Jules Dassin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules Dassin
Joe and Jules Dassin 1970.jpg
Születési név Julius Dassin
Született 1911. december 18.
Middletown, Connecticut, USA
Elhunyt 2008. március 31. (96 évesen)
Athén
Sírhely First Cemetery of Athens
Állampolgársága amerikai
Házastársa Beatrice Launer (1937–1962)
Melína Merkúri (1966–1994)
Gyermekei Joe Dassin
Julie Dassin
Szülei Samuel Dassin
Berthe Vogel
Foglalkozása filmrendező
Aktív évek 1941–1981

Jules Dassin az IMDb-n
Jules Dassin PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Dassin témájú médiaállományokat.

Jules Dassin (Middletown, Connecticut, USA, 1911. december 18.Athén, 2008. március 31.) amerikai filmrendező.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Samuel Dassin és Berthe Vogel voltak. Iskoláit New Yorkban végezte. 1934–1936 között színi tanulmányokat folytatott Franciaországban. 1936–1939 között a New York-i Jiddish Színházban szerepelt. 1939–1941 között mint rádiószerző dolgozott. 1940-ben Alfred Hitchcock asszisztense volt. 1941-ben Hollywoodban telepedett le. Előbb az RKO cég forgatókönyvírója, majd az Metro-Goldwyn-Mayer vállalat munkatársaként Garson Kanin rendező-asszisztense volt. Az 1940-es évek végén bűnügyi históriákat forgatott. 1950-ben tanúként hallgatták ki az Amerikai-ellenes tevékenysége miatt, majd hollywoodi munkájától megfosztották. 1954-től Franciaországban élt és rendezett. Az 1979-es cannes-i filmfesztivál zsűritagja volt. 1984-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűritagja volt.

Munkássága[szerkesztés]

Többek között egyéni felfogásban hangjátékká dolgozta fel Nyikolaj Vasziljevics Gogol A köpeny című elbeszélését. Önálló művészi pályafutását Edgar Allan Poe Áruló szív (1941) című novellájának filmrevitelével kezdte. A második világháború alatt néhány antifasiszta jellegű produkción kívül elkészítette Oscar Wilde A canterville-i kísértet (1944) című derűs, szatirikus művét. A bűnügyi históriák legfeljebb abban különböztek a hasonló hollywoodi munkáktól, hogy környezetrajzukban, társadalom-ábrázolásukban reálisabbak, de a bűntettek bemutatásában ugyancsak aprólékosan naturalisták. Franciaországban készült munkái közül kiemelkedik a Níkosz Kazandzákisz regénye nyomán forgatott modern Jézus-legenda, az Akinek meg kell halnia (1957). A Kréza szigetén a török megszállás idején játszódó érzelemgazdag, nagy hatású történet nemcsak művészi megoldásaival, de haladó mondanivalójával, a szabadságvágy elpusztíthatatlanságának hírdetésével is emlékezetessé vált. 1960-ban a Vasárnap soha című filmjét Oscar-díjra jelölték.

Magánélete[szerkesztés]

1937–1962 között Beatrice Launer volt a felesége. Két gyermekük született: Joe Dassin (1938–1980) énekes és Julie Dassin (1945) színésznő. 1966–1994 között Melína Merkúri (1920–1994) görög színésznő volt a párja.

Filmrendezései[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 235.-236. old.
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 9638477644

További információk[szerkesztés]