Peter Molyneux
| Peter Molyneux | |
| Született | Peter Douglas Molyneux 1959. május 5. (67 éves) |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | |
| Foglalkozása | Játéktervező |
| Kitüntetései | A Brit Birodalom Érdemrendje Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata |
| Molyneux a southamptoni egyetemen | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Molyneux témájú médiaállományokat. | |
Peter Douglas Molyneux (ejtsd: Malinyú) (Guildford, Surrey, 1959. május 5. –) lovagi címmel kitüntetett angol videójáték tervező és programozó. Leginkább az „istenjátékok” műfajába tartozó alkotásaival szerzett hírnevet, (Populous, Dungeon Keeper vagy a Black & White sorozat) illetve a különböző menedzser játékokkal, mint a Theme Park vagy a The Movies, mostanában pedig a Fable című akció-szerepjáték sorozattal foglalkozik.
A kritikai és pénzügyi sikerek ellenére Molyneux leginkább azzal vált ismertté, hogy a fejlesztés alatt álló játékairól túlzott lelkesedéssel nyilatkozik és végül az elkészült termék kevésbé ambiciózus, mint amilyennek a fejlesztő szavai alapján a játékosok várták. Az egyik ilyen példa a Fable volt, amiből sok játékelem kimaradt, ami a készülő játékról szóló interjúkban ígéretként elhangzott. Molyneux nyilvánosan is bocsánatot kért, amiért elragadtatta magát.[1]
2012. március 7-én bejelentette, hogy elhagyja az általa alapított Lionhead Studiost, illetve a Microsoft Studiosnál betöltött állását, de továbbra is a szakmában kíván dolgozni, ezért 22 Cans néven új céget alapít, konzulensként pedig továbbra is felügyeli a Fable: The Journey fejlesztését.[2][3]
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kezdetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Peter Molyneux, miután a southamptoni egyetemen informatikus diplomát kapott, 1982-ben saját vállalkozást indított és floppy lemezeket kezdett forgalmazni, amihez később Atari és Commodore 64 videójátékokat mellékelt, mert úgy gondolta, hogy ezzel majd felélénkülnek a korábban nem túl jó eladások. Ezután döntött úgy, hogy elhagyja a floppykat és csak a videójátékokkal szeretne foglalkozni.[4]
1984-ben megalkotta a The Entrepreneur szöveges menedzser játékot, amiben egy frissen megalapított céget kellett sikeressé tenni.[5] „Akkoriban, amikor az Űrtrutyi a Marsra támad (akár szó szerint ezzel a címmel) és hasonló kaliberű játékok 50 milliós eladásokat produkálnak, mihez kezdtem én? Készítettem egy üzleti szimulációs programot.”[4] Több száz másolatot csinált belőle és egy játékmagazinban is hirdette, várta a rengeteg beérkező megrendelést. Később a következőeket nyilatkozta: „Teljesen meg voltam róla győződve, hogy sokakat érdekelni fog a program és hatalmas eladásokkal számoltam. Arra gondoltam, hogy már nem lesz elég nagy a postaládám, amibe a levelek férjenek. Nem viccelek, egy nagyobbat is beszereztem, hogy tudjam fogadni a megrendeléseket.” Első próbálkozását viszont nem koronázta siker, összesen 2 vásárlója akadt a programnak. (Molyneux szerint az egyik az édesanyja lehetett.)[4] 2007-ben a GameSpy Fable 2 előzetese szerint a játék gazdasági részét a Entrepreneur inspirálta.[6]
A kudarc hatására felhagyott a játéktervezéssel és Les Edgarral közösen megalapították a Taurus Impex Limited céget, ami a Közel-Keletre exportált paradicsomos babot. (Baked bean – Angliában nagy népszerűségnek örvend.)[7] Egy napon aztán a Commodore International vállalattól felkeresték őket, hogy a hálózati programjukat ültessék át Amigára, amiért cserébe 10 darabot kapnak az adott gépből. (Ugyanis összekeverték őket a hálózatfejlesztésben tapasztalt Torus céggel.)[4][8] „…akkor döbbentem csak rá, hogy azt se tudja, pontosan kik is vagyunk. Egy kisebb lelkiismereti válságot éltem át akkor. Ha rájön, akkor lőttek a 10 ajándék számítógépnek. Úgyhogy megkötöttem az üzletet, aztán pedig gyorsan távoztam az irodából.”[4] Elkészítették hát az Acquisition – The Ultimate Database programot a Commodore számára és miután tisztázták a félreértést, megjelenhetett és szerény sikereket ért el.[7]
Bullfrog Productions
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az adatbázisprogramért kapott pénzből megalapították a Bullfrog Productionst 1987-ben.[4][8] Molyneux belekezdett a Populous fejlesztésébe, ami az első „istenjáték” volt. Az 1989-ben személyi számítógépre megjelent játék kiemelkedő sikerré vált, 4 millió példánynál is többet értékesítettek belőle.[9]
1994-ben Molyneux az Electronic Arts alelnöke és konzultánsa lett, miután az jelentős részvényessé vált a Bullforgban, ezt követően pedig kiadója 1995 januárjában a teljes céget felvásárolta.[10] Utolsó projektje a Bullforgnál a Dungeon Keeper lett, ami 1997 júliusában jelent meg és remek fogadtatásban részesült. Augusztusban távozott a cégtől és megalapította a Lionhead Studiost. A Bullfrog utolsó játéka 2001-ben jelent meg, 2004-ben pedig a beolvadtak az EA UK leányvállalatba.
Lionhead Studios és a Microsoft
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Molyneux előállt a Black & White tervével és kis csapatával munkához is látott 1997 vége felé.[11] Ő maga 6 millió dollárral járult hozzá a fejlesztés költségeihez.[12] 3 év múltán végül 2001-ben jelent meg a játék.
2006 áprilisában a Microsoft Game Studios (mostanra már Microsoft Studios) felvásárolta a céget. A 2006-os E3 alkalmával több interjút is adott, amiben azt nyilatkozta, hogy mostantól több remek játékot fognak készíteni a Lionheadnél a Microsoft támogatásának hála.[13] 2009. június 4-én kinevezték a Microsoft Game Studios európai részlegének kreatív igazgatójává, ennek ellenére továbbra is foglalkozik a Lionhead Studiosnál videójátékok készítésével.
A médiában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A videójáték-ipar egyik kiemelkedő alakja, több televíziós műsorban szerepelt és számos videójátékos interjú vagy dokumentumfilm készült a közreműködésével. A GamesMaster, Game Over, Games Wars, Gamezville, Bad Influence!, Gamepad, CHEATS, Gamer.tv, Rapture, Games World, Blue Chip, LanJam, Ultimate Gamer és GameStars videójátékokkal foglalkozó műsorokban gyakran látott vendég.
A G4 egy teljes epizódot szentelt neki az Icons sorozaton belül. 2006-os brightoni Games Developer Conference keretében egy részletes, két részből álló interjút készített vele az Egyesült Királyság egyik legnagyobb videójátékokkal foglalkozó weboldala, az Eurogamer.[14][15]
A Discovery Channel Rise of the Video Game című mini sorozatában a szimulátorokkal foglalkozó résznél Will Wright és Sid Meier mellett kapott szerepet. A GameTrailers a Legjobb videójáték készítők listájában 10. helyezettnek választotta.[16]
Molyneuxt azonban sokan bírálták, mivel hajlamos túl sokat ígérni a játékokkal kapcsolatban, ami végleges verzióban már nem teljesül. (Ez a szokása nagyjából a Black & White első részére vezethető vissza.) Ennek ellenére ezek a játékok is sikeresek a vásárlók és a kritikusok körében egyaránt.
Elismerések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2004-ben Molyneux bekerült az AIAS Hall of Famebe (Hírességek csarnoka, akik sokat tettek a videójátékok fejlődéséért.) és december 31-én megkapta A Brit Birodalom Érdemrendjét. A francia kormány 2007 márciusában az Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozatával tüntette ki. Júliusban a southamptoni egyetem tiszteletbeli doktori címet (doctor of science – tudományok doktora) adományozott számára. 2011 márciusában a Game Developers Choice Awards életműdíját vehette át.[17] 2011-ben a BAFTA videójátékokkal kapcsolatos díjkiosztó gáláján tiszteletbeli tagjává választotta.[18]
Játékok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Bullfrog előtti időszak
Bullfrog Productions
|
Lionhead Studios
|
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Hermida, Alfred (2004. október 8.). "Molyneux bocsánatkérése a Fable miatt". BBC News. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ Totilo, Stephen (2012. március 7.). "Molyneux elhagyja a Lionhead Studiost és a Microsoftot, de a Kinectes Fable epizódot még befejezi". Kotaku. Hozzáférés: 2012. március 8..
- ↑ Plunkett, Luke (2012. március 7.). "Miért lesz jó Molyneux távozása a Microsofttól". Kotaku. Hozzáférés: 2012. március 8..
- 1 2 3 4 5 6 Dulin, Ron. "Peter Molyneux játéktervező legendája". GameSpot. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ "Készül a Black and White". Red Herring. 2001. április 5. 2011. augusztus 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
{{cite web}}:|archive-date=/|archive-url=timestamp mismatch; 2009. február 27. suggested (súgó) - ↑ Joynt, Patrick (2007. május 8.). "Fable 2 előzetes". GameSpy. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- 1 2 "Populous Postmortem". GDC Vault. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- 1 2 McLain, Alan. "Xbox.com interjú a Fable kapcsán". Xbox.com. 2007. december 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ "A Lionhead Studios története". Lionhead Studios. 2012. január 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ Business Wire (1995. január 6.). "Az Electronic Arts megveszi az egyik vezető európai játékfejlesztőt a Bullfrog Productionst". AllBusiness. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
{{cite web}}:|author=has generic name (súgó) - ↑ Geoff Keighley. "A Black & White története 2. rész". GameSpot. 2013. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ Geoff Keighley. "A Black & White története 1. rész". GameSpot. 2013. június 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ "Peter Molyneux interjú". Kikizo. 2006. június 7. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ "Eurogamer: Peter Molyneux interjú 1. rész". Eurogamer. 2006. július 20. 2020. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ "Eurogamer: Peter Molyneux interjú 2. rész". Eurogamer. 2006. július 20. 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ "Legjobb videójáték készítők listája". GameTrailers. 2009. január 13. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
- ↑ Thorsen (2011. január 20.). "Molyneux életműdíjat kap a GDCA díjátadón". GameSpot. 2011. február 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..
{{cite web}}: Unknown parameter|firts=ignored (súgó) - ↑ "Peter Molyneuxt akadémiai tagnak választják (2011)". BAFTA. 2011. február 20. 2012. január 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7..