Pedro Calderón de la Barca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pedro Calderón de la Barca
Pedro Calderon de la Barca.jpg
Élete
Születési név Pedro Calderón de la Barca y Barreda González de Henao Ruiz de Blasco y Riaño
Született 1600. január 17.
Madrid
Elhunyt 1681. május 25. (81 évesen)
Madrid
Nemzetiség spanyol
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, dráma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pedro Calderón de la Barca témájú médiaállományokat.

Pedro Calderón de la Barca (Madrid, 1600. január 17. – Madrid, 1681. május 25.) spanyol költő és drámaíró.

Életútja[szerkesztés]

A jezsuitáknál nevelkedett, felsőbb tanulmányait Salamancában végezte, foglalkozott jogi és bölcseleti tudományokkal, később pedig a hadseregben szolgált. Már 20 éves korában egy költői versenyen íjjat nyert. IV. Fülöp, aki korán felismerte Calderón költői tehetségét, kegyeivel halmozta el őt és számára évdíjat rendelt. Calderón azonban a miszticizmushoz való hajlamai következtében 1651-ben papi rendbe lépett és 1653-ban Toledo káplánja, 1681-ben a Szent Péter egyesület főkáplánja lett.

Munkássága[szerkesztés]

Irodalmi sikereit az 1620-as években különböző költői versenyeken aratta. Ekkor írta első színpadi művét Szerelem, becsület és hatalom címmel. Calderón vallásos érzülete műveiben is kifejezésre jut, mert drámáinak legnagyobb része vallásos tartalmú, ezeket művelte leginkább, ezek szereztek neki népszerűséget és tették nevét híressé egész Spanyolországban. Mindazonáltal nemzetének és századának költője maradt még akkor is, midőn hőseit a történelemből vette. Zsidók, görögök, rómaiak, a középkor hősei, gallok, lengyelek az ő darabjaiban mindannyian mint XVII. századbeli spanyolok jelennek meg. A Lope de Vega által kialakított sajátos drámaforma legjelentősebb továbbfejlesztője, de tartalmilag sokkal poetikusabb, nem olyan realisztikus, mint Lope de Vega; az idealizmus képviselője a spanyol szinműirodalomban. Mintegy 120 drámájának cselekménye rendkívül koncentrált, szigorú logika által vezérelt, egyetlen kimagasló drámai hős körül bonyolódik.

Kimagasló tragédiái Az élet álom (1635), A csodatévő mágus (1637), Saját becsületének orvosa (1641), A zalameai bíró (1643) valamint a Huncut kísértet című komédia.

Emlékezete[szerkesztés]

1880-ban a madridi Szent Anna-téren szobrot emeltek neki.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]