Rosszemberek
| Rosszemberek | |
| 1979-es magyar film | |
 | |
| Derzsi János (Gelencsér Jóska) | |
| Rendező | Szomjas György |
| Műfaj | filmdráma easternfilm kalandfilm |
| Forgatókönyvíró | Dobai Péter Szomjas György |
| Főszerepben | Đoko Rosić Derzsi János Dörner György Kiss Mari |
| Hang | Bujtor István Koltai János |
| Zene | Sebő Ferenc |
| Operatőr | Halász Mihály |
| Vágó | Kondor Zsuzsa |
| Jelmeztervező | Kemenes Fanni |
| Gyártás | |
| Gyártó | Mafilm Hunnia Filmstúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 89 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Mokép Fantasy Film (DVD) |
| Bemutató |  1979. augusztus 2. |
| Korhatár |  |
| További információk | |
A Rosszemberek 1978-ban készült, 1979-ben bemutatott színes és fekete-fehér, magyar westernfilm, más néven eastern, Szomjas György rendezésében.
Rövid történet
[szerkesztés]Az 1848/49-es szabadságharc utáni években játszódik a film a Dunántúlon. Hegyesi János főszolgabíró, a szabadságharc néhai veteránja azt a feladatot kapja Mérei főispántól, hogy a Somogy vármegye területén garázdálkodó betyárbandákat számolja fel, mert a megyében vasútépítésbe akarnak fogni.
Történet
[szerkesztés]A betyároknak két fajtája van Somogyban: a szabadságharc néhai katonái és a kenyérkeresettől megfosztott, nyomorgó, törvényenkívülinek állt napszámosok. Hegyesi is veterán honvéd, katonai dolmányát a mai napig viseli, Mérei apja volt a parancsnoka.
A leghíresebb banda Gelencsér Jóskáé, akinek alvezére Soromfai József. Soromfai így gondoskodik otthon maradt feleségéről és két fiáról. Az asszony, Kató, aki szép és okos, gyakran látogatja, mindig egy öregember hozza meg neki a hírt, mikor és hová kell mennie.
Egyik nap Gelencsérék egy kúriában mulatozó nemesi társaságon ütnek rajta. Itt Gelencsér megpillantja a marcali bírót, aki nem is olyan rég Palkó öccsét felakasztotta. Gelencsér bosszúból megöli és le is leplezi magát, igazolni próbálván tettét. Ez viszont embereit komoly bizonytalansággal tölti el, s ezt felméri Hegyesi János is, aki a gyilkosságot követően Soromfainénál tart vizsgálatot. Hegyesi úgy véli, hogy a fokozódó üldözés hatására újabb gyilkosságokra kerülhet sor, mert a rablók el akarják hallgattatni a lehetséges szemtanukat.
Kató megpróbálja rávenni a férjét, hogy pártoljon el a bandától. József nem tudja mit tegyen, mert a történtek után nem hiszi, hogy kegyelmet kap. Végül beleegyezik, hogy titokban együttműködjék Hegyesivel.
Gelencsér bandája csárdai mulatozáskor új bandatagot, Verkóczi Gergelyt is felavatják, sőt néhány elfogott pandúrt is meginvitálnak a mulatságba. A pandúrok a visszafelé úton Hegyesibe, jelentik a helyzetet, mire Hegyesi támadást vezényel, de banda visszaveri őket.
Hegyesivel van írnoka is, akinek mindig az a szokása, hogy a tinta hígítására használt szeszt meghúzza, mivel nagyon idegesíti, hogy a betyárokkal vívott háború kellős közepében van. Hegyesi egy rögtönzött üzenetet ír Méreinek, amelyben javaslatot tesz több somogyi csárda bezáratására, amelyek a betyárokat segítik.
Hegyesi misén vesz részt, az ájtatosság közben pedig megszólítja Soromfainé, aki esedezik férjeuráért. Hegyesi megszánja az asszonyt és ígéretet tesz, hogy közben jár értük. Következő útja a főispánhoz vezet, aki közli, hogy nem csukatják be a csárdákat, mert azok mindegyikében az Esterházy és Somssich birtokokon termelt bort mérik, így a főúri családok jövedelme csökkenne. Hegyesi megemlíti Soromfait, viszont Mérei ezt is kereken elutasítja, noha a főszolgabíró figyelmezteti, hogy a további vérontás veszélye fennáll. Távozásakor Hegyesi ott hagyja Méreinek azt a tőrt, amivel Gelencsér a marcali bírót gyilkolta meg.
Hegyesi vizsgálatot indít egy horvát gazda, Hojkó András és felesége, Persza ellen. Hojkó orgazda, Persza Gelencsér szeretője. Előbbit a főszolgabíró veréssel sem tudja vallomásra bírni, habár gyenge jellem. A betyárok közben a megyei posta megtámadását tervezik, távolabbi terveik között van a mexikói emigráció, vagy Szlavónia.
Hegyesi egy vásáron jelzi Soromfainénak, hogy a főispán nem akar alkudni. Soromfai ekkor kigondol egy kissé galád tervet, hogy ösztökélje a hatóságot is: éjszaka agyonlövi Hojkót és feleségét, majd másnap bevallja Gelencsérnek a tettét és azzal magyarázva, hogy Hojkó és Persza elárulták őt, mert Persza féltékeny volt és beszélt Hegyesivel. Gelencsér elhiszi Soromfai hazugságát és még erősebb lesz a bizalma alvezérében.
Hegyesi úgy hiszi Gelencsér tette, sőt Soromfai is úgy beszéli el feleségének, hogy Jóska gyilkolt, Persza pedig miatta lett féltékeny. A főispán beleegyezik a kegyelmi kérelembe. Kató ettől kezdve állandóan jelentést tesz Hegyesinek. Soromfai megüzeni, hogy az egyik betyárt Gárdonyba fogják küldeni. Hegyesi beszél egy másik orgazdával, Dobor révésszel, aki váltig állítja az ártatlanságát. A főszolgabíró próbálja meggyőzni a révészt, hogy az életéről van szó, de Dobor nem hisz neki. Gelencsér viszont benne is árulót sejt és a betyárok kiirtják egész családjával és jószágaival együtt.
A Gárdonyba tartó haramiát Hegyesi feltartóztatja és megöli. Bekéretik az öreg Gelencsér szülőket, akik fiúkat azonosítják a lelőtt betyárban. Hírét veszi ennek Kató is, ő viszont elmondja, hogy a halott Verkóczi Gergely, a szülők csak a fiúkat akarták menteni. Kató intim viszonyba kerül Gelencsérrel, aki vélhetően csak a sikeres együttműködés érdekében csalja meg a férjét. Az asszony helyteleníti Soromfai előtt Dobor meggyilkolását, férje szerint azonban nem volt más választás, bár feltétlenül nem bízik Hegyesiben.
Gelencséréktől kezdenek elfordulni a somogyi póremberek, így a fővezér már annyira forrónak érzi a talajt a lábuk alatt, hogy utasítást ad Hegyesi főbíró likvidálására. Soromfai vállalkozik rá, ám ehelyett üzenetet ad át neki egy fa mögött állva, hogy a banda három nap múlva egy Rigóczi nevezetű csárdában lesz. Hegyesi megígéri a kegyelmet.
A Rigóczi csárádban Médi, Hajnal Jancsi szeretője faggatja szerelmét, hogy mikor fognak visszatérni. Gelencsér szóba hozza, hogy ő itt marad, neki Somogy a hazája. Soromfai viszont Olaszországba menne, a tengert akarja látni. Gelencsér elengedi, ám amint Soromfai kilép, halálos sikoltás hangzik el: megjelennek a pandúrok, s életre-halál harc indul. A betyárok sorra esnek el, s a pandúrok között is sokan meghalnak. Médi is harcba száll, miután Hajnalt lelövik, majd az ő életét is golyó oltja ki.
Gelencsér kitör a csárdából, lóra pattan és elmenekül. Hegyesi a nyomába ered, de Gelencsér lerázza. A Rigóczi csárda közelében meghal az az öreg, aki Kató hírvivője volt. Hegyesi észreveszi, hogy ő is vele szolgált a szabadságharc alatt, mert ugyanolyan a dolmánya mint neki.
Gelencsér Katóhoz megy, aki bekötözi a sebeit. Közben megjelenik kötéssel a fején Soromfai, akinek Jóska újból örülhet. Hárman a szökésen gondolkodnak, miközben odaát Mérei parancsba adja Hegyesinek Soromfainé letartóztatását. Hegyesi nem érti a dolgot, de engedelmeskedve embereivel bekeríti a Soromfai-házat. Kató saját maga fegyverzi le urát és Gelencsért, akiket vasra vernek. Hegyesi nem tudja megkülönböztetni őket személyleírás híján. Mérei utasítja viszont, hogy Soromfait engedjék el, Gelencsért pedig vihetik: Soromfai fejsebe is álca volt, sőt kiderül, hogy külön lepaktált a főispánnal, aki a továbbiakban átadja a főszolgabírónak.
Soromfai maga és családja részére távozást kér, ám a dühös főszolgabíró megalázva érzi magát és már csak egy valamit akar tőle: valamennyi közember nevét, aki a bandát segítette. Soromfai kénytelen belefog a sorolásba, de Kató tudja, hogy örökre megbélyegzi így a családját, ezért lelövi őt.
A sikeres akció után a főispán kitünteti Hegyesi főszolgabírót, aki ezután hazaindul Tapolcára.
Szereplők
[szerkesztés]- Đoko Rosić (hangja: Bujtor István) – Hegyesi János, főszolgabíró
- Derzsi János – Gelencsér Jóska
- Dörner György – Soromfai József
- Kiss Mari – Soromfainé, Kató
- Benedek Miklós (hangja: Koltai János) – Mérei, főispán
- Ujlaki Dénes – Robusztás
- Usztics Mátyás – Verkóczi Gergely
- Szilágyi István – Tilinkós
- Szabó László – írnok
- Csikos Gábor – Kulics
- Ryszard Mróz – Hajnal Jancsi
- Kocsis Mihály – Róka
- Horváth Zoltán – Sajtos
- Fábián Miklós – Dobor
- Ferdinándy Gáspár – betyár
- Udvaros Dorottya – Médi
- Horesnyi László – Hajkó, kocsmáros
- Almásy Albert Éva – Hajkóné
- Gémes József – betyár
- Kátay Endre – Kövér úr
- Szersén Gyula – pap
- Dákay Péter – pandúr
- Patassy Tibor – pandúr őrmester
- Fekete András
- Tardy Balázs
Érdekességek
[szerkesztés]- Dobor révész állatainak lemészárlása a filmben valóságos volt, ekkor a filmkészítők éleslőszert használtak. Ezt a jelenetet egyes állatvédők és állatbarátok a mai napig támadják és kemény kritikával illetik, igaz ezen állatoknak amúgy is pusztulás lett volna a sorsuk, minthogy haszonállatként előbb-utóbb úgyis levágták volna őket.
További információk
[szerkesztés]- Rosszemberek a PORT.hu-n (magyarul)
- Rosszemberek az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Rosszemberek a Box Office Mojón (angolul)
