Melína Merkúri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Melína Merkúri
(Μελίνα Μερκούρη)
Melina Mercouri.JPG
Született María Amalía Merkúri
1920. október 18.
Athén, Görögország 1822
Elhunyt 1994. március 6. (73 évesen)
New York, USA
Állampolgársága
  • Görög Királyság
  • Görög Királyság
  • görög
Nemzetisége görög
Házastársa Panos Harokopos (1941 - 1962)
Jules Dassin (1966 - 1994)
SzüleiStamatis Mercouris
Foglalkozása színésznő, énekesnő, politikus, a görög Parlament képviselője
Tisztség
  • a görög parlament tagja
  • Minister of Culture of Greece
  • Minister of Culture and Sciences of Greece
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1978. január 23. – 1982. január 1.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1989. szeptember 21. – 1991. május 4.)
Iskolái National Theatre of Greece Drama School
Kitüntetései Legjobb női alakítás díja (1960)
Halál okarák
Sírhely First Cemetery of Athens

A Wikimédia Commons tartalmaz Melína Merkúri témájú médiaállományokat.

Melína Merkúri (latin átírásban gyakran: Melina Mercouri; görög betűkkel: Μελίνα Μερκούρη; eredeti nevén María Amalía Merkúri) (Athén, 1920. október 18.New York, 1994. március 6.) görög színésznő, énekesnő, politikus, a görög Parlament képviselője, 1981-től Görögország első női kulturális minisztere.

Élete[szerkesztés]

Életének első szakaszában a legfontosabb személy nagyapja, Szpirosz Merkurisz volt, aki több évtizeden át töltötte be Athén polgármesteri tisztségét. Apja parlamenti képviselő volt. Szülei válása után az anyjával élt. Nagybátyja a Görög Nemzetiszocialista Párt vezetője volt, aki a második világháború alatt a Görög Nemzeti Bank elnöke lett.

A második világháború alatt, még tizenévesként ment férjhez Pánosz Harokoposzhoz.

Első filmje, a görög Stella (1955) volt, amelyet Michael Cacoyannis rendezett. A film elkerült a cannes-i filmfesztiválra, ahol Arany Pálmára jelölték. A díjat ugyan nem kapta meg, de a művésznő itt találkozott azzal a férfival, Jules Dassin rendezővel, akivel együtt élte le életét.

Melína Merkúri az 1960-ban Jules Dassin rendezésében készült Never on Sunday című filmjével szerzett nemzetközi hírnevet. A filmbeli szerepéért Oscar-díjra jelölték, ezután sztárrá vált az olyan filmekkel, mint a Topkapi, Phaedra és Gaily, Gaily. 1978-ban abbahagyta a filmezést. Utolsó filmjét, az A Dream of Passion-t szintén Jules Dassin rendezte, partnere Ellen Burstyn volt.

Az USA által támogatott katonai diktatúra idején (1967-1974) Melína Merkúri Franciaországban élt. Amikor megfosztották görög állampolgárságától, azt mondta: „Görögnek születtem és görögként fogok meghalni. Pattakosz úr fasisztának született és fasisztaként fog meghalni.” Ezekben az években négy lemeze jelent meg Franciaországban, egy görög szöveggel, három franciával, mind a négy görög zeneszerzők alkotásaival.

A görögországi demokrácia helyreállítása után hazatért és először parlamenti képviselő lett. 1981-ben kulturális miniszterré nevezték ki, ezt a tisztséget két cikluson át, 1989-ig töltötte be. 1993-94-ben ugyanezt a hivatalt foglalta el. 1971-ben írta meg önéletrajzát Görögnek születtem címmel.

Kulturális miniszterként az ő javaslatára jött létre az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés az Európai Unió kultúrpolitikájának részeként. Az első kulturális főváros Athén lett. Küzdött a parthenoni márványok hazahozataláért, amelyeket Lord Elgin az Akropoliszról vitt el, és amelyek a londoni British Múzeumban láthatók.

1994-ben halt meg egy New York-i kórházban, tüdőrákban. Holttestét Athénba szállították és miniszterelnöknek kijáró pompával temették el.

Filmjei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]