Juliette Gréco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Juliette Gréco
Juliette Gréco 3.jpg
Született 1927. február 7.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Montpellier[9][10]
Elhunyt 2020. szeptember 23. (93 évesen)[11][7][8]
Ramatuelle[11][10]
Állampolgársága francia
Házastársa Philippe Lemaire
(1953–1956)
Michel Piccoli (1966–1977)
Gérard Jouannest (1988–2018)
Foglalkozása színésznő, sanzonénekes
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka (2012. július 13.)[12]
  • a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének főtisztje (2015. november 20.)[13]
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2016. február 10.)[14]
Sírhely Montparnasse-i temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Juliette Gréco témájú médiaállományokat.

Juliette Gréco (Montpellier, 1927. február 7.Ramatuelle, 2020. szeptember 23.) francia színésznő, sanzonénekes.

Életpályája[szerkesztés]

Montpellier-ben született egy korzikai apa és egy, a francia ellenállásban aktívan részt vevő anya gyermekeként, a dél-franciaországi Hérault tartományban. Anyai nagyszülei nevelték.

Gyorsíróként dolgozott; Jean-Paul Sartre fedezte fel tehetségét. Magánúton tanulta a színészetet, s zenei előképzettség nélkül lett Párizs leghíresebb énekesnője. Gréco maga is részese volt a résistance-nak (francia ellenállásnak), elfogták, de fiatal korára tekintettel nem deportálták. Saint-Germain-des-Prés-be költözött, miután anyja Indokínába disszidált a francia haditengerészet segítségével. 1949-ben debütált a kamerák előtt. 1957-ben Hollywoodba szerződött, de az 1960-as években visszatért a pódiumhoz; hangversenykörútjain bejárta az egész világot. 1967-ben, Budapesten is vendégszerepelt.

Szuggesztivitása nemcsak mély hangjában, hanem sajátos előadásmódjában is rejlett. Gesztusai úgy kísérték a zenét, hogy a közönség a nyelv ismerete nélkül is megértette mondanivalóját. A hangulatok páratlan tolmácsolója, igényes, irodalmi ízlésű előadóművész volt. Jó megjelenésű, érdekes arcú színésznő volt. A francia televízó népszerű bűnügyi sorozatának, a Belphegor-nak hősnője volt.

Magánélete[szerkesztés]

1953–1956 között Philippe Lemaire (1927–2004) francia színész volt a férje. Egy gyermekük született: Laurence Lemaire (1954–2016). 1966–1977 között Michel Piccoli (1925–2020) francia színész volt a párja. 1988–2018 között Gérard Jouannest (1933–2018) francia zeneszerzővel élt házasságban.

Ismert dalai[szerkesztés]

  • „Si tu t’imagines” (1950)
  • „Je suis comme je suis” (1951)
  • „Les Dames de la poste” (1952)
  • „Déshabillez-moi” (1967)

Filmjei[szerkesztés]

Magyar megjelent művei[szerkesztés]

  • Jujube. Önéletrajz; ford. Villó Ildikó; Gondolat, Bp., 1989

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Brockhaus (német nyelven)
  7. a b GeneaStar
  8. a b Roglo
  9. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  10. a b Fichier des personnes décédées
  11. a b La chanteuse Juliette Gréco est morte, 2020. szeptember 23.
  12. PREX1228029D
  13. PREX1525576D
  14. http://www.culture.gouv.fr/Nous-connaitre/Organisation/Conseil-de-l-Ordre-des-Arts-et-des-Lettres/Arretes-de-Nominations-dans-l-ordre-des-Arts-et-des-Lettres/Nomination-dans-l-ordre-des-Arts-et-des-Lettres-janvier-2016, MCCA1604297A

Források[szerkesztés]