Radnóti Zsuzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radnóti Zsuzsa
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Született 1938. február 12. (82 éves)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Örkény István (1965–1979)
Foglalkozása dramaturg
Iskolái ELTE Bölcsészettudományi Kar (1958–1963)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Radnóti Zsuzsa témájú médiaállományokat.

Radnóti Zsuzsa (Budapest, 1938. február 12. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, a Vígszínház dramaturgiai vezetője volt, a Magyar Színházi Társaság Dramaturgok Céhének elnöke volt, érdemes művész, Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író özvegye.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Radnóti István (1904–1962)[2] és Poór Etelka (1905–1994)[3] voltak. 1958-1963 között végezte el az ELTE BTK magyar-német szakát. 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a Dramaturgia vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként jár vissza. Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője volt. (A rendezvény 2001 nyara óta a Pécsi Színházi Találkozó keretein belül működött, majd 2016-ban új szervezeti formában alakult át.) A Pécsi Nyílt Fórum és a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasó-színházi estéinek egyik szervezője és dramaturgja volt.

Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát. Vendégtanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, kortárs magyar drámatörténetet és gyakorlati dramaturgiát ad elő. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen.

A Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György-szakértője 1998-tól, és Örkény István-szakértője 2014-től.

2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet minden év februárjában adnak át.[4]

Munkássága[szerkesztés]

Nagy szerepe volt a fiatal magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. Férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét. Kortárs magyar drámával foglalkozik. A színházi élet szervezésében is tevékeny részt vállalt.

Magánélete[szerkesztés]

1965-ben kötött házasságot Örkény István íróval (1912–1979).

Dramaturgiai munkái[szerkesztés]

Prózai színművek[szerkesztés]

Zenés színművek[szerkesztés]

Filmdramaturgiai munkái[szerkesztés]

  • In memoriam Ö.I. (magyar portréfilm, 1983) - dramaturg [5]
  • Fekete Péter (operettfilm, 1993) - dramaturg[6]

Művei[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

  • Cselekvésnosztalgia. Drámaírók színház nélkül. Bp. 1985. Magvető
  • Mellékszereplők kora. Magyar drámák a nyolcvanas években. Bp. 1991. Széphalom
  • A próféta színháza. Füst Milán drámáiról. Pécs. 1993. Jelenkor
  • Lázadó dramaturgiák. A 20/21. századi modern magyar drámairodalomról; Drámaíró-portrék. Bp. 2003. Palatinus

Nem önálló kötetben szereplő tanulmányok[szerkesztés]

  • Chagall a Vitkovics Mihály utcában. Utószó Kornis Mihály: Ki vagy te című drámakötetéhez, Magvető, 1986
  • Átváltozások. Utószó az Átváltozások című drámaantológiához, Magvető, 1987
  • Magányra ítélve. Utószó Tolnai Ottó: Végel(ő)adás című drámakötetéhez. Bp. 1996. Neoprológus
  • Pro és kontra a magyar drámáról. Alföld, 1997/2.
  • „Színházilag gondolkodni”. Fodor Géza új kötetéről. Élet és Irodalom, 1998. nov. 20.
  • Az ősbemutató felelőssége. Háy János drámáiról. Kritika, 2005/2.
  • A befogadottak. A kilencvenes évtized drámaírói. Kritika, 2000/5.
  • A magyar posztdramatikusok; Az irodalmi drámától a színpadi szövegig. Irodalomtörténet, 2005/3.
  • Újrealizmus és kortárs magyar dráma. Hamvai Kornél drámakötetéről. Jelenkor, 2006/6.
  • Évadkörkép. Napút, 2007/7.
  • Országok, városok, világok pusztulása. Utószó Spiró György: Drámák. Átiratok I. című kötetéhez. Bp. 2008. Scolar
  • Tetűetüd és Lágeroperett. Jelenkor, 2009/6.
  • Apokalipszis holnap. Színház, 2010/2.
  • A Háy-saga. Hajónapló, 2010/4.
  • A drámai fordulat. Napút, 2011. április
  • A titokzatos Borbély Szilárd-drámák. Jelenkor, 2013. június
  • A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája. Jelenkor, 2014. június
  • Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténete. Jelenkor, 2015. június
  • Esterházy Péter nemeuklideszi drámái. In.: A megrendülés segédigéi. Budapest, 2016. Noran Libro
  • Esterházy Péter drámáiról, első sorban történelmi revüjéről, a Mercedes Benzről (Székfoglaló előadás a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémián), 2016, (A mellőzött drámaírói életmű címenbővített, átdolgozott változat, Jelenkor, 2017 június ).
  • A történelem színháza Közép- Európában (Visky András drámáiról),  in.:Mellékzörej (Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó – Koinónia, Budapest-Kolozsvár,2017)

Szakmapolitikai publicisztikák[szerkesztés]

  • Alföldi Róbert színháza (Népszabadság, Hétvége 2010. július 10.)
  • A kollektív felejtés ellen (Népszabadság Hétvége, 2014. június 7.) Alföldi Róbert nem meghosszabbított igazgatói kinevezéséről, és az erről készült Salamon András-filmről.
  • Utazás az éjszaka mélyére (Népszabadság, 2011. november 19.). Dörner György kinevezéséről az Új Színház élére.
  • A Trafó-szindróma (Népszabadság, Hétvége, 2012. szeptember 1.) A Trafó vezetőváltása körüli anomáliákról.
  • Amikor belobban a mű körül a levegő (Népszabadság, 2013. szeptember 14.) Interjú az Alföldi Róbert István a király-rendezése körül kirobbant politikai hecckampányról, kérdező: Szemere Katalin.
  • Egy álságos döntéssorozat anatómiája (Népszabadság, 2013. december 13.) A 2013-as színházigazgatói pályázatok problematikusságáról.
  • Hatalom – Művészet 9–0 (Népszabadság, 2016. április 6.). A Dunaújvárosi Színház igazgatói pályázatának szabálytalanságairól.

Kötetszerkesztések[szerkesztés]

  • Dinamit. Fiatal drámaírók antológiája. Bp. 1983. Magvető
  • Átváltozások. Kortárs drámák antológiája. Utószó, Átváltozások címen Bp. 1987. Magvető
  • Békés Pál: A női partőrség szeme láttára. Három komédia. Bp. 1992. Prológus
  • Nyílt Fórum Füzetek. Fiatal drámaírók antológiája. Közös szerkesztés, minden évben, 1992–2015 között.
  • Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Válogatott drámák. Bp. 1996. Neoprológus
  • Beszélgetések Szabó István filmrendezővel. Bp. 1995. Pesti Szalon
  • Harmincból öt. Örkény-ösztöndíjas drámaírók antológiája 1998–2003. Bp. 2003. NKÖM
  • Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház, Bp., 2006
  • Színház és diktatúra a 20. században (Társszerkesztés Lengyel Györggyel, és az Epilógus 2. fejezet írója: A hetvenes–nyolcvanas évtized). Corvina, 2011
  • Lázár Egon: Visszapillantó. (Színházi évtizedek) Corvina, 2014. (Társszerkesztés Deres Péterrel.)
  • Lázár Egon: Ráadás, Corvina, 2017.

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. Édesapja gyászjelentése
  3. Édesanyja gyászjelentése
  4. Kortárs Magyar Dráma-díjat alapított Radnóti Zsuzsa (magyar nyelven). Színház.org, 2019. február 4. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  5. http://port.hu/adatlap/film/tv/in-memoriam-o-i-in-memoriam-o-i/movie-47310 In memoriam Ö. I.
  6. http://port.hu/adatlap/film/tv/fekete-peter-fekete-peter/movie-119661 Fekete Péter operettfilm, 150 perc, 1993
  7. Hazám-díjat kapott Kulka János (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. november 16. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
  8. Radnóti Zsuzsát díjazta a Fidelio példamutató kezdeményezéséért (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]