Kis János (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kis János
Kis János 1989-ben
Kis János 1989-ben
A Szabad Demokraták Szövetségének 1. elnöke
Hivatali idő
1990. február 23. 1991. november 23.
Előd nem volt
Utód Tölgyessy Péter

Született 1943. szeptember 17. (75 éves)
Budapest
Párt Szabad Demokraták Szövetsége

Foglalkozás
  • filozófus
  • politikus
  • újságíró
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis János témájú médiaállományokat.

Kis János (Budapest, 1943. szeptember 17. –) liberális filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke. A publicisztikai zsargon által Lukács-óvodának nevezett csoport tagja, vagyis Lukács György marxista filozófus tanítványainak (a budapesti iskolának) a tanítványa.

Élete[szerkesztés]

Édesapját csecsemőkorában, a háború alatt elvesztette, ugyanis zsidó származása miatt koncentrációs táborba került, ahonnan nem jött haza. A holokauszt áldozata lett két anyai nagybátyja is.[1]

Először a híres magyar-orosz tanítási nyelvű Gorkij Iskolában tanult, amelybe egyszerre jártak a kommunista vezetők privilegizált helyzetű gyermekei és olyan később fontos személyiséggé fejlődő, gyakran kifejezetten a rendszer ellenzékévé váló diákok, mint maga Kis János, Angelusz Róbert, Halász Péter, Garai László, Komoróczy Géza. Az iskolát, amely korábban a Szent István Gimnázium épületét foglalta el 1956 után bezárták, tanulói a Radnóti Miklós Gimnáziumba kerültek. Kis János is ott érettségizett 1962-ben. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett filozófusi diplomát.

Pályája elején, az 1960-as években marxista, lukácsista nézeteket vallott. Az 1980-as évektől viszont már a baloldal radikális individualista szárnyának képviselője, az emberijogi liberalizmus teoretikusa. Az állampárti diktatúra idején elméleti kontextusban vizsgálódik, a rendszerváltás után gyakorlati kérdésekkel is szembekerül munkáiban. Előadója volt az 1980 körül működött „repülő egyetemnek”, a Hétfői Szabadegyetemnek.

Tudományos alapon kritizálta a marxizmust, a válasz azonban nem tudományos volt: az úgynevezett filozófusperben kizárták az MSZMP-ből,[2] elbocsátották az MTA Filozófiai Intézetéből és szilenciumra ítélték. Szabadúszó fordító lett, a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként fontos szerepe volt a rendszerváltást megelőző olyan nagy jelentőségű kezdeményezésekben, mint az 1981-ben megjelent Beszélő folyóirat, amelynek szamizdat korszakában vezető szerkesztője volt, 1990-91-ben már legálisan szerkesztőbizottsági elnöke. 1985-ben részt vett a monori találkozón és referátumot tartott „Korlátainkról és lehetőségeinkről” címmel.

Az 1980-as évektől kezdve külföldön és Magyarországon is aktív oktatói és tudományos tevékenységet folytatott. 198889-ben a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégtanára. 1996-ban a New York-i Egyetem vendégtanára volt. 1992-től a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára.

A napi politikában a rendszerváltás kezdetétől 2002-ig szerepelt. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője. Majd 1991-ig a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője. 1990–1991-ben az SZDSZ első elnöke, majd 1999-ig a párt országos tanácsának tagja. 2002-ben kilépett a pártból.

Gyakran publikál a Beszélőben és az Élet és Irodalomban.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? (Bence Györggyel és Márkus Györggyel közösen) (1973)
  • A szovjet típusú társadalom marxista szemmel (Bence Györggyel közösen, Marc Rakovski álnéven) (1977)
  • Vannak-e emberi jogaink? (1986)
  • Politics In Hungary. For a Democratic Alternative (1989)
  • Az abortuszról. Érvek és ellenérvek (1992)
  • Az állam semlegessége (1997)
  • Alkotmányos demokrácia (2000)
  • Vannak-e emberi jogaink? (2003)
  • A politika mint erkölcsi probléma (2004)
  • Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007
  • Politics as a moral problem (A politika mint erkölcsi probléma); angolra ford. Miklósi Zoltán; New York–Bp., CEU Press, 2008
  • Mi a liberalizmus? Esszék, tanulmányok, 1985-2014; Kalligram, Pozsony 2014 (Kis János válogatott művei)
  • Az állam semlegessége; 2. bőv. kiad.; Kalligram, Pozsony 2015 (Kis János válogatott művei)
  • A politika mint erkölcsi probléma; Kalligram, Bp., 2017 (Kis János válogatott művei)

Források[szerkesztés]

  • Lehetséges. Kis Jánosnak tanítványaitól; szerk. Kovács Kriszta, Tóth Gábor Attila; Kalligram, Pozsony, 2013
  1. [1] Lásd a vele készült interjút: http://www.szombat.org/politika/%E2%80%9Ezsidonak-lenni-tenykerdes-1352771419
  2. Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988), 64. old, Budapest, 1995, ISBN 963-7977-81-3, [2]

Interjúk[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Elődje:
(ügyvivői testület)
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke
1990 – 1991
A Szabad Demokraták Szövetsége címere
Utódja:
Tölgyessy Péter