Helen Mirren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helen Mirren
Helen Mirren 2014-ben
Helen Mirren 2014-ben
Életrajzi adatok
Születési név Jelena Vasziljevna Mironova
Született 1945. július 26. (71 éves)
angol Ilford
Házastársa Taylor Hackford (1997–)
Pályafutása
Iskolái Middlesex University
Aktív évek 1965 – napjainkig
Díjai
Oscar-díj Legjobb női főszereplő
A királynő (2006)

Helen Mirren weboldala
Helen Mirren az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Helen Mirren témájú médiaállományokat.

Dame Helen Lydia Mirren (Egyesült Királyság, Anglia, Essex, Ilford, 1945. július 26. –) Oscar-díjas és kétszeres Golden Globe-díjas brit színpadi és filmszínésznő.

Életrajz[szerkesztés]

Orosz származású, eredeti neve Jelena Vasziljevna Mironova. Férje Taylor Hackford filmrendező, akivel 1997-ben kötötte össze életét. 2007-ben Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjat nyert A királynő című filmben nyújtott alakításáért, amelyben II. Erzsébet brit királynőt formálta meg. Ezen kívül is további félszáz elismerést vehetett át színészi alakításaiért.

A St. Bernard lányiskolában végezte általános iskolai tanulmányait, majd a londoni New College of Speech and Drama-ban folytatta. 18 éves korában elment a National Youth Theatre meghallgatására, és azonnal fel is vették. 20 éves korában már Kleopátraként debütált az Old Vic színház Antonius és Kleopátra című darabjában.

Nagy sikert aratott, és hamarosan a Royal Shakespeare Company tagja lett, ahol olyan darabokban szerepelt, mint az Ahogy tetszik, a Troilus és Cressida vagy a Miss Julie. 1998-ban a National Theatre-ben ismét eljátszotta Kleopátra szerepét, Antoniust Alan Rickman alakította. Ezt követte 2000-ben az Orpheusz alászáll, és benne Lady Torrance karaktere, majd 2003-ban a Mourning Becomes Electra.

Televízió és mozi[szerkesztés]

Az 1970-es évektől kezdve olyan filmben szerepelt, mint a Szentivánéji álom, a Caligula, az Excalibur, a 2010: A kapcsolat éve, a Hosszú Nagypéntek, a Moszkító-part és a György király. Egyik legkülönösebb filmje a Peter Greenaway által rendezett az A szakács, a tolvaj, a felesége és a szeretője, melyben a tolvaj feleségét alakította Michael Gambon oldalán. A Bosszúból jeles című népszerű thillerben szadista tanárnőt játszott.

Sikeres karrierjének folytatásaként 2001-ben szerepet vállalt Alan Altman Gosford Park filmjében. Az alkotás a két világháború közti időszakban játszódik, egy vidéki angol kastélyban, ahol vadászatra gyülekeznek a nemes urak. Megismerjük az alagsorban szorgoskodó szolgák közt feszülő ellentéteket is, és természetesen a gyilkosság elkövetése sem várat sokáig magára. Helen partnerei olyan színészek voltak, mint Maggie Smith, Michael Gambon, Kristin Scott Thomas és Clive Owen. Alakításáért elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Főszerepet játszott a Felül semmi című vígjátékban, melyben egy angol vidéki nőegylet tagjai különös pénzgyűjtő akciót terveznek. Ezután következtek: Az emberrablás, az Árnyékboksz, a Galaxis útikalauz stopposoknak.

Karrierje során három brit uralkodót is megformált, mozifilmekben és televíziós produkciókban egyaránt: I. Erzsébetet az Elizabeth című minisorozatban, II. Erzsébetet az A királynő filmben, valamint Sarolta Zsófia mecklenburg-strelitzi hercegnőt a György királyban. Ő az egyetlen színésznő, aki mindkét Erzsébet királynőt megszemélyesíthette a vásznon. A királynőben nyújtott alakításáért számos elismerésben részesült: a legjobb színésznő kategóriában többek között BAFTA, Golden Globe és Oscar-díjjal jutalmazták. Ezt követően olyan filmekben tűnt fel, mint A nemzet aranya 2. - Titkok könyve, a Tintaszív, A dolgok állása és az Aztán mindennek vége. Utóbbi alakításáért, melyben Tolsztoj feleségét, Szofját játszotta, a legjobb színésznő díjára jelölte az Akadémia.

Az adósságban visszavonult Moszad-ügynököt játszik. A szerep kedvéért héberül tanult, tanulmányozta a zsidó történelmet, a Holokauszt-irodalmat, többek között Simon Wiesenthal életét. Kétszer is eljátszott a Victoria nevű bérgyilkos szerepét a Red és Red 2 c. akcióvígjátékokban, amelyekben Bruce Willis, Morgan Freeman, John Malkovich és Sir Anthony Hopkins voltak a társai. 2012-ben ismét Anthony Hopkinsszal játszott a Hitchcock című filmben, amely a Psycho készítése körül bonyolódott. Hopkins a címszerepet játszotta, Helen pedig a rendező feleségét, Almát. Ebben az évben Szabó István forgatott filmet Szabó Magda Az ajtó című regényéből, melynek Helen Mirren lett az egyik főszereplője.

2013-ban következett a Phil Spector, Al Pacino oldalán, ahol Linda Kenney Badent, a Spectort képviselő ügyvédőt alakította. 2014 augusztusában kerül bemutatásra Lasse Hallström legújabb rendezése, Az élet ízei. Helen a festői szépségű dél-francia kisvárosban élő, kissé vaskalapos étterem tulajdonosnőt, Madam Mallory-t játssza. A városkába egyik nap megérkezik a Kaddam család, és megnyitják indiai éttermüket, amelyet Madam Mallory nem nézheti tétlenül, és megkezdődik a rivalizálás.

Magánélete[szerkesztés]

Kevesen tudják, de a színésznő a korai nyolcvanas években Liam Neesonnal élt, akivel az Excalibur forgatásán szerettek egymásba. Kapcsolatuk megromlása után 1986-ban kezdett randizni Taylor Hackford rendezővel, akivel végül 1997-ben házasodtak össze, éppen a férfi 53. születésnapján. Helen Mirrennek sosem született gyermeke, mint ahogy egyik interjújában bevallotta, azért, mert teljesen hiányzik belőle minden anyai ösztön. 2011-ben az Esquire magazinnak adott interjújában azt mondta, ateista. Gyermekként hitt a tündérekben, a manókban, de Istenben sosem. 2008-ban a GQ hasábjain sokkolta a rajongókat azzal, hogy bevallotta, diákként többször megerőszakolták, ő azonban sosem tett feljelentést. Továbbá azt is elmondta, hogy rengeteget kábítószerezett, főleg kokainozott. Az önkívületi állapotát használták ki a férfiak, és mint mondta, nem tudott védekezni, később pedig azért nem jelentette fel a tetteseket, mert félt, megkeresik és összeverik.

Családja[szerkesztés]

Édesapja Vaszilij Petrovics "Basil" Miranoff, brácsás volt a Londoni Filharmonikusoknál, majd távozott a zenekarból és taxisofőr lett, később gépjárművezetői vizsgáztató. Végül a Közlekedési Minisztérium köztisztviselője lett. Édesanyja, Kathleen Rogers egy hentes lánya volt, aki húst szállított Victoria királynő konyhájára. Édesapja megváltoztatta családnevüket Mironovról (Mironoffról) Mirren-re.

Gyermeke nem született. „Nekem nincsenek anyai ösztöneim, ez az egész nem hoz lázba: egyszerűen más lett nekem megírva. Soha nem zártam ki a lehetőségét, hogy egyszer mégiscsak megtörténik, de nem úgy alakult.”

Filmjei[szerkesztés]

Helen Mirren mint II. Erzsébet királynő (2006)
Helen Mirren és Bruce Willis (2010)

Fontosabb díjak és kitüntetések[szerkesztés]

  • 2003. december 5-én a Brit Birodalom „Dame Commander” címével tüntették ki.
  • A Brit Filmakadémia díja (BAFTA) 2007. Legjobb színésznő: A királynő
  • A Brit Filmakadémia díja (BAFTA) 1994. Legjobb színésznő: Prime Suspect 3
  • A Brit Filmakadémia díja (BAFTA) 1993. Legjobb színésznő: Prime Suspect 2
  • A Brit Filmakadémia díja (BAFTA) 1992. Legjobb színésznő: Prime Suspect
  • A Brit Filmakadémia Britannia díja (BAFTA/LA Britannia Award) 2006
  • Golden Globe, 2007. Legjobb színésznő: A királynő
  • Golden Globe, 2007. Legjobb színésznő: Elizabeth
  • Oscar-díj 2007. Legjobb színésznő: A királynő
  • Amerikai Film- és Televíziós Színészek Céhe 2007. Legjobb színésznő: Elizabeth
  • Amerikai Film- és Televíziós Színészek Céhe 2002. Legjobb női mellékszereplő: Gosford Park
  • Amerikai Film- és Televíziós Színészek Céhe 2002. Legjobb filmes csapat: Gosford Park

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Helen Mirren témájú médiaállományokat.