Szergej Ioszifovics Jutkevics

Szergej Jutkevics
Született	Szergej Ioszifovics Jutkevics 1904. szeptember 15. Szentpétervár
Elhunyt	1985. április 24. (80 évesen) Moszkva
Állampolgársága	orosz Szovjet-Oroszország szovjet
Foglalkozása	filmrendező, filmteoretikus, forgatókönyvíró, filmpedagógus
Iskolái	Vkhutemas
Kitüntetései	emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért Moszkva 800. évfordulója emlékérem Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic (1935) a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1939. február 1.) State Stalin Prize, 1st degree (1941) Stalin Prize, 2nd degree (1947) A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze (1957) a Szovjetunió népművésze (1962. május 17.) Lenin-rend (1964. december 26.) A Szovjetunió Állami Díja (1967) Lenin-rend (1967. november 4.) Októberi Forradalom érdemrend (1971. június 22.) Szocialista Munka Hőse (1974. december 30.) Lenin-rend (1974. december 30.) A Szovjetunió Állami Díja (1983) Barátság Rendje (1984. december 27.)
Sírhelye	Novogyevicsi temető
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Jutkevics témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szergej Ioszifovics Jutkevics (oroszul: Сергей Иосифович Юткевич) (1904. szeptember 15., Szentpétervár – 1985. április 24., Moszkva) szovjet filmrendező, filmteoretikus, forgatókönyvíró, filmpedagógus.

Munkássága

Kezdetben festőnek készült, később díszlettervezőként dolgozott, majd néhány társával vándorszínházat szervezett. Közösen (az ún. FEKSZ-csoporttal) publikálták a formabontó, kísérleti színházról vallott nézeteiket „Excentrizmus” című kiáltványukban.

1921-től a Vszevolod Mejerhold vezetése alatt álló Állami rendezői műhely hallgatója volt, emellett – Eizensteinnel közösen – egy színház számára színpadképeket tervezett.

A filmhez is díszlettervezőként került, de hamarosan asszisztens is lett. Első, még némafilmes rendezéseit a formanyelvi kísérletezés és a politikai agitáció jellemzi. Munkáskörnyezetben játszódó (immár hangos) filmjei közül kiemelkedik a realista elemekben bővelkedő Ellenterv (1932), (társrendező Fridrih Markovics Ermler, zenéjét Dmitrij Sosztakovics szerezte). Témája: egy óriásturbina határidő előtti elkészítéséért folytatott küzdelem.

Jutkevics egyik legsikeresebb filmjének a Puskás embert (1938) tekintik, ebben fordult először Lenin alakjához. (A „puskás ember” természetesen nem Lenin, hanem a frontról neki levelet vivő katona.)

A háború idején – több neves játékfilmrendezőhöz hasonlóan – Jutkevics dokumentumfilmeket készített, de közben két vígjátékot is rendezett: Jaroslav Hašek közismert hőse, Švejk történeteit alakította át az aktuális háború követelményeinek megfelelően.

Az 1950-es évek elején számos jelentős szovjet rendező vett részt a központilag irányított hősiesség-kultusz terjesztésében, idealizált történelmi hősök ábrázolásában. Jutkevics előbb Przsevalszkij, a nagy orosz utazó életéről készített filmet, de sikerültebb az albán szabadsághős, hadvezér harcait bemutató, Szkander bég, mely az 1954-es cannes-i filmfesztiválon nemzetközi díjat nyert. Két év múlva, ugyancsak Cannes-ban, Shakespeare tragédiájának adaptációja, az Othello, Szergej Bondarcsuk főszereplésével a legjobb rendezés díját nyerte el.

Késői filmjeiben – a Lenin-filmekben és két, Majakovszkij által ihletett ún. kollázsfilmben – a formai útkeresés és egy oldottabb ideologikus látásmód összhangját igyekezett megteremteni.

Filmrendezései mellett Jutkevics kiemelkedő filmpedagógiai (a moszkvai filmfőiskola tanára) és filmszervezői tevékenységet folytatott. Művészettörténeti és filmelméleti munkássága is jelentős, számos monográfiát publikált. Magyarországon több fontos filmjét vetítették, néhány filmelméleti könyve is megjelent.

Hazájában számos állami díjat és kitüntetést kapott. Három évvel halála előtt, az 1982-es Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon munkásságát Arany Oroszlán életműdíjjal ismerték el.

Filmjei

Emléktábla lakóházán, Moszkvában

• 1928: Csipkék (Кружева)
• 1929: Fekete vitorla (Черный парус)
• 1931: Aranyhegyek (Златые горы)
• 1932: Ellenterv (társrendező) (Встречный)
• 1937: Bányászok (Шахтеры)
• 1938: A puskás ember (Человек с ружьем)
• 1940: Jakov Szverdlov (Яков Свердлов)
• 1942: Svejk harcra készül (Швейк готовится к бою)
• 1943: Svejk újabb kalandjai (Новые похождения швейка)
• 1945: Üdvözöllek, Moszkva! (Здравствуй, Москва!)
• 1947: Fény Oroszország felett (Свет над Россией)
• 1948: Három találkozás (Три встречи)
• 1951: Przsevalszkij (Пржевальский)
• 1953: Szkander bég (Великий воин Албании Скандербег)
• 1955: Othello (Отелло)
• 1957: Történetek Leninről (Рассказы о Ленине)
• 1962: Gőzfürdő (Баня)
• 1966: Lenin Lengyelországban (Ленин в Польше)
• 1969: Téma egy kis elbeszéléshez (Lika, Csehov szerelme) (Сюжет для небольшого рассказа. Лика, любовь Чехова)
• 1975: Majakovszkij nevet (Маяковский смеется)
• 1981: Lenin Párizsban (Ленин в Париже)
• A darabokra roncsolt Eisenstein-film, a Bezsin rétje restaurátora is.

További információk

• Szergej Ioszifovics Jutkevics a PORT.hu-n (magyarul)
• Szergej Ioszifovics Jutkevics az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Enciklopegyija Krugosvet
• Enciklopegyija Kino