Julian Huxley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julian Huxley
Hux-Oxon-72.jpg
Született
1887. június 22.[1][2][3]
London[3]
Elhunyt
1975. február 14. (87 évesen)[2][3]
London[3]
Állampolgársága brit
Szülei Leonard Huxley
Foglalkozása
  • evolutionary biologist
  • etológus
  • író
  • professzor
Iskolái
Kitüntetései
  • Fellow of the Royal Society
  • Humanist of the Year
  • Kalinga Prize (1953)
  • Darwin-érem (1956)
  • Darwin–Wallace Medal (1958)
Sírhely Golders Green Crematorium
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Huxley témájú médiaállományokat.

Sir Julian Sorell Huxley (1887. június 22.1975. február 14.) angol biológus, zoológus, szakíró.

Zoológusként ismeretlen területek felkutatásában, megismerésében segédkezett. Mint evolucionista, felhívta a figyelmet az elődök felfedezéseinek társadalmi jelentőségére, az elméleti következtetések gyakorlati hasznosságára és a felfedezett jelenségek következményeire. Harcos humanista volt. Ő alapította a legnívósabb tudományos újságot, a NATURE-t.

Családi háttér[szerkesztés]

Nagyapja ölében

Julian Huxley jeles angol tudós család sarja. Apja Leonard Huxley író, szerkesztő. Apai nagyapja, Thomas H. Huxley biológus, a darwini fejlődéselméletet segítette győzelemre. Öccse, Aldous Huxley, ismert regényíró. Féltestvére, Andrew F. Huxley, Nobel-díjas biofizikus-fiziológus.

Munkahelyei[szerkesztés]

Európa és Ausztrália nagy egyetemein tanárként tevékenykedett.

UNESCO első főigazgatója[szerkesztés]

Az UNESCO első főigazgatójává Julian Huxley-t választották, aki nagyszabású tervekkel érkezett a szervezethez. Még az előkészítő ülések során Az UNESCO célja és szellemisége című füzetben osztotta meg a gondolatait (UNESCO, Its Purpose and Its Philosophy, 1946), amely vita tárgyává is vált, és végül a főigazgató saját személyes véleményének tekintették ahelyett, hogy valóban integrálták volna a szervezet alapdokumentumaiba.[4]

Huxley szekuláris humanista, kozmopolita és internacionalista volt és hitt abban, hogy az emberiség egy új fejlődési szakaszba lépett, és elérhető közelségbe került a világpolgárság. Úgy gondolta, hogy az UNESCO közvetítő szerepet játszhat abban, hogy létrejöjjön egy egységes világkultúra. Annak ellenére, hogy hirdette a kulturális egységesedést, tudatában volt annak, hogy az emberek különböznek egymástól. A sokszínűség megőrzését a múzeumok feladatának tekintette. Huxley még amellett is állást foglalt, hogy a volt gyarmatokat egységesen gyámság alá kellene helyezni, és a fejlettebb társadalmak feladata azok felzárkóztatása. A tudománynak is fontos szerepet szánt, így kiharcolta, hogy az UNESCO tudományokkal is foglalkozzon, lényegében ő helyezte az „S”-t az UNESCO betűszóba. A tudományoktól azt is remélte, hogy eugenika útján elősegítik az emberiség további fejlődését.[4]

Egyéb[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hudecz Bálint (2006) 70 éves az UNESCO: kezdeti remények és a politikai realitás. In: Hudecz Bálint (szerk.) Az UNESCO fennállása 70. évfordulójának emlékére. Budapest: Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága