ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

Iskola (1221. számú műemlék) 2.jpg
Alapítva 1887
Hely Magyarország, Budapest XIV. kerülete
Korábbi nevei Pesti Izraelita Hitközség fiú- és leánygimnáziuma
Típus
OM-azonosító 037802
Elérhetőség
Cím Cházár András utca 10.
Elhelyezkedése
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (Budapest)
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 05′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 05′ 22″
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola témájú médiaállományokat.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik gyakorlóiskolája, Magyarország elit iskolái között tartják számon.[1] Budapest XIV. kerületében található.

Története[szerkesztés]

Izraelita iskolaként[szerkesztés]

Az iskola megépítésére 1887-ben hoztak létre alapítványt, a tanítás a jelenlegi épületében a Pesti Izraelita Hitközség fiú- és leánygimnáziuma néven 1923. október 12. óta folyik. Hozzá csatlakozik egy zsinagóga, amely véglegesen 1927-re készült el, míg az épület végső átadása 1931. október 14-én történt meg.

Az épületet Lajta Béla tervezte art déco stílusban, különlegessége, hogy Lajta épületei közül mára már nagyon kevés áll, de mint zsidó építészeti emlék is kiemelt a jelentősége. A tervek Lajta munkái, ám végleges arculatát Hegedűs Ármin készítette el.

1942-ig működött itt a gimnázium, majd munkaszolgálatos tábort, illetve gettót telepítettek ide. "Ruhavarró munkaszolgálat" címen Ocskay László 2500 zsidó munkaszolgálatost és családjukat mentette meg a háborúban. Az épület a háborúban megrongálódott, 1945-ben rendbehozták.

Ekkor ide helyeztek egy nemzetiségi tanítónőképzőt és egy általános iskolát, és visszaköltözött az erősen lecsökkent tanári és tanulói körrel rendelkező izraelita iskola is. A Cházár András utcai oldalon 1952 és 1957 között itt működött az I. István Gimnázium is, illetve az angolkisasszonyok tanítóképzőjének és gyakorlóiskolájának utódja is.

1955-ben a tanítónőképző megszűnt, helyette az az Abonyi utcai szárnyon általános leánygimnázium létesült. 1957-ben a Szent István gimnázium visszaköltözhetett az Ajtósi Dürer sori épületébe, míg helyét a két tannyelvű Gorkij-általános és középiskola foglalta el.

Radnótiként[szerkesztés]

Az iskola Simon József igazgatósága alatt, 1959-ben vette föl Radnóti Miklós költő nevét, 1961. július 1-jétől pedig gyakorlóiskola lett. Azóta fogadja az ELTE Bölcsészettudományi Karának és Természettudományi Karának tanár szakos hallgatóit.

A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években, Lukács Sándor és Lami Rudolf igazgatósága alatt alakult ki az iskola ma jellemző képe és hangulata. Már ekkoriban is szabad szellemű, nyitott intézményként tartották számon, a lazuló szocializmus időszaka alatt pedig már politikai viták is zajlottak a falai között. Mindemellett azonban az utolsók között szüntette meg a szombati tanítást.

A rendszerváltás idején dr. Réz Gáborné igazgatása alatt jött létre mai tanterve és programja a nyolc- és hatosztályos gimnáziumi képzésekre.

Igazgatója – 2003-tól – Tomcsányi Péter, majd 2013. január 1-től Dr. Molnár Katalin. Az iskola 2009-ben ünnepelte a Radnóti név felvételének 50. évfordulóját. Az iskola 50 éves történetét Jubileumi Emlékkönyvben dolgozta fel.

Az iskola tantervének felépítése[szerkesztés]

  • alsó tagozat (1-4. osztály)
  • 8 osztályos gimnázium
    • 5-6. osztály: alapozás, előkészítés (pl. átfogó tárgyakkal (természetismeret: fizika, földrajz és biológia, társadalomismeret))
    • 7-10. osztály: a kötelező alaptantervek anyagai,
    • 11-12. osztály: fakultáció (a választott tárgyak emelt óraszámban)
  • 6+1 osztályos gimnázium
    • 0. osztály (7.ny): nyelvi előkészítő
    • 7-10. osztály: a kötelező tantervek anyagai
    • 11-12. osztály: fakultáció

Az iskola vizsgarendszere[szerkesztés]

  • 6. osztály év vége: természetismeret: földrajz, biológia és kémia, magyar: nyelv- és irodalom, (szelektív vizsgák)
  • 8. osztály félév: matematika vizsga-írásbeli
  • 8. osztály év vége: magyar nyelv- és irodalom, történelem
  • 9. osztály év vége: földrajz (záróvizsga)
  • 10. osztály félév: kémia (záróvizsga)
  • 10. osztály év vége: fizika (záróvizsga)
  • 11. osztály félév: biológia (záróvizsga)

Események[szerkesztés]

  • Tudományos Diáknapok: A diákok egy adott témához (például a reneszánsz, Radnóti Miklós, Magyarok az Unióban, környezetvédelem, A víz stb.) kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg elismert tudósok, szakemberek előadásában. Először 1987-ben rendezték meg Kiss Zsuzsanna kémiatanár kezdeményezésére, azóta minden tavasszal megtartja az iskola.
  • Osztályszínpadok Fesztiválja/vetélkedője: A kisgimnazisták (5–8. osztály) számára fontos esemény, ahol a tanulók osztályonként fellépnek egy-egy színdarabbal. Egy szakavatott zsűri dönti el a helyezéseket (minden évben változó, hogy kik ezek, de többnyire tanárok és volt diákok). A rendezvény szervezésében és lebonyolításában fontos szerepet kapnak az ifik (önkéntes nagygimnazisták), akik az év során számos egyéb (évente változó jellegű) rendezvényt is tartanak a kisgimnazisták számára.
  • Nomád Tábor: Az ifik által szervezett tábor kisgimnazisták számára minden nyáron.
  • Anyanyelvi tábor: Többek között Kárpátaljáról és Csángóföldről érkező vendéggyerekekkel közös tábor minden nyáron.
  • Természetkutató Tábor (Termkut): Hat napos nyári tábor kisgimnazisták számára (5–8. évfolyam), amelyet Balázs Katalin táborvezető szervez 1997-től minden évben 2-3 további tanár valamint a Termkut ifik (volt táborozók, az iskola 9–12. osztályos diákjai, valamint öregdiákok) segítségével. A táborban a gyerekek a délelőttök során különböző természettudományokhoz kapcsolódó szakmai programokon (pl. szappanfőzés, vízvizsgálat, növényhatározás) vesznek részt tanári vezetéssel, délután pedig az ifik szerveznek számukra játékokat, vetélkedőket.[forrás?]
  • Showhajtás: A nagygimnazisták számára rendezett vetélkedő, amelyben különböző kreatív és vicces feladatokat kell teljesíteni. Az osztályok, mint csapatok indulnak, a győztes jutalma egy szabadnap, amit kirándulással kell eltöltenie. (ez már pár év óta nem kerül megrendezésre)
  • Filmfesztivál: A nagygimnazistáknak szervezett verseny, amely a Diákszínpadok vetélkedőjéhez hasonló lebonyolítású. A diákok saját készítésű filmekkel nevezhetnek.
  • Radnóti vízitúra: Minden évben nyáron több különböző kenus vízitúrát rendeznek.

Díjak[szerkesztés]

Az iskola tanárainak kitüntetése a Kármán Mór-emlékgyűrű, diákjai a következő díjakat kaphatják:

  • Radnóti Emlékplakett a közösségi munkáért
  • Radnóti Emlékplakett a tanulmányi munkáért
  • Az Év Diákja
  • A Diákönkormányzat Kitüntető Díja

Az iskola híres diákjai[szerkesztés]

Írók

Politikusok

Sportolók

Színház- és filmművészeti szakemberek

Színművészek

Tudósok

Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek

  • Hadas Krisztina, újságíró, szerkesztő, riporter, tanár.
  • Komlósi Gábor, újságíró, szerkesztő, televíziós riporter, médiaiskola-igazgató, sportvezető, minisztériumi sajtófőnök, MÚOSZ-elnök.
  • Pokrivtsák Mónika, televíziós műsorvezető.
  • Tölgyes Péter, sportújságíró.
  • Puzsér Róbert, magyar-történelem szakos tanár, műsorvezető, szerkesztő, kritikus.

Zeneművészek

Képzőművészek

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola témájú médiaállományokat.