James Garner (színművész)
| James Garner | |
 | |
| Garner, mint Bret Maverick (1960 körül) | |
| Született |
James Scott Bumgarner 1928. április 7.[1][2][3][4][5] Norman[6][7] |
| Elhunyt |
2014. július 19. (86 évesen)[2][7][3][4][5] Brentwood, Los Angeles |
| Állampolgársága | amerikai |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1954–2010 |
| Műfajok | western |
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Golden Globe-díjak | |
| Emmy-díjak | |
| |
| További díjak | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz James Garner témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
James Garner, született James Scott Bumgarner (Norman, Oklahoma, USA, 1928. április 7. – Los Angeles, Kalifornia, 2014. július 19.) többszörös Emmy- és Golden Globe-díjas amerikai színpadi és filmszínész.
Hat évtizeden keresztül szerepelt nagyszámú kalandfilmben és televíziós sorozatban, így címszereplője volt a népszerű Maverick western-sorozat többször újraindított folytatásaiban, és a Jim Rockford magánnyomozó kalandjairól szóló filmekben (The Rockford Files).[8] Emellett félszáz színházi mű filmes adaptációjában is szerepelt.
Élete[szerkesztés]
Származása, ifjúkora[szerkesztés]
Apja, Weldon Warren Bumgarner német bevándorlók gyermeke volt. Anyja, Mildred Scott félig angolszász, félig cseroki származású volt. James három fiútestvér közül legifjabbként született 1928-ban az oklahomai Normanben, Oklahoma Citytől délre. (Szülőháza ma már nem fellehető, helyét 1965-ben elárasztották a Thunderbird-tó nevű új tározó felduzzasztott vizével). Édesanyjuk meghalt, amikor James négyéves volt (1932), özvegy apjuk a fiúkat a nagyanyjukhoz adta gondozásba. Apja többször újranősült. Fiait ismét magához vette, de az új feleség, Wilma nevezetű asszony, gyűlölte és gyakran verte férjének fiait. Különösen Jamest, a legkisebbet üldözte. Tizennégy éves korában James visszaütött, félholtra verte gyűlölt mostohaanyját, aki ezután el is hagyta a családot.[9] Az apa a fiaival együtt Los Angelesbe költözött, és újra megnősült. Apjának későbbi feleségére, bizonyos Grace-re viszont James nagy szeretettel emlékezett egész életében.
Tizenhat évesen (1944) otthagyta a középiskolát, jelentkezett a tengerészethez. Később részt vett a koreai háborúban, kétszer megsebesült, ennek nyomán kétszer megkapta a Bíbor Szív sebesülési érmet.[10]
Hazatérése (1953) után üzemgazdaságtant tanult, de hamarosan New Yorkba ment, hogy a Berghof-iskolában színészmesterséget tanuljon. Alkalmi munkákból tartotta fenn magát, míg 1954-ben bejutott egy broadway-i színpadi produkcióhoz. Ugyanebben az évben névtelen szerepet kapott Edward Dmytryks rendező Zendülés a Caine hadihajón című háborús filmjében, amely Herman Wouk színműve alapján készült. Ezután már sorjában kapta a kisebb filmes és tévés szerepeket.
Színészi pályája[szerkesztés]
Az 1957–1962 között készült Maverick című televíziós western-sorozatban már ő kapta a főszerepet, Bret Mavericket, ez széles körben ismertté tette. Egymás után kapta a ajánlatokat, gyakran főszerepre hívták. Különféle műfajú filmekben, sikeresen bizonyította tehetségét westernekben, egyéb kalandfilmekben, krimikben, vígjátékokban és háborús történetekben is. Világsztárok mellett játszott és tanulta a mesterség fogásait.[11]
Legnépszerűbb alakítása a Rockford nyomoz-krimisorozat címszerepe, Jim Rockford magánnyomozó lett. A sorozat filmjeit 1974 és 1980 között sugározták Amerikában, az epizódok egész estés nagyfilmek voltak, az 1970-es évek stílusában. 1981–1982 között Garmer még egyszer visszatért Bret Maverick szerepében, a hasonló című wetsresorozat folytatásában. Tizenkét évvel később, 1994-ben a Maverick – Halálos póker című mozifilmben ezt a címszerepet már a két évtizeddel fiatalabb Mel Gibson vette át Garnertől. Ebben a filmben a 66 éves Garner, korának megfelelően, egy idősebb karaktert alakított, Zane Cooper békebírót, akiről a történet során kiderül, hogy ő Bret Maverick filmbéli apja.[11]
Garner alapított egy saját filmgyártó vállalatot is, mellyel néhány saját filmtervét finanszírozta. Szenvedélyes autóverseny-rajongó volt, maga is vezetett versenyautót. 1956-ban, amikor John Frankenheimer elkészítette Grand Prix című filmjét, a jól felkészült Garnert választotta a főszerepre. 1956 után Garner két évre társtulajdonosa lett az „American International Racers“ (AIR) nevű versenyistállónak. 1969-ben közreműködött Andy Sidaris The Racing Scene című dokumentumfilmjében, amely az AIR történetéről szólt. Garner jelen volt az Indianapolisi 500 mérföldes autóversenyeken is: 1975-ben, 1977-ben és 1985 ő vezette a biztonsági autót (pacecar).
Magánélete[szerkesztés]
1956-ban házasságot kötött Lois Josephine Fleischman-Clarke-val, akinek már volt egy Kimberley nevű leánya. A család Garner vidéki farmján, Santa Barbara mellett lakott, távol Hollywood zajától.[12] Felesége aktívan gyakorolta zsidó vallását.[13] Közös leányuk, Greta („Gigi“) Garner, aki 1958. január 4-én született,[14] az 1980-as években Nagy-Britanniában sikeres énekesnői karriert futott be.
Garner egész életében az amerikai Demokrata Párt meggyőződéses és harcos támogatója volt. Önéletrajza szerint 1963. augusztus 28-án személyesen, az első sorokban ülve hallgatta Martin Luther King „Van egy álmom” kezdetű híres beszédét. Az 1985-ös „Space” tévésorozat forgatókönyvét az ő kérésére átírták, hogy a főszereplő, Norman Grant szenátor (akit Garner játszott) ne az eredetileg megírt republikánus, hanem demokrata párti legyen.
Visszavonulása, halála[szerkesztés]
A Rockford-filmek forgatása során Garner sok ugrással, eséssel, gurulással járó akciójelenetet játszott. Az erős fizikai terhelés miatt régi térdsérülése kiújult, többször meg kellett operálni, a Rockford-sorozatot 1980 után nem folytathatta. A következő években szívproblémái miatt bypass-műtétekre kényszerült.[15]
2008 május elején kisebb agyvérzés érte, műtétre szorult.[16] Ezt követően egészsége meggyengült, már csak narrátorként vagy kommentálóként jelent meg egy-egy filmes projektben. 2014. július 19-én szívinfarktus következtében hunyt el otthonában, Los Angeles elővárosában, Brentwoodban, röviddel 58. házassági évfordulója előtt.[17] Özvegye, Lois Clarke hét évvel később, 2021. október 31-én hunyt el.
Főbb filmszerepei[szerkesztés]
- 1954: Zendülés a Caine hadihajón; névtelen
- 1957: Szajonara (Sayonara); Mike Bailey százados
- 1957: Sugarfoot; tévésorozat; Bret Maverick
- 1959: Fedőneve: Jesse James (Alias Jesse James); Bret Maverick
- 1960: Cash McCall; Cash McCall
- 1961: Végzetes rágalom / A gyerekek órája ((The Childrens’ Hour); Dr. Joe Cardin
- 1957–1962: Maverick; tévésorozat; 61 epizódban; Bret Maverick
- 1962: A fiúk átmulatott éjszakája (Boys’ Night Out); Fred Williams
- 1963: A nagy szökés (The Great Escape); „Potyázó” Hendley
- 1963: Minden izgalmat (The Thrill of It All); Dr. Gerald Boyer
- 1963: A kerékpáros kereskedők (The Wheeler Dealers); Henry Tyroon
- 1964: Szerelmi partraszállás (The Americanization of Emily); Charles Edward Madison parancsnok
- 1964: 36 óra (36 Hours); Jefferson Pike őrnagy
- 1966: Párbaj Diablónál (Duel at Diablo); Jess Remsberg
- 1966: Mister Buddwing; Mr. Buddwing
- 1966: A nagy verseny (Grand Prix); Pete Aron
- 1967: Fegyverek órája (Hour of the Gun); Wyatt Earp
- 1969: Támogasd a seriffed! (Support Your Local Sheriff!); Jason
- 1969: A kicsi nővér (Marlowe); Philip Marlowe
- 1970: A férfi, akit Sledge-nek hívtak (A Man Called Sledge); Luther Sledge
- 1971: Hurrá, van bérgyilkosunk! (Support Your Local Gunfighter); Latigo
- 1971: Vásárra viszem a bőröd (Skin Game); Quincy
- 1971−1972: Nichols; tévésorozat; 24 epizódban; Frank Nichols seriff
- 1972: Csak a gazdáikat ölik meg (They Only Kill Their Masters); Abel Marsh
- 1973: Egy kis indián (One Little Indian); Keyes
- 1974: A partra vetett cowboy (The Castaway Cowboy); Costain
- 1978: The New Maverick; tévésorozat; Bret Maverick
- 1979: Young Maverick, tévésorozat; Bret Maverick
- 1974–1980: Rockford nyomoz (The Rockford Files); 119 epizódban; tévésorozat; Jim Rockford
- 1980: Ép test, ép lélek (HealtH); Harry Wolff
- 1981: The Fan; Jake Berman
- 1982: Viktor, Viktória (Victor/Victoria); King Marchand
- 1981−1982: Bret Maverick; tévésorozat, 18 epizódban; Bret Maverick
- 1984: Páncélos felmentősereg (Tank); Zack
- 1985: Space, tévé-minisorozat; Norman Grant szenátor
- 1985: Murphy románca (Murphy’s Romance); Murphy Jones
- 1986: Az ígéret (Promise); tévéfilm; Bob Beuhler
- 1988: Naplemente (Sunset); Wyatt Earp
- 1990: A kitüntetés napja (Decoration Day); tévéfilm; Albert Sidney Finch
- 1991−1992: Man of the People; tévésorozat; 10 epizódban; Jim Doyle
- 1992: A dzsentlemanus (The Distinguished Gentleman); Jeff Johnson
- 1993: Égi tűz (Fire in the Sky); Frank Watters
- 1993: A füstbement terv (Barbarians at the Gate); tévéfilm; Ross Johnson
- 1994: Az idő múltával (Breathing Lessons), tévéfilm; Ira Moran
- 1994: Maverick – Halálos póker (Maverick); Marshal Zane Cooper
- 1995: Texasi krónikák: Laredo utcái (Streets of Laredo), tévé-minisorozat; Woodrow Call százados
- 1996: Álnokok és elnökök (My Fellow Americans); Matt Douglas elnök
- 1997: Halálos csend (Dead Silence), tévéfilm; John Potter
- 1998: Rejtélyes alkony (Twilight); Raymond Hope
- 1998: A jog vadorzói (Legalese), tévéfilm; Norman Keane
- 1994–1999: The Rockford Files (tévéfilm-sorozat); Jim Rockford
- 1999: Egy különleges éjszaka (One Special Night), tévéfilm; Robert Woodward
- 2000: Chicago Hope kórház (Chicago Hope); tévésorozat; Hubert „Hue” Miller
- 2000: God, the Devil and Bob, tévésorozat; 13 epizódban; Isten
- 2000: Űrcowboyok (Space Cowboys); Tank Sullivan
- 2000: A választási botrány (The Last Debate), tévéfilm; Mike Howley
- 2001: Atlantisz: Az elveszett birodalom (Atlantis: The Lost Empire); animációs; Rourke hangja
- 2002: Egy önéletrajz vázlata (Roughing It); tévéfilm; Samuel Clemens (Mark Twain)
- 2002: Az igazság napja (First Monday), tévésorozat; 13 epizódban; Thomas Brankin főügyész
- 2002: Vagány nők klubja (Divine Secrets of the Ya-Ya Sisterhood); Shep Walker
- 2003: Őslények országa 10. – A hosszúnyakúak vándorlása (The Land Before Time X: The Great Longneck Migration), videófilm; Pat hangja
- 2004: Szerelmünk lapjai (The Notebook); Duke
- 2003−2005: Pimaszok, avagy kamaszba nem üt a mennykő (8 Simple Rules… for Dating My Teenage Daughter), tévésorozat; 45 epizódban; Jim Egan / C.J. Barnes
- 2006: A legszebb ajándék (The Ultimate Gift); Howard „Red” Stevens
- 2007: Harc a Terra bolygóért (Terra); animációs; Doron hangja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b http://www.aveleyman.com/ActorCredit.aspx?ActorID=6336
- ↑ Micheal Moynihan: James Garner in the ’Rockford Files’ was an irresistible force on our TV screens (angol nyelven). The Irish Examiner, 2014. július 23.
- ↑ Raymond Strait. James Garner. New York, New York: St. Martin’s Press (1985). ISBN 0-312-43967-9
- ↑ Beth Ford Roth: James Garner Served In Korean War, Awarded Purple Heart Twice (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ a b „James Garner, Witty, Handsome Leading Man, Dies at 86”, The New York Times, 2014. július 20. (Hozzáférés ideje: 2022. június 30.)
- ↑ Westernstar und Frauenliebling James Garner wird 80 (német nyelven). N-tv.de, 2008. április 7.
- ↑ James Garner and Lois Clarke Dated for 14 Days Before Getting Married, 2017. augusztus 18.
- ↑ Gigi Garner az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Trauer um Hollywood-Star. James Garner gestorben (német nyelven). Süddeutsche Zeitung, 2014. július 20. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
- ↑ Steve Gorman: James Garner undergoes surgery after stroke. Reuters (reuters.com), 2008. május 14. [2014. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 6.)
- ↑ James Garner starb an einem Herzinfarkt
Források[szerkesztés]
További információ[szerkesztés]
- James Garner a Facebookon
- James Garner a PORT.hu-n (magyarul)
- James Garner az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- James Garner az Internet Movie Database-ben (angolul)
- James Garner a Rotten Tomatoeson (angolul)
- James Garner. Filmkatalógus.hu (magyarul)
- James Garner az AlloCiné weboldalán (franciául)
- James Garner Pictures (angol nyelven). fanpix.net
