Katharine Hepburn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katharine Hepburn
Katharine-Hepburn-MGM.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Katharine Houghton Hepburn
Született 1907. május 12.
Hartford, Connecticut
Elhunyt 2003. június 29. (96 évesen)
Fenwick, Connecticut
Sírhely Cedar Hill Cemetery
Házastársa Ludlow Ogden Smith (1928–1934)
Élettárs Spencer Tracy
Pályafutása
Iskolái Bryn Mawr College
Aktív évek 19281994
Díjai
Oscar-díj Legjobb női főszereplő
Morning Glory (1933)
Találd ki, ki jön vacsorára! (1967)
Az oroszlán télen (1968)
Az aranytó (1981)

Katharine Hepburn az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katharine Hepburn témájú médiaállományokat.

Katharine Houghton Hepburn (Hartford, Connecticut, 1907. május 12.Fenwick, Connecticut, 2003. június 29.) amerikai színésznő. A színészek között ő a legtöbb Oscar-díjjal kitüntetett színész: tizenkétszer jelölték, melyből négy alkalommal kapta meg a díjat.[1]

Élete[szerkesztés]

Családja és gyermekkora[szerkesztés]

A Hepburn család, balról jobbra Katharine, Marion, Robert, Thomas és Richard. Középen az édesanya, Katharine, ölében Margarettel (1921)

Katharine vagyonos család gyermekeként született a connecticuti Hartfordban. Urológus apja és szüfrazsett anyja nyíltnak, szókimondónak nevelte, de nagyratörő ambícióit a testedzésében is kamatoztatta: úszott, lovagolt, golfozott és teniszezett. A bátyja tizennégyéves korában véletlenül felakasztotta magát, miközben egy apjától tanult csomózási technikával kísérletezett. Katharine-t nagyon megrázta testvére halála, sokáig november 8-át, bátyja születésnapját ünnepelte sajátjaként. A magánórák mellett a Bryn Mawn College hallgatója volt, és itt határozta el, hogy színésznő lesz.

Karrierjének kezdete[szerkesztés]

A diploma megszerzése után a Broadwayn és más színházakban kapott kisebb szerepeket. A közönség hamar felfigyelt rá, különösen az 1931-es Art and Mrs. Bottle című darabban. A következő évben A Warrior’s Husband című kalandfilm hercegnő karaktere meghozta számára a hírnevet. Filmes szerepajánlatok egész sora következett, és néhány próbafelvétel után kiválasztották a Búcsú a szerelemtől főszerepére. A film óriási kasszasiker volt, és miután megállapodtak a fizetési igényekben, az RKO Pictures szerződést írt alá Hepburnnel. Két év alatt öt filmet forgatott, a harmadikért, az 1933-as Morning Glory-ért elnyerte élete első Oscar-díját. A negyedik film, az 1933-as Fiatal asszonyok az 1930-as évek egyik legsikeresebb filmjévé vált.

A sikersorozat egy időre kihunyni látszott, ugyanis a színésznő nem volt hajlandó alkalmazkodni Hollywood formanyelvéhez, csillogó világához. Nem viselt sminket, nem adott interjúkat és gyűlölte, ha fényképezik. Általában overált és teniszcipőt viselt. Ha mégis adott interjút valamelyik újságírónak, akkor alkalmanként élvezettel hazudott önmagáról. Egyszer egy riporter megkérdezte tőle, hogy hol volt az esküvője, amire így válaszolt: "Nem emlékszem." Máskor egy másik riporter megkérdezte, hogy ha lesz gyermeke, akkor mennyit szeretne, akkor ez volt Hepburn válasza: "Két fehér és három színes bőrűt". A szokottól eltérő viselkedése meglepte a közönséget, és mikor 1934-ben visszatért a Broadwayre, a The Lake előadásaira, nem a várt sikert érte el. A kritikusok lehúzták a darabot, és a belépőjegyek sem keltek el. Élete Hollywoodba visszatérvén sem fordult sokkal sikeresebbre. 1935-től 1938-ig csak két fontosabb filmszerepet kapott: a Húszéves lányban (1935), amelyért megkapta második Oscar-jelölését és a Stage Door című filmben 1937-ben. Az Elfújta a szél végső castingjében ketten maradtak Vivien Leigh-jel, Selznick azonban nem mellette döntött.

Spencer Tracy[szerkesztés]

Az éveken át tartó hullámvölgy miatt a közönség beskatulyázta, a kritikusok „kassza-gyilkosnak” bélyegezték. Elhatározta, hogy ismét visszatér a Broadwayre, ahol 1938-ban óriási sikert aratott A Philadelphiai történet című darabbal. Rögtön megvásárolta a filmkészítés jogait, így saját maga tárgyalhatott Hollywooddal a megfilmesítésről, ő választotta ki a színészeket és a rendezőt, George Cukort is. A film 1940-ben a színpadi verziónál is nagyobb sikert hozott, a színésznő megkapta harmadik Oscar-jelölését. Következő, 1942-es filmje, Az év asszonya vezette be Spencer Tracyt Katharine életébe, amely kapcsolat huszonöt éven és nyolc további filmen át tartott. Negyedik Oscar-jelölését is ennek a filmnek köszönhette. Közös filmjeik legsikeresebb darabjai az Ádám bordája (1949), a Pat és Mike (1952), és a Desk Set (1957). Hollywood a leghíresebb románcként tartotta őket nyilván. Kétségtelenül egy pár voltak, de nem éltek együtt folyamatosan, egészen Tracy utolsó pár évéig. Óvatosan távol tartották magukat a sajtó nyilvánosságától, gyakran használták a stúdiók és szállodák hátsó bejáratait. Tracy jámbor katolikus volt, egy másik asszony férje volt 1923 óta, és az is maradt a haláláig. A barátai és az életrajzírók nem Spencer katolikus hitében látták a fő okot, amiért nem vált el a feleségétől, hanem túl bűnösnek érezte volna azt, hogy elhagyja süket fiát, Johnt.

Katharine-nak volt pár szerelmi kapcsolata Tracy előtt, néhány rendezővel. Többek között Howard Hughes producernek és aviátornak is éveken át a szeretője volt egészen 1938-ig. Hepburnnek azonban csak egy igaz szerelme volt egész életében, Spencer Tracy. Teljesen összetört a szíve, mikor Tracy meghalt és sohasem nézte meg utolsó filmjüket.

Hepburn figuráját Martin Scorsese is megmintázta az Aviátor című 2004-ben Howard Hughes életéről készült filmjében. Cate Blanchett játszotta a szerepét rendkívül hitelesen, amiért elnyerte a legjobb női mellékszereplő díját az Oscar-díjátadáson.

1950-es és 1960-as évek[szerkesztés]

Hepburn Az Afrika királynője című filmben

Az Afrika királynője című filmmel (1951) Humphrey Bogart partnereként az érett asszony szerepkörébe került, és megkapta ötödik Oscar-jelölését. Az 1950-es évek során több filmben is ezt a karaktert hozta (Velence, nyár, szerelem David Lean rendezésében (1955), Az esőcsináló (1956), Hirtelen, múlt nyáron (1959)). Az 1960-as években a rendezők elfelejtették egy időre, főleg azért, mert ideje legnagyobb részét betegeskedő párjára, Spencer Tracyre fordította. Az évtized egyik legsikeresebb filmje, az 1962-es Long Day’s Journey Into Night már a kilencedik akadémiai jelölést hozta meg számára. Ötéves kihagyás után együtt forgatták kettejük és egyben Spencer Tracy legutolsó filmjét, a Találd ki, ki jön vacsorára! címűt 1967-ben. Néhány héttel a színész halála után Katharine Hepburn a filmben nyújtott alakításáért elnyerte élete második Oscar-díját. A következő évben Az oroszlán télen című filmmel már a harmadik aranyszobrocskát tarthatta a kezében.

1970-es évek[szerkesztés]

Az 1970-es években a televízió felé fordult (Glass Menagerie (1973), Love Among the Ruins (1975) és a Corn is Green (1979)). Továbbra is feltűnt kisebb mozis szerepekben, többek között 1975-ben a Cogburn, a békebíróban John Wayne partnereként és 1981-ben Henry Fonda oldalán az Az aranytó című filmben, amelyért hazavihette a negyedik Oscar-díját.

Kései filmes évek[szerkesztés]

Az 1980-as években további tévéfilmet forgatott, és 1991-ben megírta önéletrajzi könyvét, „Me” (Én) címmel. Utolsó mozifilmje A sors útjai volt 1994-ben, amiben Warren Beatty-vel és Annette Beninggel szerepelt a vásznon. Ugyanebben az évben készült el utolsó tévéfilmje is, One Christmas címmel. Az 1990-es évek közepe felé emlékezet-kihagyásai miatt végleg visszavonult a színművészettől, és teljes magányban töltötte napjait. 96 éves korában, otthonában Old Saybrookban halt meg.

Filmográfia[szerkesztés]

Korai kép Hepburnről a Warrior's Husband darabban (1932)
Búcsú a szerelemtől David Mannersszel
Fiatal asszonyok (1933)
A Párducbébi Cary Granttel (1938)
Hepburn a Philadelphiai történetben James Stewarttal
A Philadelphiai történet szórólapja
A Philadelphiai történet a színpadon
Az év asszonya Spencer Tracyvel (1942)
Tracy és Hepburn: Az ország állapota (1948)
Shakespeare: Ahogy tetszik, Rosalinda szerepében (1951)
Hepburn és Tracy: A tudás irodája (1957)
Hepburn a Shakespeare Fesztiválon a Sok hűhó semmiért című darabban. Balra Dina Daronne (1958)
Hosszú út az éjszakába Ralph Richardsonnal (1962)
Hepburn a Találd ki, ki jön vacsorára! egy jelenetében Spencer Tracyvel (1967)
Szerelem a romok között Laurence Olivier-vel (1975)

Fellépések a Broadwayn[2][szerkesztés]

  • Night Hostess (1928)
  • These Days (1928)
  • Art and Mrs. Bottle (1930)
  • The Warrior's Husband (1932)
  • The Lake (1933–34)
  • Philadelphiai történet (1939–40)
  • Without Love (1942–43)
  • Ahogy tetszik (1950)
  • The Millionairess (1952)
  • Coco (1969–70)
  • A Matter of Gravity (1976)
  • The West Side Waltz (1981–82)

Filmek[szerkesztés]

Év Cím Szerep Magyar hang[3] Megjegyzés
1932 Búcsú a szerelemtől
A Bill of Divorcement
Sidney n.a partner: John Barrymore, rendező George Cukor
1933 A szerető
Christopher Strong
Lady Cynthia Darrington n.a
Morning Glory Eva Lovelace n.a Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek
partner: Douglas Fairbanks Jr.
Fiatal asszonyok
Little Women
Jo n.a partner: Lukács Pál, rendező George Cukor
1934 Spitfire Trigger Hicks partner: Robert Young, rendező John Cromwell
Odaadás
The Little Minister
Babbie n.a
1935 Eszményi asszony
Break of Hearts
Constance Dane Roberti n.a
Húszéves lány
Alice Adams
Alice Adams n.a Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
rendező George Stevens
Sylvia Scarlett Sylvia Scarlett partner: Cary Grant, rendező George Cukor
1936 Stuart Mária
Mary of Scotland
I. Mária skót királynő n.a partner: Fredric March, rendező John Ford
A lázadó asszony
A Woman Rebels
Pamela Thistlewaite n.a partner: Herbert Marshall
1937 Quality Street Phoebe Throssel partner: Franchot Tone, rendező George Stevens
Álomkapu
Stage Door
Terry Randall n.a partner: Adolphe Menjou, rendező Gregory La Cava
1938 Párducbébi
Bringing up Baby
Susan Vance Kováts Adél partner: Cary Grant
A szerelem beleszól
Holiday
Linda Seton n.a partner: Cary Grant, rendező George Cukor
1940 Philadelphiai történet
The Philadelphia Story
Tracy Lord Borbás Gabi Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
partner: James Stewart és Cary Grant, rendező George Cukor
1942 Az év asszonya
Woman of The Year
Tess Harding Orosz Helga Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
partner: Spencer Tracy, rendező George Stevens
1943 A láng őrzője
Keeper of the Flame
Christine Forrest n.a partner: Spencer Tracy, rendező George Cukor
Stage Door Canteen Önmaga rendező Frank Borzage
1944 Dragon Seed Jade Tan
1945 Szerelem nélkül
Without Love
Jamie Rowan n.a partner: Spencer Tracy
1946 Ellenáramlat
Undercurrent
Ann Hamilton n.a partner: Robert Taylor, rendező Vincente Minnelli
1947 Fűtenger
The Sea of Grass
Lutie Cameron Brewton n.a partner: Spencer Tracy, rendező Elia Kazan
Szerelmi dal
Song of Love
Clara Wieck Schumann n.a partner: Paul Henreid, rendező Clarence Brown
1948 Az ország állapota
State of the Union
Mary Matthews n.a partner: Spencer Tracy, rendező Frank Capra
1949 Ádám bordája
Adam's Rib
Amanda Bonner n.a partner: Spencer Tracy, rendező George Cukor
1951 Afrika királynője
The African Queen
Rose Sayer Kováts Adél Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
partner: Humphrey Bogart, rendező John Huston
1952 Pat és Mike
Pat and Mike
Pat Pemberton Kútvölgyi Erzsébet partner: Spencer Tracy, rendező George Cukor
1955 Velence, nyár, szerelem
Summertime
Jane Hudson Bánsági Ildikó Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
partner: Rossano Brazzi, rendező David Lean
1956 Whisky, vodka, vasmacska
The Iron Petticoat
Vinka Kovelenko százados Csere Ágnes partner: Bob Hope
Az esőcsináló
The Rainmaker
Lizzie Curry Ruttkai Éva Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
partner: Burt Lancaster
1957 A tudás irodája
Desk Set
Bunny Watson n.a partner: Spencer Tracy
1959 Hirtelen, múlt nyáron
Suddenly Last Summer
Mrs. Violet Venable Kováts Adél Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
partner: Montgomery Clift és Elizabeth Taylor, rendező Joseph L. Mankiewicz
1962 Hosszú út az éjszakába
Long Day's Journey Into Night
Mary Tyrone Hámori Ildikó Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (jelölés)
partner: Ralph Richardson és Jason Robards, rendező Sidney Lumet
1967 Találd ki, ki jön vacsorára!
Guess Who's Coming to Dinner
Christina Drayton 1. magyar változat: Tolnay Klári
2. magyar változat Törőcsik Mari
Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek
partner: Spencer Tracy, rendező Stanley Kramer
1968 Az oroszlán télen Aquitániai Eleonóra 1. magyar változat: Tolnay Klári
2. magyar változat: Tordai Teri
Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek
partner: Peter O’Toole, rendező Anthony Harvey
1969 The Madwoman of Chaillot Aurelia grófné partner: Charles Boyer
1971 The Trojan Women Hekabé partner: Vanessa Redgrave és Geneviève Bujold
1973 Kényes egyensúly
A Delicate Balance
Agnes 1. magyar változat: Tolnay Klári
1. magyar változat: Törőcsik Mari
partner: Paul Scofield, rendező Tony Richardson
The Glass Menagerie Amanda Wingfield partner: Sam Waterston, rendező Anthony Harvey
1975 Cogburn, a békebíró
Rooster Cogburn
Eula 1. magyar változat: Tolnay Klári
2. magyar változat: Hámori Ildikó
partner: John Wayne
Szerelem a romok között
Love Among the Ruins
Jessica Medlicott Ruttkai Éva partner: Laurence Olivier, rendező George Cukor
1978 Olly Olly Oxen Free Miss Pudd
1979 The Corn is Green Miss Lilly Moffat rendező George Cukor
1981 Az aranytó
On Golden Pond
Ethel Thayer Tolnay Klári Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek
partner: Henry Fonda, rendező Mark Rydell
1984 A végső megoldás
Grace Quigley
Grace Quigley 1. magyar változat: Temessy Hédi
2. magyar változat: Kassai Ilona
partner: Nick Nolte, rendező Anthony Harvey
1986 Mrs. Delafield Wants to Marry Margaret Delafield rendező George Schaefer
1988 Laura Lansing itt lakott
Laura Lansing Slept Here
Laura Lansing Tolnay Klári rendező George Schaefer
1992 A férfi fentről
The Man Upstairs
Victoria Brown n.a partner: Ryan O’Neal, rendező George Schaefer
1994 Ez nem lehet szerelem
This Can't be Love
Marion Bennett Kassai Ilona partner: Anthony Quinn, rendező Anthony Harvey
A sors útjai
Love Affair
Ginny Feleki Sári
Egy karácsony együtt
One Christmas
Cornelia Beaumont Gyimesi Pálma

Díjai[szerkesztés]

Oscar-díj[szerkesztés]

Egyik díj átadásán sem jelent meg személyesen, minden alkalommal mást küldött maga helyett a gálára.

  • 1982. legjobb színésznő – Az aranytó
  • 1969. legjobb színésznő – Az oroszlán télen
  • 1968. legjobb színésznő – Találd ki, ki jön vacsorára!
  • 1934. legjobb színésznő – Morning Glory

BAFTA-díj[szerkesztés]

  • 1983. legjobb színésznő – Az aranytó
  • 1969. legjobb színésznő – Az oroszlán télen, Találd ki, ki jön vacsorára!

Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál[szerkesztés]

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál[szerkesztés]

  • 1934. Arany Medál: legjobb színésznő – Fiatal asszonyok

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Academy Award Statistics (angol nyelven). Persons with 2 or More Acting Awards. AMPAS. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  2. ibdb.com
  3. iszdb.hu

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Katharine Hepburn témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katharine Hepburn témájú médiaállományokat.