Elekes Emma
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Elekes Emma | |
 | |
| 2008-ban Kaiser Ottó fotója | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1932. szeptember 17. Kolozsvár |
| Elhunyt | 2019. április 6.[1] (86 évesen) Marosvásárhely[2] |
| Származás | magyar  |
| Házastársa | Kovács Ferenc |
| Gyermekei | Kovács András Ferenc |
| Iskolái | Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem |
| További díjak | Poór Lili-díj (1994) |
| Elekes Emma IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elekes Emma témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Elekes Emma (Kolozsvár, 1932. szeptember 17. – Marosvásárhely, 2019. április 6.[3]) romániai magyar színésznő, 2010-től a Harag György Társulat örökös tagja. Kovács Ferenc rendező felesége, Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő édesanyja.
Életút
[szerkesztés]1953-ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. Annak az évfolyamnak kiemelkedő színésznője, amely Harag György vezetésével megalapította a nagybányai, a későbbi szatmári magyar színházat. Nem hagyományos drámai alkotásokban is sikerrel szerepelt, volt érzéke az ironikus hangvételű szerepépítkezés iránt.
Elekes Emma viszonylag hamar, 57 évesen vonult nyugdíjba, elmondása szerint nem azért, mert beleunt a próbákba, a színházi életbe, hanem mert a nyolcvanas évek politikai helyzete, a munkakörülmények ellehetetlenítették az alkotást. Szatmáron kívül Kolozsvárott és Nagybányán is élt, dolgozott. Az egykori próbafolyamatokra visszaemlékezve megjegyzi, hogy szerette az olvasó-elemző próbákat, melyeken az irodalmi titkár – kezdetben férje, Kovács Ferenc – folyamatosan jelen volt. Felkészült a darab elemzésével, felkészült a korból, amelyben a darab játszódott, és afféle előadást tartott a színészeknek ebből. Páll Árpád kritikus azt írta egyik szerepéről, hogy Elekes Emma nemcsak megjelenése, hanem a lényéből áradó frissesség, játékosság, mókázó kedv alapján volt olyan, mint egy igazi kamaszlány.
Fontosabb szerepek
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 102.[4]
- Júlia (Rómeó és Júlia)
- Eliza (Pygmalion)
- Kata (A makrancos hölgy)
- Tóth Flóra (A tanítónő)
- Polly (Koldusopera)
- Caesonia (Caligula)
- Gittel Mosca (Libikóka)
- Mása (Három nővér)
- Ophelia (Hamlet)
- Rozika (Úri muri)
- Martha (Nem félünk a farkastól)
- Nóra (Nóra)
Filmszerepek
[szerkesztés]- Mama (Gondolj rám, 2016)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://irodalmijelen.hu/hirek/egy-eve-hunyt-el-elekes-emma
- ↑ https://maszol.ro/kultura/124769-elekes-emma-szinm-veszre-emlekezik-az-erdely-tv
- ↑ Harag György Társulat FB-oldala (Elhunyt Elekes Emma színésznő, EMKE)
- ↑ 2012. augusztus 12-i lekérdezés
További információk
[szerkesztés]- A színházra fogjam? Boros Kinga beszélgetése Elekes Emma színművésszel
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Nánay István színházkritikus laudációja
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 4.)
- Boros Kinga: Elekes Emma. Életinterjú; előszó Horváth Andor; Polis, Kolozsvár, 2005 (Prospero könyvei)
.svg){kind=small}