Szántó György (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szántó György
Élete
Született 1893. június 7.
Vágújhely,
Elhunyt 1961. szeptember 11. (68 évesen)
Budapest, Magyar Népköztársaság
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Szántó Zsigmond
Popper Franciska
Házastársa Brandeis Adél
(h. 1921–1961)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve Sebastianus útja elvégeztetett (regény, 1924)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1959)

Szántó György (Vágújhely, 1893. június 7.[1]Budapest, 1961. szeptember 11.[2]) József Attila-díjas magyar író.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: dr. Szántó Zsigmond és Popper Franciska voltak.[2] Tanulmányait Lugoson kezdte, majd a budapesti Műegyetem építészeti karára iratkozott be. Az első világháború miatt tanulmányait meg kellett szakítania. A fronton harcolt, ahol homloksebet kapott, majd jobb szemére megvakult. Miután hazatért, festészettel foglalkozott. A kolozsvári román operaház díszlet- és jelmeztervezője volt 1920-ban, utána gyógykezelésre Bécsbe költözött, de nemsokára bal szemére is megvakult. Aradon telepedett le 1924-ben, 1925–1926 között a Periszkop című folyóiratot szerkesztette. 1929-ben az Erdélyi Helikon tagja volt. A gáz című regényét 1932-ben Az Írás című folyóiratban kezdte közölni, majd a lap megszűnése miatt az Aradi Közlönyben folytatta. 1942–1944 között Budapesten élt, majd 1947-ben immár végleg Budapestre költözött. Főleg ifjúsági és történelmi regényeket írt, melyekben a merész szerkesztésmód gazdag festőiséggel párosul.

Magánélete[szerkesztés]

1921-ben Aradon házasságot kötött Brandeis Adéllal.[2] Így ő lett a "látó szeme", egész életében támogatta férje írói kiteljesedését. Gyerekük nem született. Szántó György vakon megtanult gépelni, a szerkesztői utómunkát, javításokat felesége végezte. Élete vége felé budapesti lakásuk afféle irodalmi szalonként is működött.

Művei[szerkesztés]

  • Sebastianus útja elvégeztetett. Regény; Reclam Ny., Arad, 1924
  • A kék lovas; Genius, Arad, 1924
  • Szántó György–Kóra-Korber Nándor: Schumannal a Carnavalban; Ingusz Ny., Arad, 1925
  • Bábel tornya. Regény; Brassói Lapok, Brassó, 1926
  • Mata-Hari. Regény; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1928 (Erdélyi Szépmíves Céh III.)
  • A földgömb. Történelmi regény; Dante, Bp., 1929 (Halhatatlan könyvek)
  • A bölcső. Regény; Dante, Bp., 1929
  • Utolsó hajnal, első hajnal. Történelmi regény; Dante, Bp., 1930
  • Toni ringbe áll; in: Nyíl regényújság, 1932/21. sz.
  • Jazzband; in: Nyíl regényújság, 1933/27. sz.
  • Stradivari. Regény, 1-2.; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1933
  • Élő múlt. Regény; Révai, Bp., 1933
  • Fekete éveim. Regény; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1934 (Az Erdélyi Szépmíves Céh 10 éves jubileumára kiadott díszkiadás)
  • Aranyágacska. Regény; Révai, Bp., 1935
  • Sátoros király. Történelmi dráma; Globus Ny., Bp., 1936 (Krónika a Nemzeti Színház műsorkísérő füzetei)
  • Meléte, 1-2.; Révai, Bp., 1938 (Magyar regények)
  • Volgadal. Regény; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1939 (Erdélyi Szépmíves Céh XI.)
  • Elillant évek; Új Erdélyi Könyvek, Oradea, 1940
  • Hajdútánc. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1942
  • Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi biedermeier / Szép Ernő: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
  • Öt fekete holló. Regény; Tibor, Bp., 1943
  • Ötszáz pengő. Regény; Új Idők, Bp., 1944
  • Temesvár felé... Regény; Árkádia, Arad, 1946
  • Messiások. Regény; Bárd, Bp., 1947
  • Rézváros; Aurora Ny., Bp., 1948 (Express regények)
  • Metropolis. Regény; Irodalmi és Színházi kft., Bp., 1949?
  • Nászinduló. Regény; Bárd, Bp., 1948 (Szép írások)
  • A boszorkány; Athenaeum, Bp., 1950
  • Esze Tamás talpasai; Ifjúsági Kiadó, Bp., 1951
  • A kék rózsa; Ifjúsági Kiadó, Bp., 1951 (Fiatalok könyvtára)
  • Az Alapiak kincse; Ifjúsági, Bp., 1952
  • Majtény után. Regény; Ifjúsági, Bp., 1953 (Hazáért és szabadságért)
  • Kastély. Történelmi regény, 1-2.; Ifjúsági, Bp., 1955
  • Csőd; Magvető, Bp., 1955
  • Mozart kutyája. Regény; Ifjúsági, Bp., 1956
  • Laokoon, avagy A valóság és képzelet határa; Magvető, Bp., 1957
  • Nelli néni öröksége. Regény; Móra, Bp., 1957
  • Az ötszínű ember; Magvető, Bp., 1960
  • A három vaskorona. Népmondák; Móra, Bp., 1960
  • A javíthatatlan javító. Robert Owen; Móra, Bp., 1961
  • Szántó György két regénye. A beszélő festmény. Weimari árnyjáték; Magvető, Bp., 1963
  • A tibeti biblia. Elbeszélések; Móra, Bp., 1975
  • Fekete éveim / Öt fekete holló; Kriterion, Bukarest, 1982

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Kortárs magyar írók
  • Czéh Károly: A magyar regény főbb alakjai; Kultúra Ny., Pécs, 1940 (Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis; A Magyar Intézet értekezései)
  • Balázs Imre József: A többszörös művészregény. Szántó György: Stradivari. Helikon 2005/6.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]