Arthur Sullivan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arthur Sullivan
Életrajzi adatok
Született1842. május 13.
London
Állampolgárságabrit
Elhunyt1900. november 22. (58 évesen)
London
SírhelySzent Pál-székesegyház
Családja
ÉdesapjaThomas Sullivan
ÉdesanyjaMary Clementina Coghlan
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Díjak
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Mendelssohn Scholarship
  • Member of the Royal Victorian Order
  • Knight Bachelor

A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Sullivan témájú médiaállományokat.

Sir Arthur Seymour Sullivan (London, 1842. május 13.London, 1900. november 22.) angol zeneszerző. W. S. Gilbert szövegeire írt, nyíltan vagy burkoltan kora brit társadalmát kigúnyoló operettjei (saját meghatározása szerint comic opera) máig nagy népszerűségnek örvendenek az angolszász világban.

Élete[szerkesztés]

Sullivan, a Mendeldelssohn-ösztöndíjas

Édesapja, az ír klarinétos Thomas Sullivan a sandhursti Királyi Katonai Akadémia fúvószenekarának vezetője volt. Édesanyja olasz származású. Arthur a család második gyermeke. Zenei képességei korán megnyilvánultak, 1854-ben felvették a Chapel Royal énekkarába. 13 éves korában komponálta első művét. Mendelssohn-ösztöndíjat kapott, ennek révén 1856-ban bekerülhetett a londoni Királyi Zeneakadémiára. Lipcsében folytatta képzését. Tanulmányait a nagy feltűnést keltő, William Shakespeare Vihar-jához írott kísérőzenével zárta 1861-ben. A brit komolyzene nagy reménységét látták benne.

Kezdetben templomi orgonistaként működött. 1866-tól egykori alma matere, a Királyi Zeneakadémia zeneszerzéstanára. 1876 és '81 között a National Training School for Music igazgatója volt.

Zeneszerzőként pályáját „komoly” művekkel kezdte, pl. a Kenilworth c. kantátával (1864), a L'Île enchantée balett-tel, komponált dalokat, zongoradarabokat, szimfóniát, gordonkaversenyt, nyitányokat. Egyéb jelentős ilyen műve: Te Deum (1872), A vértanúk (1880). Ezek nem nyújtottak elegendő jövedelmet neki.

1866-ban fordult az operettek felé. Első két ilyen művét Sir Francis Cowley Bernard szövegére írta. 1871-ben kezdte együttműkődését W. S. Gilberttel. Első közös művük (Thespis. Extravaganza két felvonásban) szolíd sikert aratott, de a bemutató színház vezetője további darabokat rendelt tőlük. Egyre nagyobb sikereket értek el, ontották az operetteket. 1881-től a Richard D'Oyly Carte-vezette Savoy Theatre mutatta be műveiket. 1889-ben a színház új szőnyege miatt összeveszett a szerzőpáros, és hosszú szünet után már csak két közös művet alkottak.

Az 1880-as években megpróbált más librettistákkal ismét komoly darabokat írni, de ezek nem váltak maradandóvá (The Golden Legend [1886], Ivanhoe [ötfelvonásos opera Sir Walter Scott nyomán, 1891]).

Viktória királynő többféleképpen kitüntette (lovagi cím 1883-ban), azonfelül a királyi zeneakadémia elnöke lett.

Sullivan összesen mintegy háromszáz művet alkotott a legkülönbözőbb műfajokban, de mára a Gilbert librettőira írt operettjei kivételével ezek feledésbe merültek. Az operbase honlap mutatja, hogy napjainkban a legtöbbet játszott operettjei a Mikado és a The Pirates of Penzance (Kalózkaland) maradtak, emellett többször is repertoárra került a H M S Pinafore és a Trial by Jury, valamint más művei is a világ számos országában, főként angol nyelvterületen.

Főbb művei[szerkesztés]

A Gilbert–Sullivan-művek[szerkesztés]

W. S. Gilbert
[Vígopera alatt itt az Európában operettnek nevezett műfajt kell érteni.]
  • Thespis. Extravaganza 2 felvonásban. London, 1871. december. 26.
  • Trial by Jury. Drámai kantáta 1 felvonásban. London, 1875. március 25.
  • The Sorcerer. Vígopera 2 felvonásban. London, 1877. november 17.
  • H. M. S. Pinafore. Vígopera 2 felvonásban. London, 1878. május 25.
  • The Pirates of Penzance (Kalózkaland) Vígopera 2 felvonásban. Paignton, 1879. december 30.
  • Patience. Vígopera 2 felvonásban. London, 1881. április 23.
  • Iolanthe. Vígopera 2 felvonásban. London, 1882. november 25.
  • Princess Ida. Vígopera 3 felvonásban. London, 1884. január 5.
  • The Mikado. Vígopera 2 felvonásban. London, 1885. március 14.
  • Ruddigore Vígopera 2 felvonásban. London, 1887. január 22.
  • The Yeomen of the Guard. Vígopera 2 felvonásban. London, 1888. október 3.
  • The Gondoliers. Vígopera 2 felvonásban. London, 1889. december 7.
  • Utopia Limited. Vígopera 2 felvonásban. London, 1893. október 7.
  • The Grand Duke. Vígopera 2 felvonásban. London, 1896. március 7.

Egyéb szerzeményei[szerkesztés]

A szereposztás az Ivanhoe ősbemutatójának műsorfüzetéből
  • Cox and Box. Triumviretta 1 felvonásban. Librettó: Sir Francis Cowley Bernard. Ősbemutató zárt körben: Manchester, 1866. november (első nagy sikere)
  • The Zoo. Zenés őrület 1 felvonásban. Librettó: Bolton Rowe. London, 1875. március 25.
  • Ivanhoe. Romantikus opera öt felvonásban. Librettó: Julian Sturgis. London, 1891. január 31.
  • The Rose of Persia. Vígopera 2 felvonásban. Libretto: Basil Hood. London, 1899. november 29.

Források[szerkesztés]

  • Bokor József (szerk.). Sullivan, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2019. április 22. 
  • Britannica Hungarica Kisenciklopédia. Klasszikus zeneszerzők. Szerk. Nádori Attila, Szirányi János. Budapest, 2014. Kossuth K. ISBN 9789630980999
  • Brockhaus Riemann zenei lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiad. szerk. Boronkay Antal. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. III. köt. 419–420. l. ISBN 9633305403
  • Gammond, Peter: An Illustrated Guide to Composers of Opera. London–New York, 1980. Salamander Books. ISBN 0861010663
  • A klasszikus zene. Főszerk. John Burrows. Közrem. Charles Wiffen. Ford. Gellért Marcell. Budapest, 2006. M-Érték K. ISBN 9639693057

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]