Takács Miklós (régész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Takács Miklós (Újvidék, 1960. augusztus 5.) régész.

Élete[szerkesztés]

1979-ben a Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1979–1984 között az ELTE régészet szakán végzett, 1985-ben diplomázott. Egyetemi hallgatóként az Eötvös Collegium tagja volt. 1988-ban doktorált. 1992-ben lett az MTA Régészeti Intézetének tudományos munkatársa, 1995-től tudományos főmunkatárs. 1995-től a történelemtudomány kandidátusa. 2009 óta tagja az MTA Régészeti Bizottságának. 2009-2012 között a Magyar Bizantinológiai Társaság titkára volt. 2014-től a MTA doktora.[1]

1985–től Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja. 2003-tól a Ruralia nevű európai régészeti falukutató munkaközösség vezetőségi tagja, 2007-től a Ruralia titkára. 2006-tól a Magyar Régész Szövetség alapító tagja. Kutatási területei a középkori falu régészete, középkori magyarországi edényművesség és a Balkán-félsziget középkori régészete.

Feltárásokat végzett többek között Győrszentivánon, Lébényen és Ménfőcsanakon.

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1986 Die arpadenzeitlicheu Tonkessel im Karpatenbecken. Budapest
  • A bélakúti/péterváradi ciszterci monostor; Forum, Újvidék, 1989 (Kövek)
  • 1991 A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán-félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei. In: Lőrinczy Gábor (szerk.): A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. MFMÉ 1984-85/ 2, 503–528.
  • 1991 Sächsische Bergleute im mittelalterlichen Serbien und die "sächsische Kirche" von Novo Brdo. Südost-Forschungen 50, 31–60.
  • 1993 Árpád-kori települési objektumok Kajárpéc-Pokolfa-dombon. Com. Arch. Hung. 1993 201–226.
  • 1993 Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10–16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.) In: Perger GyulaCseri Miklós (szerk.): A Kisalföld népi építészete. Szentendre–Győr, 7–53.
  • 1995 A 10–14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön (Kutatástörténet és perspektívák). Győri Tanulmányok 16, 5–50.
  • 1996 Honfoglalás- és kora Árpád-kori telepfeltárások az M1 autópálya nyugat-magyarországi szakaszán In: Wolf MáriaRévész László (szerk.): A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Miskolc, 197–217.
  • 1996 Formschatz und exaktere Chronologie der Tongefässe des 10–14. Jahrhunderts der Kleinen Tiefebene. Acta Arch. Hung. 48, 135–195.
  • 1996 Veszprém megye 10-11. századi kerámiája. Pápai Múzeumi Értesítő 6, 329–351.
  • 1997 A 10. századi magyar - szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról (Néhány megjegyzés Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. Szeged 1995. c. könyvéről.). Századok 131/1, 168–215.
  • 1997 A magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori edényművesség térképészeti vonatkozásai. In: Makkay JánosKobály József (szerk.): Honfoglalás és Árpád-kor. A Verecke híres útján tudományos konferencia anyagai. Ungvár, 69–103.
  • 1999 Lakóház-rekonstrukciók az Árpád-kori telepkutatásban (Tudománytörténeti áttekintés). In: Bencze Z. – Gyulai F. – Sabján T. – Takács M.: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. Budapest, 93–129.
  • 2013 Gondolatok a keresztet alaprajzukban, illetve térszerkezetükben megjelenítő templomokról, különös tekintettel néhány, a közelmúltban feltárt, Kárpát-medencei, korai középkori emlékre. Marisia 33, 75-135.
  • 2013 A honfoglaló magyar szállásterület déli kiterjedése. In: Révész László - Wolf Mária (szerk.): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei - Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára. Szeged, 641-666.
  • 2014 A magyarországi, 11. századi, ortodox monostortemplomok térszerkezete. In: A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc. Szeged, 295-323.
  • 2014 Die ungarische Staatsgründung als Modellwechsel und/oder möglicher Akkukturationsprozess - Die Aussagekraft der archäologischen Funde und Befunde. In: Härtel R (szerk.): Akkulturation im Mittelalter. Ostfildern, 165-205.
  • 2015 A medium regni falusias településeinek anyagi kultúrája az Árpád- és Anjou-korban. In: Benkő Elek - Orosz Krisztina (szerk.): In medio regni Hungariae. Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások "az ország közepén". Budapest, 171-190.

Források[szerkesztés]