Szántó György (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szántó György
Élete
Született 1893. június 7.
Vágújhely, Magyarország
Elhunyt 1961. szeptember 11. (68 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetiség magyar
Szülei Dr. Szántó Zsigmond
Papp Franciska
Házastársa Brandeis Adél (1921-1961)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve Sebastianus útja elvégeztetett (regény, 1924)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1959)

Szántó György (Vágújhely, 1893. június 7.Budapest, 1961. szeptember 11.[1]) József Attila-díjas magyar író.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Dr. Szántó Zsigmond és Papp Franciska voltak.[1] Tanulmányait Lugoson kezdte, majd a budapesti Műegyetem építészeti karára iratkozott be. Az első világháború miatt tanulmányait meg kellett szakítania. A fronton harcolt, ahol homloksebet kapott, majd jobb szemére megvakult. Miután hazatért, festészettel foglalkozott. A kolozsvári román operaház díszlet- és jelmeztervezője volt 1920-ban, utána gyógykezelésre Bécsbe költözött, de nemsokára bal szemére is megvakult. Aradon telepedett le 1924-ben, 1925-1926 között a Periszkop című folyóiratot szerkesztette. 1929-ben az Erdélyi Helikon tagja volt. A gáz című regényét 1932-ben Az Írás című folyóiratban kezdte közölni, majd a lap megszűnése miatt az Aradi Közlönyben folytatta. 1942-1944 között Budapesten élt, majd 1947-ben immár végleg Budapestre költözött. Főleg ifjúsági és történelmi regényeket írt, melyekben a merész szerkesztésmód gazdag festőiséggel párosul.

Magánélete[szerkesztés]

1921-ben Aradon házasságot kötött Brandeis Adéllal.[1]

Művei[szerkesztés]

  • Sebastianus útja elvégeztetett. Regény; Reclam Ny., Arad, 1924
  • A kék lovas; Genius, Arad, 1924
  • Szántó György–Kóra-Korber Nándor: Schumannal a Carnavalban; Ingusz Ny., Arad, 1925
  • Bábel tornya. Regény; Brassói Lapok, Brassó, 1926
  • Mata-Hari. Regény; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1928 (Erdélyi Szépmíves Céh III.)
  • A földgömb. Történelmi regény; Dante, Bp., 1929 (Halhatatlan könyvek)
  • A bölcső. Regény; Dante, Bp., 1929
  • Utolsó hajnal, első hajnal. Történelmi regény; Dante, Bp., 1930
  • Toni ringbe áll; in: Nyíl regényújság, 1932/21. sz.
  • Jazzband; in: Nyíl regényújság, 1933/27. sz.
  • Stradivari. Regény, 1-2.; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1933
  • Élő múlt. Regény; Révai, Bp., 1933
  • Fekete éveim. Regény; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1934 (Az Erdélyi Szépmíves Céh 10 éves jubileumára kiadott díszkiadás)
  • Aranyágacska. Regény; Révai, Bp., 1935
  • Sátoros király. Történelmi dráma; Globus Ny., Bp., 1936 (Krónika a Nemzeti Színház műsorkísérő füzetei)
  • Meléte, 1-2.; Révai, Bp., 1938 (Magyar regények)
  • Volgadal. Regény; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1939 (Erdélyi Szépmíves Céh XI.)
  • Elillant évek; Új Erdélyi Könyvek, Oradea, 1940
  • Hajdútánc. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1942
  • Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi biedermeier / Szép Ernő: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
  • Öt fekete holló. Regény; Tibor, Bp., 1943
  • Ötszáz pengő. Regény; Új Idők, Bp., 1944
  • Temesvár felé... Regény; Árkádia, Arad, 1946
  • Messiások. Regény; Bárd, Bp., 1947
  • Rézváros; Aurora Ny., Bp., 1948 (Express regények)
  • Metropolis. Regény; Irodalmi és Színházi kft., Bp., 1949?
  • Nászinduló. Regény; Bárd, Bp., 1948 (Szép írások)
  • A boszorkány; Athenaeum, Bp., 1950
  • Esze Tamás talpasai; Ifjúsági Kiadó, Bp., 1951
  • A kék rózsa; Ifjúsági Kiadó, Bp., 1951 (Fiatalok könyvtára)
  • Az Alapiak kincse; Ifjúsági, Bp., 1952
  • Majtény után. Regény; Ifjúsági, Bp., 1953 (Hazáért és szabadságért)
  • Kastély. Történelmi regény, 1-2.; Ifjúsági, Bp., 1955
  • Csőd; Magvető, Bp., 1955
  • Mozart kutyája. Regény; Ifjúsági, Bp., 1956
  • Laokoon, avagy A valóság és képzelet határa; Magvető, Bp., 1957
  • Nelli néni öröksége. Regény; Móra, Bp., 1957
  • Az ötszínű ember; Magvető, Bp., 1960
  • A három vaskorona. Népmondák; Móra, Bp., 1960
  • A javíthatatlan javító. Robert Owen; Móra, Bp., 1961
  • Szántó György két regénye. A beszélő festmény. Weimari árnyjáték; Magvető, Bp., 1963
  • A tibeti biblia. Elbeszélések; Móra, Bp., 1975
  • Fekete éveim. Öt fekete holló; Kriterion, Bukarest, 1982

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Kortárs magyar írók
  • Czéh Károly: A magyar regény főbb alakjai; Kultúra Ny., Pécs, 1940 (Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis; A Magyar Intézet értekezései)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]