Julian Huxley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Julian Huxley
Hux-Oxon-72.jpg
Született 1887. június 22.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
London[3]
Elhunyt 1975. február 14. (87 évesen)[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
London[3]
Állampolgársága
Gyermekei Anthony Huxley
SzüleiLeonard Huxley
Foglalkozása
  • evolúciós biológus
  • etológus
  • író
  • professzor
  • filozófus
  • fiziológus
Tisztség Director-General of UNESCO
Iskolái
Kitüntetései
  • Royal Society tagja
  • Albert Lasker Award for Basic Medical Research
  • Anisfield-Wolf Book Awards (1937)
  • Kalinga Prize (1953)
  • Darwin-érem (1956)[14]
  • Darwin–Wallace Medal (1958)[15]
  • Humanist of the Year (1962)
  • Godman-Salvin Medal (1971)
  • Frink Medal (1973)
Sírhely Golders Green Crematorium
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Huxley témájú médiaállományokat.

Sir Julian Sorell Huxley (London, 1887. június 22.London, 1975. február 14.) angol biológus, zoológus, szakíró.

Zoológusként ismeretlen területek felkutatásában, megismerésében segédkezett. Mint evolucionista, felhívta a figyelmet az elődök felfedezéseinek társadalmi jelentőségére, az elméleti következtetések gyakorlati hasznosságára és a felfedezett jelenségek következményeire. Harcos humanista volt. Ő alapította a legnívósabb tudományos újságot, a NATURE-t.

Családi háttér[szerkesztés]

Nagyapja ölében

Julian Huxley jeles angol tudós család sarja. Apja Leonard Huxley író, szerkesztő. Apai nagyapja, Thomas H. Huxley biológus, a darwini fejlődéselméletet segítette győzelemre. Öccse, Aldous Huxley, ismert regényíró. Féltestvére, Andrew F. Huxley, Nobel-díjas biofizikus-fiziológus.

Munkahelyei[szerkesztés]

Európa és Ausztrália nagy egyetemein tanárként tevékenykedett.

UNESCO első főigazgatója[szerkesztés]

Az UNESCO első főigazgatójává Julian Huxley-t választották, aki nagyszabású tervekkel érkezett a szervezethez. Még az előkészítő ülések során Az UNESCO célja és szellemisége című füzetben osztotta meg a gondolatait (UNESCO, Its Purpose and Its Philosophy, 1946), amely vita tárgyává is vált, és végül a főigazgató saját személyes véleményének tekintették ahelyett, hogy valóban integrálták volna a szervezet alapdokumentumaiba.[16]

Huxley szekuláris humanista, kozmopolita és internacionalista volt és hitt abban, hogy az emberiség egy új fejlődési szakaszba lépett, és elérhető közelségbe került a világpolgárság. Úgy gondolta, hogy az UNESCO közvetítő szerepet játszhat abban, hogy létrejöjjön egy egységes világkultúra. Annak ellenére, hogy hirdette a kulturális egységesedést, tudatában volt annak, hogy az emberek különböznek egymástól. A sokszínűség megőrzését a múzeumok feladatának tekintette. Huxley még amellett is állást foglalt, hogy a volt gyarmatokat egységesen gyámság alá kellene helyezni, és a fejlettebb társadalmak feladata azok felzárkóztatása. A tudománynak is fontos szerepet szánt, így kiharcolta, hogy az UNESCO tudományokkal is foglalkozzon, lényegében ő helyezte az „S”-t az UNESCO betűszóba. A tudományoktól azt is remélte, hogy eugenika útján elősegítik az emberiség további fejlődését.[16]

Magyarul[szerkesztés]

  • Az élet csodái. H. Wells, Julian Huxley, George Philip Wells nagy biológiája, 1-3.; ford. Lambrecht Kálmán; Pantheon, Bp., 1930
  • Élet és halál. Egy biológus esszéi; ford. Koroknay István, ford. átnézte Leidenforst Gyula; Révai, Bp., 1935 (Világkönyvtár. Új folyam)
  • E. N. da C. Andrade–Julian Huxleyː Mi történik körülöttünk; ford., átdolg. Fülöp Zsigmond; Singer-Wolfner, Bp., 1937
  • Az európai "fajkérdés"; University Press, Oxford, 1939 (Oxfordi füzetek világkérdésekről)
  • Az állatkertben; ford. Völgyesi Ferencné; Athenaeum, Bp., 1948 (Zsebkönyvtár)
  • Ils n'out que de l'áme. Tanulmány a madarak elmevilágáról; Abody Béla; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967
  • Az Unesco célja és filozófiája; Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp., 2017

Egyéb[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b c d Andrew Bell: Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc., 1768
  4. a b Julian Sorell Huxley
  5. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. a b Munzinger-Archiv. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. LIBRIS, 2007. március 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  14. https://docs.google.com/spreadsheets/d/1dsunM9ukGLgaW3HdG9cvJ_QKd7pWjGI0qi_fCb1ROD4/pubhtml?gid=216486814&single=true
  15. https://www.linnean.org/the-society/medals-awards-prizes-grants/the-darwin-wallace-medal, 2018. december 27.
  16. a b Hudecz (2016)

Források[szerkesztés]

  • Hudecz Bálint (2006) 70 éves az UNESCO: kezdeti remények és a politikai realitás. In: Hudecz Bálint (szerk.) Az UNESCO fennállása 70. évfordulójának emlékére. Budapest: Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága