadó tisztviselő Assurban – évében elfoglalta Ekallátumot. Három év múlva, Atamar-Istar évében Ékallatéból kiindulva Assurba ment és letaszította trónjáról Narám-Szín fiát, II. Erisumot. Részleteket nem tudunk, talán a szíriai Katna támogatását élvezte, mivel felesége katnai volt és Katna szövetségeseket keresett Jamhad állam ellen, amely ekkor Márinak, Samsi-Adad ellenségének a szövetségese volt.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Assur trónjának megszerzése után elfoglalta Márit, ahol ekkor már Szumu-jamam uralkodott, kiirtotta az ő családját kiirtó Jahdun-Lim családját – csak egyik fiának, Zimrí-Limnek sikerült Jamhad fővárosába, Halapba menekülnie apósához, I. Jarimlímhez.

Samsi-Adad fővárosát nem Assurban, hanem Subat-Enlilben (Tell-Leilán) rendezte be. Uralkodása alatt nomád törzsi királyként uralkodott, nem vezetett be egységes adminisztrációt. Állama így igazából nem is tekinthető birodalomnak. Két fiát a birodalom két fontos városába helyezte kormányzónak. Az idősebb, rátermettebb Ismé-Dagan a keleti Ékallatum, a fiatalabb és az élet örömeinek élő Jaszmah-Adad pedig az uralkodása alatt meghódított délnyugati Mári palotájában rendezkedett be. Máriban számos ékírásos agyagdokumentum maradt ránk, amelyekben Samsi-Adad és Ismé-Dagan korholja Jaszmah-Adadot életvitele és politikai baklövései miatt (például nem volt hajlandó fogadni a neki küldött feleséget).

Samsi-Adad harminchárom évig ült az asszír trónon. Uralkodása idején nagy valószínűséggel még a Hammurapi által vezetett Babilónia is a vazallusa volt. A Földközi-tenger partvidékét ugyan nem tartotta ellenőrzése alatt, de egy felirata szerint eljutott odáig. A legnagyobb problémát a király számára a keleti határt háborgató Elám jelentette, ami Esnunna városával szövetkezett a harcban.

I. Samsi-Adad halála után Ismé-Dagan örökölte meg a trónt, aki még negyven évig uralkodott az asszír királylista szerint, ám minden igyekezete ellenére Asszíria vazallusi sorba süllyedt a keleti támadásoknak és Hammurapi tevékenységének köszönhetően. Jaszmah-Adad nem volt ilyen szerencsés: már Kr. e. 1779-ben visszaszerezte Márit az elűzött Zimrí-Lim, aki addig apósánál, Jamhad királyánál, I. Jarimlímnél keresett menedéket.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub. ISBN 963 208 507 8 (1998) 
  • Komoróczy Géza: Asszírok: az identitás változásai (ÓKOR, 2006. V. évfolyam 1. szám)
  • Kalla Gábor: Mezopotámiai uralkodók (Kossuth Könyvkiadó Helikon, 1993) ISBN 963 09 3676 3


Előző uralkodó:
Erisum
Asszíria királya
1813 – 1781
Kinadshburn.JPG
Következő uralkodó:
I. Ismé-Dagan
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap