Abody Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Abodi Nagy Béla.
Abody Béla
Élete
Született1931. június 14.
Budapest
Elhunyt1990. augusztus 17. (59 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiAbody Előd
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella, karcolat, esszé, kritika
Első műveIndulatos utazás (tanulmányok, cikkek - Czine Mihály válogatása) - (1957)
Fontosabb műveiTündöklések, bukások (operakritikák) (1983)
Emlékezetem pályája I-II. (1987)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1973)
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1973)
A Wikimédia Commons tartalmaz Abody Béla témájú médiaállományokat.

Abody Béla (Budapest, 1931. június 14. – Budapest, 1990. augusztus 17.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalmi- és zenekritikus, humorista és szerkesztő, színházigazgató.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Abody Előd műegyetemi professzor volt.

A középiskolát a Ciszter, később Állami Szent Imre Gimnáziumban végezte. Osztálytársai többek között: Györgyi Géza, Latinovits Zoltán és Vajda Miklós voltak.[1] 1947-ben operakritikával kezdte pályáját.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát 1953-ban. 1951-ben és 1952-ben az Írószövetség Fiatal Írók Munkaközösségének főtitkára volt.

1956-ban a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője lett (1957-ig). 1960 és 1963 között általános iskolában tanított Budapest XIX. kerületében. Ezután az Élet és Irodalom főmunkatársa lett.

1971 és 1975 közt a Vidám Színpad igazgatója volt. Gyakori rádiós és televíziós szereplései kabarékban, szórakoztató műsorokban közismertté tették. 1978 és 1985 között Négy évszak címmel adott ki egy folyóiratot. 1987-től 1990-ig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerkesztője volt.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Indulatos utazás (tanulmányok, cikkek – Czine Mihály válogatása) – 1957
  • Nevető magyar dekameron. Magyar prózaírók humoros írásai; vál., sajtó alá rend., bev. Abody Béla; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Párbeszéd a szenttel (elbeszélések) – 1960
  • Az opera fellegvárai. Milánó, Bécs, Párizs, New York, Pétervár-Leningrád; Zeneműkiadó, Bp., 1963
  • Az opera fellegvárai. Milánó, Bécs, Párizs, New York, Pétervár-Leningrád, Velence, Bayreuth; 2., bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1967
  • Saulus vagy Paulus? (esszék, tanulmányok) – 1968
  • Nyomozás (színművek, önéletrajzi írások, rádiójátékok) – 1970
  • Irodalmi szakácskönyv; sajtó alá rend. Réz Pál, bev. Abody Béla, ill. Szántó Piroska; Minerva, Bp., 1970
  • Mindent bele! Humoreszkek és szatirikus írások; Egyetemi Ny., Bp., 1970 (Kozmosz könyvek)
  • Gyere velem operába! (zenei írások) – 1973
  • Félidő; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • Úton-útfélen (karcolatok) – 1976
  • Jó utat, fiatalok! (útirajzok) – 1978
  • 12-es viszonylatban (novellák, állatmesék) – 1978
  • Negyedik negyed (önéletrajzi írások) – 1981
  • Emlékezetem pályája; Gondolat, Bp., 1981
  • Kesztyűs kézzel (Sport zsebkönyv) – 1982
  • Tündöklések, bukások (operakritikák) – 1983
  • Arcok, képek, önarcképek (emlékezések, karcolatok) – 1985
  • Szervusztok (karcolatok, humoreszkek) – 1985
  • Emlékezetem pályája I-II.; Gondolat, Bp., 1987[2]
  • Fondorlatok – 1988
  • Indulás, érkezés (esszék, cikkek, kritikák) – 1990

Forgatókönyvei[szerkesztés]

Filmszerepei[szerkesztés]

Érdekesség[szerkesztés]

Csurka István Abodyról mintázta Ki lesz a bálanya című drámájának egyik alakját.

Ő fordította Charlie Chaplin: Életem című könyvét.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Vajda Miklós: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon - Requiem egy elfuserált zseniért. Magvető Kiadó - ISBN 978 963 14 2861 2
  2. ↑ https://moly.hu/konyvek/abody-bela-emlekezetem-palyaja-i-ii
  3. ↑ PORT.hu adatlapja

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Abody Béla témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abody_Béla&oldid=26906073”