Radnóti Zsuzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radnóti Zsuzsa
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Született 1938. február 12. (81 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Örkény István (1965–1979)
Foglalkozása dramaturg
Munkáltató Vígszínház
Kitüntetései

Radnóti Zsuzsa (Budapest, 1938. február 12. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, a Vígszínház dramaturgiai vezetője volt, a Magyar Színházi Társaság Dramaturgok Céhének elnöke volt, érdemes művész, Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író özvegye.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Radnóti István (1904–1962)[1] és Poór Etelka (1905–1994)[2] voltak. 1958-1963 között végezte el az ELTE BTK magyar-német szakát. 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a Dramaturgia vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként jár vissza. Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője volt. (A rendezvény 2001 nyara óta a Pécsi Színházi Találkozó keretein belül működött, majd 2016-ban új szervezeti formában alakult át.) A Pécsi Nyílt Fórum és a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasó-színházi estéinek egyik szervezője és dramaturgja volt.

Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát. Vendégtanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, kortárs magyar drámatörténetet és gyakorlati dramaturgiát ad elő. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen.

A Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György-szakértője 1998-tól, és Örkény István-szakértője 2014-től.

2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet minden év februárjában adnak át.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Nagy szerepe volt a fiatal magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. Férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét. Kortárs magyar drámával foglalkozik. A színházi élet szervezésében is tevékeny részt vállalt.

Magánélete[szerkesztés]

1965-ben kötött házasságot Örkény István íróval (1912–1979).

Dramaturgiai munkái[szerkesztés]

Prózai színművek[szerkesztés]

Zenés színművek[szerkesztés]

Filmdramaturgiai munkái[szerkesztés]

  • In memoriam Ö.I. (magyar portréfilm, 1983) - dramaturg [4]
  • Fekete Péter (operettfilm, 1993) - dramaturg[5]

Művei[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

  • Cselekvésnosztalgia. Drámaírók színház nélkül. Bp. 1985. Magvető
  • Mellékszereplők kora. Magyar drámák a nyolcvanas években. Bp. 1991. Széphalom
  • A próféta színháza. Füst Milán drámáiról. Pécs. 1993. Jelenkor
  • Lázadó dramaturgiák. A 20/21. századi modern magyar drámairodalomról; Drámaíró-portrék. Bp. 2003. Palatinus

Nem önálló kötetben szereplő tanulmányok[szerkesztés]

  • Chagall a Vitkovics Mihály utcában. Utószó Kornis Mihály: Ki vagy te című drámakötetéhez, Magvető, 1986
  • Átváltozások. Utószó az Átváltozások című drámaantológiához, Magvető, 1987
  • Magányra ítélve. Utószó Tolnai Ottó: Végel(ő)adás című drámakötetéhez. Bp. 1996. Neoprológus
  • Pro és kontra a magyar drámáról. Alföld, 1997/2.
  • „Színházilag gondolkodni”. Fodor Géza új kötetéről. Élet és Irodalom, 1998. nov. 20.
  • Az ősbemutató felelőssége. Háy János drámáiról. Kritika, 2005/2.
  • A befogadottak. A kilencvenes évtized drámaírói. Kritika, 2000/5.
  • A magyar posztdramatikusok; Az irodalmi drámától a színpadi szövegig. Irodalomtörténet, 2005/3.
  • Újrealizmus és kortárs magyar dráma. Hamvai Kornél drámakötetéről. Jelenkor, 2006/6.
  • Évadkörkép. Napút, 2007/7.
  • Országok, városok, világok pusztulása. Utószó Spiró György: Drámák. Átiratok I. című kötetéhez. Bp. 2008. Scolar
  • Tetűetüd és Lágeroperett. Jelenkor, 2009/6.
  • Apokalipszis holnap. Színház, 2010/2.
  • A Háy-saga. Hajónapló, 2010/4.
  • A drámai fordulat. Napút, 2011. április
  • A titokzatos Borbély Szilárd-drámák. Jelenkor, 2013. június
  • A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája. Jelenkor, 2014. június
  • Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténete. Jelenkor, 2015. június
  • Esterházy Péter nemeuklideszi drámái. In.: A megrendülés segédigéi. Budapest, 2016. Noran Libro
  • Esterházy Péter drámáiról, első sorban történelmi revüjéről, a Mercedes Benzről (Székfoglaló előadás a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémián), 2016, (A mellőzött drámaírói életmű címenbővített, átdolgozott változat, Jelenkor, 2017 június ).
  • A történelem színháza Közép- Európában (Visky András drámáiról),  in.:Mellékzörej (Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó – Koinónia, Budapest-Kolozsvár,2017)

Szakmapolitikai publicisztikák[szerkesztés]

  • Alföldi Róbert színháza (Népszabadság, Hétvége 2010. július 10.)
  • A kollektív felejtés ellen (Népszabadság Hétvége, 2014. június 7.) Alföldi Róbert nem meghosszabbított igazgatói kinevezéséről, és az erről készült Salamon András-filmről.
  • Utazás az éjszaka mélyére (Népszabadság, 2011. november 19.). Dörner György kinevezéséről az Új Színház élére.
  • A Trafó-szindróma (Népszabadság, Hétvége, 2012. szeptember 1.) A Trafó vezetőváltása körüli anomáliákról.
  • Amikor belobban a mű körül a levegő (Népszabadság, 2013. szeptember 14.) Interjú az Alföldi Róbert István a király-rendezése körül kirobbant politikai hecckampányról, kérdező: Szemere Katalin.
  • Egy álságos döntéssorozat anatómiája (Népszabadság, 2013. december 13.) A 2013-as színházigazgatói pályázatok problematikusságáról.
  • Hatalom – Művészet 9–0 (Népszabadság, 2016. április 6.). A Dunaújvárosi Színház igazgatói pályázatának szabálytalanságairól.

Kötetszerkesztések[szerkesztés]

  • Dinamit. Fiatal drámaírók antológiája. Bp. 1983. Magvető
  • Átváltozások. Kortárs drámák antológiája. Utószó, Átváltozások címen Bp. 1987. Magvető
  • Békés Pál: A női partőrség szeme láttára. Három komédia. Bp. 1992. Prológus
  • Nyílt Fórum Füzetek. Fiatal drámaírók antológiája. Közös szerkesztés, minden évben, 1992–2015 között.
  • Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Válogatott drámák. Bp. 1996. Neoprológus
  • Beszélgetések Szabó István filmrendezővel. Bp. 1995. Pesti Szalon
  • Harmincból öt. Örkény-ösztöndíjas drámaírók antológiája 1998–2003. Bp. 2003. NKÖM
  • Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház, Bp., 2006
  • Színház és diktatúra a 20. században (Társszerkesztés Lengyel Györggyel, és az Epilógus 2. fejezet írója: A hetvenes–nyolcvanas évtized). Corvina, 2011
  • Lázár Egon: Visszapillantó. (Színházi évtizedek) Corvina, 2014. (Társszerkesztés Deres Péterrel.)
  • Lázár Egon: Ráadás, Corvina, 2017.

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]