David Attenborough

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sir David Attenborough
Attenborough 2015-ben
Attenborough 2015-ben
Született David Frederick Attenborough
1926május 8. (97 éves)
London, Anglia
Állampolgársága brit
Nemzetisége brit UK
Házastársa Jane Elizabeth Ebsworth Oriel (1950–1997†)
Gyermekei két gyermek:
Robert Attenborough
Susan Attenborough
SzüleiMary Clegg
Frederick Attenborough
Foglalkozása természetfilm-rendező, író, természetjáró
Iskolái Clare College, Cambridge (természettudományok)
London School of Economics (társadalmi antropológia)
Kitüntetései

Sir David Attenborough aláírása
Sir David Attenborough aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Sir David Attenborough témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sir David Frederick Attenborough OM (London, 1926. május 8. –) angol természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. A Cambridge-i Egyetemen végzett, illetve a London School of Economics-on, 1957 óta készít természetfilmeket és sorozatokat a brit BBC televíziócsatorna számára, amelyek közül is a legismertebb a kilenctagú Élet-sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. Emellett a BBC programigazgatója volt az 1960-as és 1970-es években.

A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi). Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós modorának köszönhetően egy csapásra Cousteau kapitány és Gerald Durrell egyenrangú társává emelkedett.

Később jött a szintén nagy sikerű Az első édenkert, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat, de természetfilmjei mellett, más szálak is kötötték a tévéhez: a hetvenes években a BBC programigazgatójaként a csatorna az ő elnöklése alatt kezdett el például színes filmeket sugározni.

Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet brit királynő adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén.

Az Attenborough nyolcvanadik születésnapján tartott ünnepség több mint ötvenéves tévés munkásságáról is megemlékezett, a beszédekben többek között Anglia nemzeti kincseként emlegették a tudóst. A rendezvényen nem kevésbé híres testvére, a rendező-színész Richard Attenborough (Gandhi, Chaplin, Jurassic Park) mellett, tiszteletét tette például a Monty Pythonból ismert Michael Palin is, aki szintén készített már ismeretterjesztő sorozatot, Nyolcvan nap alatt a Föld körül címmel.

David Attenborough más híres természetvédőkkel (pl. Jane Goodall, aki szintén a Cambridge-en végzett) együtt védnöke az angliai Population Matters (A népesedés nagyon is számít – korábbi név: Optimum Population Trust) szervezetnek. Ők szervezik az European Population Alliance (Európai Népesedés Szövetség) hálózatot. Ennek magyar tagja a BOCS Alapítvány, amely elkészítette David Attenborough 2009-es How Many People Can Live on Planet Earth? (Hány ember élhet a Földön?) c. egyórás BBC filmjének magyar feliratozását

Élete[szerkesztés]

Családja és fiatalkora[szerkesztés]

David Attenborough Isleworth-ben született (ma már Nyugat-London része) Frederick Attenborough és Mary Clegg második gyermekeként. Három hosszú életű fiútestvére közül ő volt a középső: bátyja, Richard (1923-2014) színész, producer és rendező lett,[1] öccse, John (1928-2012) az Alfa Romeo olasz autógyártó ügyvezetőjeként tevékenykedett.[2] Fiatalkorát a College House-ban, a Leicesteri Egyetem campusán töltötte, ahol apja elöljáró volt.[3] A második világháború alatt a Refugee Children's Movement néven ismert brit önkéntes hálózaton keresztül szülei két zsidó menekült lányt is befogadtak Németországból.[4]

Attenborough gyermekkorát kövületek, ásványok és állatok gyűjtésével töltötte[5] Hét évesen komoly motivációként értékelte, amikor a fiatal régész, a később ismertté vált Jacquetta Hawkes megcsodálta a gyűjteményét. Néhány évvel később az egyik örökbefogadott lánytestvére adott neki egy borostyándarabot, amely ősi lények maradványait tartalmazta; mintegy ötven évvel később ez a darab állt az Amber Time Machine (A borostyán időgép) című műsorának középpontjában.

1936-ban David és testvére, Richard részt vett Grey Owl (Archibald Belaney) előadásán a leicesteri De Montfort Hallban, és a természetvédelem szószólója jelentős hatással volt rájuk. 1999-ben Richard rendezte meg Belaney életrajzi filmjét Grey Owl (Szürke bagoly) címmel.

Attenborough a leicesteri Wyggeston Grammar School for Boys fiúiskolában végezte tanulmányait, majd 1945-ben ösztöndíjat nyert a Cambridge-i Egyetemhez tartozóClare College-be, ahol geológiát és állattant tanult, és természettudományi diplomát szerzett.[6] 1947-ben a királyi haditengerészethez sorozták be, ezt követően két évet töltött Észak-Walesben és a Firth of Forth-nál.

1950-ben Attenborough feleségül vette Jane Elizabeth Ebsworth Oriel, akinek 1997-es haláláig együtt éltek. A házaspárnak két gyermeke született, Robert és Susan. Robert a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem régész- és antropológia iskolájának bioantropológiai főelőadója lett,[7] Susan pedig egy általános iskola igazgatónője.[8]

Első évei a BBC-nél[szerkesztés]

A haditengerészettől való leszerelése után Attenborough egy kiadóvállalat gyermektudományi tankönyveinek szerkesztésével foglalkozott. Hamarosan kiábrándult a munkából, és 1950-ben rádiós producerként jelentkezett a BBC-nél. Bár jelentkezését elutasították, önéletrajza később felkeltette Mary Adams, a BBC újdonsült televíziós szolgálatának Talks (tényközvetítő) osztálya vezetőjének érdeklődését.

Attenborough-nak, mint ekkoriban a legtöbb britnek, nem volt televíziója, és egészen addig csak egyetlen tévéműsort látott életében.[9] Elfogadta azonban Adams három hónapos képzési ajánlatát, és 1952-ben teljes munkaidőben csatlakozott a BBC-hez. Kezdetben elbátortalanodott a kamera előtt való megjelenéstől, mert Adams szerint túl nagyok voltak a fogai, később aztán a Talks részleg producere lett, amely az összes nem szépirodalmi adást kezelte.[10] Korai projektjei közé tartozott az Animal, Vegetable, Mineral? és a Song Hunter, egy népzenéről szóló sorozat Alan Lomax közreműködésével.

Attenborough kapcsolata a természettudományi programokkal akkor kezdődött, amikor elkészítette és bemutatta a három részből álló Animal Patterns című sorozatot. A stúdióhoz kötött programban a Londoni Állatkert állatai szerepeltek, Julian Huxley természettudós pedig az álcázás, az apozematizmus és az udvarlás folyamatát mutatta be. Ezen a műsoron keresztül találkozott Jack Lesterrel, az állatkert hüllőházának kurátorával, és úgy döntöttek, hogy sorozatot készítenek egy állatgyűjtő expedícióról. Az eredmény a Zoo Quest lett, amelyet először 1954-ben sugároztak, ahol Attenborough rövid időn belül műsorvezetővé vált Lester megbetegedése miatt.[11]

A BBC adminisztrációs munkatársaként[szerkesztés]

Attenborough 1965 márciusában a BBC Two vezetője lett, de szerződésébe olyan záradékot illesztettek, amely lehetővé tette számára, hogy alkalmanként folytathassa a programok készítését. Ugyanebben az évben később elefántokról forgatott Tanzániában, 1969-ben pedig három részből álló sorozatot készített az indonéz Bali szigetének kultúrtörténetéről. Az 1971-es A Blank on the Map című film stábjához csatlakozott az első nyugati expedícióhoz, hogy Új-Guinea távoli hegyvidékének völgyeiben egy elveszett törzs után kutathasson.

A BBC Two 1964-ben indult, de eleinte a nyilvánosság érdektelenségével küzdött. Amikor Attenborough átvette a csatorna irányítását, gyorsan megszüntette a csatorna furcsa kenguru kabaláját, és felrázta az ütemterveket. Azzal a küldetéssel, hogy a BBC Two adását sokszínűvé tegye és különbözzön a többi hálózat kínálatától, elkezdte létrehozni azon programok portfólióját, amelyek az elkövetkező évtizedekre meghatározták a csatorna identitását. Hivatali ideje alatt a zene, a művészet, a szórakozás, a régészet, a kísérleti vígjáték, az utazás, a dráma, a sport, az üzleti élet, a tudomány és a természettudomány egyaránt helyet kapott a heti műsorprogramban, gyakran igen eklektikus keveréket kínáltak egy-egy estére. Az általa megrendelt programok között szerepelt a Man Alive, a Call My Bluff, a Chronicle, a The Old Grey Whistle Test, a The Money Programme, a Match of the Day, amely a világ legrégebb óta futó labdarúgással foglalkozó műsora, valamint a később nemzetközileg is legismertebbé váló Monty Python Repülő Cirkusza.[12][13]

1969-ben Attenborough-t programigazgatóvá léptették elő, és ő tették felelőssé mindkét BBC csatorna műsorsugárzásáért. Feladatai, amelyek magukban foglalták a költségvetés elkészítését, az igazgatósági üléseken való részvételt és a személyzet kirúgását, már igencsak távol álltak a filmek forgatásától. Amikor 1972-ben őt javasolták a BBC főigazgatói posztjára, telefonon felhívta testvérét, Richardot, hogy bevallja neki, hogy nincs kedve a munkához. A következő év elején otthagyta a posztját, hogy visszatérjen a teljes munkaidős műsorkészítéshez, és elég szabadideje legyen megírni a tervezett természettudományos eposzát.

Visszatérés a műsorkészítéshez[szerkesztés]

Lemondása után Attenborough szabadúszó műsorkészítőként folytatta, és azonnal megkezdte következő projektje, egy előre megbeszélt indonéziai utazás munkáját a Természettudományi Egység csapatával. Ennek eredményeként mutatták be 1973-ban az Eastwards with Attenborough című sorozatot, amelynek hangvétele hasonló volt a korábbi Zoo Questhez, de állatgyűjtés nélkül.

Visszatérése után elkezdett dolgozni a Life on Earth (Élet a Földön) forgatókönyvén. Ambíciójának nagysága miatt a BBC úgy döntött, hogy együttműködik egy amerikai hálózattal a szükséges finanszírozás biztosítása érdekében. Amíg a tárgyalások folytak, számos más televíziós projekten dolgozott. Bemutatta a törzsi művészetről szóló sorozatát (The Tribal Eye, 1975), és egy másikat a felfedező utakról (The Explorers, 1975), valamint a BBC kriptozoológiáról szóló Fabulous Animals (1975) című gyermeksorozatát is, amelyben olyan mitikus lények történetének jártak utána, mint a griff és a kraken.[14] Végül a BBC koprodukciós szerződést írt alá a Turner Broadcasting céggel, és a Life on Earth munkálatai 1976-ban megkezdődhettek.

Az Élet a Földönnel kezdve 1979-től Attenborough hozzálátott egy olyan életmű létrehozásához, amely aztán a természetfilmezés minőségi mércéjévé vált, és dokumentumfilmesek generációit befolyásolta vele döntően. A sorozat megalapozta a BBC természettudományos műsorainak számos későbbi jellemzőjét is. Attenborough és stábja a téma komoly kezelésével és a legújabb felfedezések kutatásával elnyerte a tudósok bizalmát, akik válaszul lehetővé tették számára, hogy témáikat is bemutathassa műsoraiban. Ruandában például Attenborough és csapata egyedüli hozzáférést kapott Dian Fossey hegyi gorillákkal foglalkozó kutatócsoportjának filmjeihez. Az innováció volt a másik tényező a Life on Earth sikerében: új filmkészítési technikákat dolgoztak ki a kívánt felvételek megszerzésére, elsősorban az olyan eseményekhez és az állatokhoz, amelyek eddig még nem voltak filmezve. A légitársaságok által csak nemrégiben bevezetett számítógépes menetrendrendszer lehetővé tette a sorozat alapos kidolgozását úgy, hogy Attenborough minden epizódban több helyszínen járt a világ minden táján, néha akár a mondatok közepén is megváltoztatva a kontinenst, ahol tartózkodott. Noha a képernyőn műsorvezetőként jelenik meg, tudatosan korlátozta a kamerára fordított idejét, hogy az alanyai a legnagyobb figyelmet kaphassák.

A Life on Earth sikere arra késztette a BBC-t, hogy fontolja meg a folytatást, így jött létre 5 évvel később a The Living Planet (Az élő bolygó). Ezúttal Attenborough az ökológia és az élőlények környezetükhöz való alkalmazkodása köré építette sorozatát. A sorozat újabb kritikai és kereskedelmi siker lett, amely hatalmas nemzetközi eladásokat eredményezett a BBC számára. 1990-ben a The Trials of Life-fal befejezték az eredeti Élet-trilógiát, amely az állatok viselkedését vizsgálta az élet különböző szakaszaiban. A sorozat erőteljes reakciókat váltott ki a nézők részéről a patagóniai tengerparton oroszlánfókákra vadászó gyilkos bálnák, valamint a kolobuszmajomra vadászó és azt erőszakosan megölő csimpánzok miatt.

Az 1990-es években Attenborough továbbra is az Élet címet használta a dokumentumfilm-sorozata számára. 1993-ban bemutatta a Life in the Freezer című televíziós sorozatot, amely az Antarktisz természetét vizsgálta. Bár már nyugdíjaskorba lépett, ezután még számos speciálisabb kutatásba kezdett a természet világában, kezdve a növényekkel. Nehéz témának bizonyultak a producerei számára, akiknek egy olyan 5 órás televízió-műsort kellett leszállítaniuk, amely tárgya lényegében mozdulatlan. Az eredmény a The Private Life of Plants (A növények magánélete, 1995) lett, amely a növényeket dinamikus organizmusként mutatta be, gyorsított felvételekkel mutatta be növekedésüket, amelyért a sorozat később Peabody-díjat nyert.[15]

A BBC Természettudományi Egységénél dolgozó lelkes ornitológus ösztönzésére Attenborough ezután az állatvilágra és különösen a madarakra irányította a figyelmét. Mivel nem volt megszállott madármegfigyelő és madárszakértő sem volt, úgy döntött, hogy jobban képes lenne arra, hogy a The Life of Birds (A madarak élete, 1998) című filmet az etológia témájában készítse el. A dokumentumfilm a következő évben elnyerte a második Peabody-díjat.[16] A sorozat fennmaradó darabjainak sorrendjét a kameratechnika fejlődése diktálta. A The Life of Mammals (Az emlősök élete, 2002) elkészítéséhez gyenge fényű és infravörös kamerákat telepítettek az éjszaka aktív emlősök viselkedésének feltárására. A sorozat számos emlékezetes felvételt tartalmaz Attenborough-ról és alanyairól, amelyek között csimpánz, kék bálna és grizzly medve is szerepelt. A makrofotózás fejlődése lehetővé tette, hogy először ragadják meg a nagyon kicsi lények természetes viselkedését, és 2005-ben a Life in the Undergrowth bevezette a közönséget a gerinctelenek világába. Ezen a ponton Attenborough rájött, hogy 20 évet töltött tudat alatt egy programgyűjtemény összeállításával a szárazföldi állatok és növények összes fő csoportjára vonatkozóan, és már csak a hüllők és kétéltűek hiányoztak. Amikor a Life in Cold Blood 2008-ban adásba került, megelégedettséggel töltötte el a sorozat elkészülte, amelyeket egy DVD-enciklopédiába állított össze Life on Land címmel.

Munkásságát a számtalan kitüntetés mellett a tudományos világ is elismerte: több tucat állat- és növényfajt neveztek el róla, valamint Nagy-Britannia 2019-ben vízre bocsátott, 200 000 000 fontos költségvetésből készült 130 méter hosszú és 15 000 tonnás sarkvidéki kutatóhajója a legendás természetfilmes tiszteletére az RRS Sir David Attenborough nevet viseli.[17][18]

Televíziós munkássága[szerkesztés]

Író és műsorvezető (sorozatok)[szerkesztés]

Író és műsorvezető (egyrészes dokumentumfilmek)[szerkesztés]

Narrátor (sorozatok)[szerkesztés]

  • Look (1955)
  • Travellers' Tales (1960)
  • Adventure (1961–1963)
  • The World About Us (narrator of approximately 20 episodes between 1969 and 1982)
  • The Miracle of Bali (1969)
  • The Explorers (1975)
  • The Discoverers (1976)
  • Wildlife on One (1977–2005)
  • The Spirit of Asia (1980)
  • Natural World (narrator of approximately 25 episodes between 1983 and 2008)
  • BBC Wildlife Specials (1995–2007) (also appears on screen to introduce each programme)
  • Winners and Losers (1996)
  • The Blue Planet (2001)
  • Animal Crime Scene (2005)
  • Planet Earth (2006)
  • Tiger – Spy in the Jungle (2008)
  • Az Élet (2009)
  • Museum of Life (2010)
  • Madagaszkár (2011)
  • A fagy birodalma (2011)
  • A Növények Birodalma (2012)
  • Galapagos 3D (2013)
  • Africa (2013)
  • David Attenborough: The Early Years (2013)
  • Planet Earth II (2016)
  • Deep Ocean: Giants of the Antarctic Deep (2017)
  • Blue Planet II (2017)
  • Our Planet (2019)
  • Seven Worlds One Planet (2019)
  • Planet Earth: A Celebration (2020)
  • A Perfect Planet (2021)
  • Zöld Bolygó (2022)
  • Dynasties II (2022)
  • Prehisztorikus bolygó (2022)
  • Frozen Planet (készülőben)
  • Planet Earth III (készülőben)

Narrátor (egyrészes dokumentumfilmek)[szerkesztés]

  • The Ark in South Kensington (1981)
  • Wildlife 100 (1993)
  • Survival Island (1996)
  • "The Secret Life of Seahorses", screened as part of the Q.E.D. series (1996)
  • "Sharks – The Truth", screened as part of BBC One's Shark Summer season (1999)
  • The Greatest Wildlife Show on Earth (2000)
  • Great Natural Wonders of the World (2002)
  • "The Lost Road: Overland to Singapore", screened as part of BBC Four's Time Shift series (2005)
  • Watching Desmond Morris (2007)
  • David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (2020)

Producer[szerkesztés]

  • Coelacanth (1952)
  • Animal, Vegetable, Mineral? (1952–1959)
  • Song Hunter (1953)
  • The Pattern of Animals (1953)
  • The Trans-Antarctic Expedition 1955-58 (1955–1958)
  • Japan (1961)
  • Destruction of the Indian (1962)
  • The Queen's Christmas Message (1986–1991)

Attenborough emellett több olyan műsor producere, amelyeknek egyben műsorvezetője vagy narrátora is, elsősorban azoknak, amelyeket a BBC Utazási és Felfedezési Csoportja készített az 1950-es és '60-as években.

Egyéb filmek és televízió-műsorok[szerkesztés]

  • A Zed & Two Noughts, narrátor a filmdrámában (1985)
  • State of the Ark, résztvevő a vitában (1994)
  • Robbie the Reindeer, szinkronhang a "Legend of the Lost Tribe" epizódban (2002)
  • Life on Air, archív felvételek és riportalany (2002)
  • Attenborough the Controller, archív felvételek és riportalany (2002)
  • Attenborough in Conversation with Mark Lawson, riportalany (2002)
  • Great Wildlife Moments, bemutatkozás (2003)
  • The Way We Went Wild, archív felvételek és riportalany (2004)
  • Selfish Green, résztvevő a vitában (2004)
  • How Art Made The World, riportalany (2005)
  • Favourite Attenborough Moments, archív felvételek (2006)
  • Suez: A Very British Crisis, riportalany (2006)
  • Planet Earth: The Future, riportalany (2006)
  • 100 Years of Wildlife Films, archív felvételek (2007)

Könyvei[szerkesztés]

Író[szerkesztés]

  • Zoo Quest to Guyana (Lutterworth Press, 1956)
  • Zoo Quest for a Dragon (Lutterworth Press, 1957)
    • (book club edition with 85 extra pages, Quest for the Paradise Birds, 1959)
  • Zoo Quest in Paraguay (Lutterworth Press, 1959)
  • Quest in Paradise (1960)
  • Zoo Quest to Madagascar (1961) – magyarul: Madagaszkár állatparadicsoma (Táncsics kiadó, 1969, ford. Kőszegi Imre)
  • Quest Under Capricorn (1963)
  • Fabulous Animals (BBC, 1975) ISBN 0-563-17006-9
  • The Tribal Eye (1976)
  • Life on Earth (1979) – magyarul: Élet a Földön (Novotrade, 1988, ford. Szilágyi Tibor) ISBN 9630251531
  • The Zoo Quest Expeditions (Lutterworth Press, abridged compilation of the above three titles with a new introduction, 1980) – magyarul: Titokzatos állatok nyomában (Holló és Társa, 1993, ford. Káldos Zsolt) ISBN 9638380012, Egy ifjú természettudós történetei (Park kiadó, 2019, ford. Makovecz Benjamin) ISBN 9789633554456
  • Discovering Life on Earth (1981)
  • Journeys to the past: Travels in New Guinea, Madagascar, and the northern territory of Australia (1983) Penguin Books ISBN 0-14-0064133 – magyarul: Utazás a múltba (Holló és Társa, 1994, ford. Szabó Olympia) ISBN 9638380047
  • The Living Planet (1984) – magyarul: Az élő bolygó (Park kiadó, 1989, ford. Szilágyi Tibor)
  • The First Eden (1987) – magyarul: Az első édenkert (Park kiadó, 1989, ford. Sárközy Elga) ISBN 9630267217
  • The Atlas of the Living World (1989) – magyarul: Az élővilág atlasza (Geomédia kiadó, 1996, ford. dr. Farkas János, Fábián Miklós, dr. Pesthy Gábor, dr. Pécsi Tibor) ISBN 9637910344
  • The Trials of Life (Collins, 1990) ISBN 0-00-219912-2 – magyarul: Az élet erőpróbái (Park kiadó, 1991, ford. Sárközy Elga)
  • The Private Life of Plants (BBC Books, 1994) ISBN 0-563-37023-8 – magyarul: A növények magánélete (Aqua kiadó, 1995, ford. Sárközi Elga, Sóskuthy György, Makovecz Benjamin) ISBN 9636026181
  • The Life of Birds (BBC Books, 1998) ISBN 0-563-38792-0 – magyarul: A madarak élete (Kossuth kiadó, 1999, ford. Bíró Ildikó)
  • The Life of Mammals (BBC Books, 2002) ISBN 0-563-53423-0 – magyarul: Az emlősök élete (Kossuth kiadó, 2003, ford. dr. Fuisz Tibor) ISBN 963094457X
  • Life on Air: Memoirs of a Broadcaster (autobiography; 2002) ISBN 0-563-53461-3 – magyarul: Élet egyenes adásban (Kossuth kiadó, 2004, ford. Sz. Érdi Éva) ISBN 9630945428
  • Life in the Undergrowth (BBC Books, 2005) ISBN 0-563-52208-9 – magyarul: A gerinctelenek élete (Kossuth kiadó, 2006, ford. dr. Merkl Ottó) ISBN 9630948834
  • Amazing Rare Things – The Art of Natural History in the Age of Discovery with Susan Owens, Martin Clayton and Rea Alexandratos (The Royal Collection, 2007) Hardback – ISBN 978-1-902163-46-8; Softback – ISBN 978-1-902163-99-4
  • Life in Cold Blood (BBC Books, 2007) ISBN 9780563539223 – magyarul: Élet hidegvérrel (Kossuth kiadó, 2008, ford. Farkas Bálint) ISBN 9789630958806

Előszó[szerkesztés]

Attenborough számos könyv előszavát, bevezetését is írta, többek között:

  • African Jigsaw: A Musical Entertainment, Peter Rose and Anne Conlon (published: 1986, Weinberger)
  • Life in the Freezer: Natural History of the Antarctic, Alastair Fothergill (BBC Books, 1993), ISBN 0-563-36431-9
  • Birds of Paradise: Paradisaeidae (Bird Families of the World series) Clifford B. Frith, Bruce M. Beehler, William T. Cooper (Illustrator) (Oxford University Press, 1998) ISBN 0-19-854853-2
  • The Blue Planet, Andrew Byatt, Alastair Fothergill, Martha Holmes (BBC Books, 2001) ISBN 0-563-38498-0.
  • Light on the Earth (BBC Books, 2005), two decades of winning images from the BBC Wildlife Photographer of the Year competition, ISBN 0-563-52260-7
  • Planet Earth, Alastair Fothergill (BBC Books, 2006), ISBN 0-563-52212-7

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Madagaszkár állatparadicsoma; ford. Kőszegi Imre; Táncsics, Bp., 1969 (Útikalandok)
  • Élet a Földön. A természet története; ford. Szilágyi Tibor; Novotrade, Bp., 1988
  • Az élő bolygó. A Föld mai arculata; ford. Szilágyi Tibor; Novotrade, Bp., 1989
  • Az első Édenkert. A Földközi-tenger világa és az ember; ford. Sárközy Elga; Park, Bp., 1989
  • Az élet erőpróbái. Az állatok viselkedésének természetrajza; ford. Sárközy Elga; Park, Bp., 1991
  • Titokzatos állatok nyomában. Utazások Guyanába, Indonéziába és Paraguayba; Holló, Kaposvár, 1993
    • (Egy ifjú természettudós történetei címen is)
  • Utazás a múltba. Barangolások Új-Guineában, Madagaszkáron, és Ausztrália északi területén; Holló, Kaposvár, 1994
  • Az élővilág atlasza; szerk. David Attenborough et al., ford. Farkas János et al.; SKO, Bp., 1994
  • A növények magánélete. A növények viselkedésének természetrajza; ford. Sárközy Elga, Sóskuthy György, Makovecz Benjámin; Aqua, Bp., 1995
  • A madarak élete; ford. Bíró Ildikó, madárnévmutató Magyar Gábor; Kossuth, Bp., 1999
  • Az emlősök élete; ford. Fuisz Tibor; Kossuth, Bp., 2003
  • Élet egyenes adásban. Egy televíziós emlékiratai; ford. Sz. Érdi Éva; Kossuth, Bp., 2004
  • A gerinctelenek élete. Földön, vízben, levegőben; ford. Merkl Ottó; Kossuth, Bp., 2006
  • Élet hidegvérrel. A kétéltűek és hüllők természetrajza; ford. Farkas Balázs; Kossuth, Bp., 2008
  • Egy ifjú természettudós történetei. Állatkerti gyűjtőutak; ford. Makovecz Benjamin; Park, Bp., 2019
    • (Titokzatos állatok nyomában címen is)
  • Utazások a világ túlsó felére. Egy ifjú természettudós újabb történetei; ford. Szabó Olimpia; Park, Bp., 2019
  • David Attenborough–Jonnie Hughes: Egy élet a bolygónkon. A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről; ford. Makovecz Benjámin; Park, Bp., 2020
  • Az élet erőpróbái. Az állatok viselkedésének természetrajza; ford. Makovecz Benjamin; új, átdolg. kiad.; Park, Bp., 2023

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Remembering Richard Attenborough (angol nyelven). British Film Institute. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  2. John Attenborough, youngest brother of David and Richard Attenborough (angol nyelven). Bournemouth Echo. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  3. History of College House: Careers Service: University of Leicester. web.archive.org, 2006. szeptember 24. [2006. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  4. The children Britain took to its heart - The Jewish Chronicle. web.archive.org, 2017. augusztus 18. [2017. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  5. David Attenborough | A Life in Television (angol nyelven). guru.bafta.org. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  6. Wayback Machine. web.archive.org, 2011. július 8. [2011. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  7. Dr Robert Attenborough - School of Archaeology and Anthropology - ANU. web.archive.org, 2011. február 21. [2011. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  8. David Attenborough: in the beginning. www.telegraph.co.uk. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  9. David Attenborough: Life on air : memoirs of a broadcaster. 2002. ISBN 0-563-53461-3 Hozzáférés: 2021. május 7.  
  10. David Attenborough: Life on air : memoirs of a broadcaster. 2002. 13. o. ISBN 0-563-53461-3 Hozzáférés: 2021. május 7.  
  11. David Attenborough used to steal the animals he found in the jungle and take them home | The Spectator. web.archive.org, 2018. április 8. [2018. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  12. Donaghy, James: David Attenborough: a fine specimen (angol nyelven). the Guardian, 2008. március 3. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
  13. Match of the Day enters record books”, BBC Sport (Hozzáférés ideje: 2021. május 7.) (brit angol nyelvű) 
  14. Attenborough’s Fabulous Animals | Articles | Features | Fortean Times UK. web.archive.org, 2009. augusztus 27. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
  15. The Peabody Awards - The Private Life of Plants. web.archive.org, 2017. augusztus 26. [2017. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
  16. The Life of Birds by David Attenborough (amerikai angol nyelven). The Peabody Awards. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
  17. Márton, Marczisovszky: Hajót neveznek el David Attenboroughról (magyar nyelven). index.hu, 2019. szeptember 26. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
  18. David Attenboroughról nevezték el Nagy-Britannia új sarkkutató hajóját (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. május 8.)

További információk[szerkesztés]