Felcsuti Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Felcsuti Péter
Született 1949. december 1. (68 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása közgazdász

Felcsuti Péter (Budapest, 1949. december 1. –) magyar közgazdász, bankár, a Raiffeisen Bank (korábban Unicbank) volt vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke. Őt tartják a magyarországi „devizahitelezés atyjának”, bevezetőjének.[forrás?]

Életpályája[szerkesztés]

1968-ban az ELTE Radnóti Gimnáziumban érettségizett. 1973-ban Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végzett, 1980-ra pedig elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet [1] is, ahol 1981-ben a pénzügyi tanszéken doktorált.

Egyetemi tanulmányai közben 1973-tól a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, először a devizagazdálkodási főosztályon a KGST volt a szakterülete, majd ugyanitt a „tőkés” terület, ezen belül Dél-Amerika, a Közel-Kelet és a Távol-Kelet). 1984-től az MNB külföldi hitelfelvételi tevékenységével foglalkozott. 1987-ben az MNB devizagazdálkodási főosztály helyettes vezetője lett.

1989 márciusától októberéig a Citibank budapesti leányvállalatának (amelynek már létrehozásában is szerepet vállalt) ügyvezető igazgatója volt. Ezután lett az ugyancsak frissen alakult Unicbank vezérigazgatója és ezt a posztot 2010 végéig töltötte be, akkor szerződése lejártával nyugdíjba vonult (a bank közben nevet változtatott, 1997-től Raiffeisen Unicbank, majd Raiffeisen Bank lett). http://www.origo.hu/allas/20100909-heinz-wiedner-lesz-a-raiffeisen-bank-zrt-uj-vezerigazgatoja.html Sikeres bankot épített: az egyetlen a magyar felső szintű bankárok közül, aki kezdettől fogva ugyanazt a bankot vezette.


Mielőtt Erdei Tamás helyett 2008. április 25-én a Magyar Bankszövetség elnökévé választották (1993-tól volt elnökségi tag, majd többször volt a alelnöke (19952001 között.) 2009. szeptember 14-én lemondott a Magyar Bankszövetség vezetéséről. A lemondást a többi bankvezetővel kialakult ellentéteivel indokolta.

Publikációi[szerkesztés]

Nyugdíjba vonulása óta sokat publikál, ő fordította Michael Sandel: Mi az igazságos? ...és mi nem? című könyvét.

  • Szerintem. Társadalom, gazdaság, pénzügyek és vállalatvezetés a kétezres években Magyarországon. Írások és előadások; Corvina, Bp., 2014

Nézetei[szerkesztés]

[forrás?] Felcsuti volt az egyetlen bankvezető, aki nyíltan előre figyelmeztette az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormányt, hogy a pénzügyi körök szemében hitelességét teszteli, hogy véget vet-e a nehéz helyzetbe került Postabank botrányának.

Másokhoz hasonlóan bírálta a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevéhez kötődően 2005-ben bevezetett bankadót, később pedig a 2006-ban bevezetett kamatadót.

2006 nyarán bírálta a Gyurcsány Ferenc kormánya által bejelentett költségvetési kiigazító csomag szerkezetét: „Ahhoz a nagy többséghez tartozom, akik úgy gondolják, hogy csalódás ez a csomag. Mind tartalmilag, mind kommunikációjában hibásnak tűnik és ezért is volt rossz a fogadtatása a piaci szereplők között. Rövid távon a költségvetési pozíció remélhetőleg javul, de azt gondolom, hogy az intézkedések rontják a gazdaság hosszú távú versenyképességét és azokat a goodwill természetű elemeket, mint hogy a gazdaság szereplői mennyire tartják kiszámíthatónak az államot, mennyire bíznak benne” – mondta.[2]

Gazdaságpolitikai témák mellett a romák felzárkóztatásáról jelent meg nagy vitát kiváltó cikke projekttársaival együtt az Élet és Irodalomban.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Nyelvismerete[szerkesztés]

Felsőfokú szinten beszél angolul, oroszul és spanyolul.

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar gazdasági életben 2003. Humexim, Budapest ISSN 1589-9616

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]