Vita:Bögöz

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (születő besorolás)
Földrajzi témájú szócikkek (vázlatos besorolás)

Bögözröl egy kis bemutatás és leírás[szerkesztés]

Tartalomjegyzék

1. Tartalomjegyzék………………………………………………………………….…3 2. Bevezetés………………………………………………………………4 3. Bögöz jellemzői………………………………………………………..4 3. 1. Bögöz települése és lakossága……………………………………....5 3. 2. Földrajzi elhelyezkedés……………………………………………..6 3. 3. Geológiai tényezők………………………………………………….8 3. 4. Kémiai tényezők…………………………………………………….8 3. 5. Fizikai tényezők…………………………………………………….8 3. 6. Mechanikai tényezők……………………………………………….8 4. A Pagyvan tető biocönózisa…………………………………………..9 4. 1 Jellemző növényfajok: ……………………………………………..9 4. 1. 1. Erdei iszalag……………………………………………….9 4. 1. 2. Galagonya…………………………………………………10 4. 1. 3. Pöfeteggomba……………………………………………..10 4. 1. 4. Kék iringó…………………………………………………10 4. 1. 5. Ezerjófű…………………………………………………...11 4. 1. 6. Martilapu………………………………………………….12 4. 1. 7. Százszorszép………………………………………………13 4. 1. 8. Száratlan bábakalács………………………………………13 4. 1. 9. Leánykökörcsin…………………………………………..13 4.2. Jellemző állatfajok………………………………………………….15 4. 2. 1. Csúszka…………………………………………………...16 4. 2. 2. Vörösbegy………………………………………………...16 4. 2. 3. Katicabogár……………………………………………….17 5. A Pagyvan tető szennyezettsége……………………………………...17 6. Észrevételem és javaslatom…………………………………………..19 7. Befejezés……………………………………………………………..20 8. Bibliográfia…………………………………………………………...21


2. Bevezetés „Hitetlenül szép és dús kertet örököltünk, csak az a baj, hogy elképesztően rossz kertésznek . Még annyi fáradságot sem vettünk magunknak, hogy a kertészkedés legelemibb törvényeit megtanuljuk. Kertünk elhanyagolása révén súlyos katasztrófát készítettünk elő – nem is nagyon távoli jövőre – és ezt olyan vak önfeledtséggel tesszük, mint a tudatlan gyerek, aki ollóval szabdal szét egy szép Rambrant - képet. ’’ 

                                                                                               Gararld Durell

Azért választottam a szakdolgozatomhoz ezt a témát, mert nagyon szeretem ezt a helyet és sok szép emlékem, van erről a helyről. Nagyon szívesen járok ide ki, mert mikor itt vagyok mindig, megtalálom a lelki békémet, és jól érzem magam itt. Ezen a helyen látni lehet az egész falut és gyönyörű a kilátás. Bögöz nevét az ismeretlenből a 14. században maradt fent, Orbán Balázs a Székelyföld leírása című munkájában maradt fent neve a magyar bő és köz, szavakból származik. Mások szerint a felgyülemlő sok vízpáráról bő gőz nevet kapta, vagyis besenyő eredetű a neve. Legrégebbi neve szerint hosszúfalu volt, 1332 – ben a Pápai tizedjegyzékben (Pápai dézmák regesztruma) búgos néven fordul elő. Bögöz falut erdő és mező övezi, ami nagyon szép látványt nyújt mindenki számára.


3. Bögöz jellemzői Az egyik legjellegzetesebb műemléke Bögöznek a Református templom, amely a fennmaradt szép csúcsíves temploma emelte ki, amely Udvarhely vidékének egyik legértékesebb építészeti emléke. Híres a falfestményeiről: - Szent László freskó - Szent Margit - Utolsó ítélet

A templomban a szentély fölötti boltíven található egy székelycímer. A templom alapköve a 13. századból származik. Tatárdúlás kétszer rombolta le de újraépítették gótikus stílusban. Eredetileg római katolikus templom volt. A reformáció idején a református vallás állandósul és tartja mindvégig a templomot is. Azóta református templomként használják. A másik jellegzetessége Bögöznek a Pagyvan tető.

Régen itt volt a postaváltó hely. Régebben erdő volt, ahol nyílhegyet és edénydarabokat találtak. Tőle Délre fekszik a Nyilas és ide jártak Székelyudvarhelyről a budvári őrizet tagjai céllövési gyakorlatra és innen kapta a nevét. Ez a hely 1992-től régészeti rezervátum.

3. 1. Bögöz települése és lakossága A falu lakossága az utolsó népszámláláson, ami 2004-ben volt 1045 főt számoltak össze. Az elmúlt esztendőben a szaporulatok száma majdnem kétszer akkora volt, mint az elhalálozások száma. A lakóinak ősidők óta a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentette a fő megélhetési forrást. A kollektivizálás után sokan elhagyták a falut és a két szomszédos város Székelyudvarhely és Székelykeresztúr felé, húzódtak, az ott található gyárakban keresve munkát. A faluban találunk néhány válalkozot szakmunkást, de gazdálkodott egyre kevesebbet. Továbbra is többnyire a lakosság egy része Székelyudvarhelyre ár bedolgozni. A falunak van egy iskolája és egy óvodája is. Az iskolába Bétái gyerekek is járnak be tanulni és a rendszerváltás óta a tanulok száma változatlan 105 – 108 között van. 3. 2. Földrajzi elhelyezkedése Bögöz tájrajzilag Kelet-Erdélyben, Románia középső, Székelyföld délnyugati részén fekszik. Kistérségi szempontból ma Udvarhely vidéke településhez tartozik.

Bögöz községközpont földrajzi koordinátái: északi szélesség 46 fok 27perc, keleti hosszúság 25 fok 11 perc. Bögöz község 1968 óta Hargita megye egyik nagyközsége. 2005 óta hét falú közigazgatási központja (Agyagfalva, Béta, Décsfalva, Mátisfalva, Székelydobó, Székelymagyaros és Vágás, leváltak Nagygalambfalva, Kisgalambfalva és Betfalva). Északon Siménfalva községgel, északkeleten és keleten Felsőboldogfalva községgel, délkeleten Kányád, délen Székelyderzs községgel határos. A község 11. 509 hektárnyi területe nyugati – keleti kiterjedésű, észak – déli irányban keskenyebb. Bögöz falu északon Bétával és Székelydóboval, keleten Bikafalvával és Ócfalvával, délen Kányáddal és Székelyderzzsel, míg nyugaton Agyagfalvával és Székelymagyarossal határos.

A Nagyküküllő középső völgyszakaszának egyik kiszélesedő medencéjében. A Bögöz-i medencében, annak árterületén fekszik 450 – 475 m magasságban. Bögöz Nagyküküllő árterületén és néhány teraszfoszlányon települt. Nagyobb tájegysége a Kükülömenti dombság, melynek középső részét üli meg. Természetföldrajzilag északon a Sükői – Réz (932m) és a Lesőhegy (781m), délen pedig az Erős – tető (777m) valamint a Hólyagos (781m) képez természetes határt. Keletre a Bonta vagy Ocfalvi szoros, míg nyugatra a Décsfalvi – szoros vagy Lesőhegy – szoros zárja le a völgymedencét. E kis völgykatlant északon és délen enyhe lejtőjű dombháttok kísérik. 3. 3. Geológiai tényezők Földtani szempontból Bögöz területe és közvetlen vidéke változatos képet mutat, földtörténeti múltja pedig érdekes. A Bőgőzi részmedence földtani felépítésében az üledékes képződmények, vesznek részt. Bögöz közvetlen környékének földtani felépítésében a geológiai harmadkor képződményei vesznek részt. A változatos rétegsorú miocén, pliocén és pleisztocén (jégkorszaki) medenceüledékek anyag (főleg agyag, agyagmárga, ártéri kéződmények stb.) nagy területeket borítanak. A Bögöz-i - medence neogén összetételében a miocén és pliocén üledékek vannak képviselve. A Pagyvan tető és a közeli fenyves területén, a teraszok közeli térszíneket a kavicson kívül a negyedkori anyagok és homokok borítják. A lejtőtörmelékek több helyen agyagos – márgás üledékekből áll. Többnyire a laza üledékes összetétel jellemző. 3. 4. Kémiai tényezők Bögöz jelentősebb ásványi kincsei az alábbiak: agyak, kavics, homok, agyagmárga, halmazat. A Pagyvan tetőn a talaj tele van kavicsokkal rengeteg kavics található benne. A talaj pH-ja 5 –5, 5 között van, így enyhén savas a Pagyvan tető talaja. 3. 5. Fizikai tényezők A medence viszonylag zárt jellege a mérsékelten meleg – nedves szárazföldi éghajlat jellemzőit határozza meg. Évi hőmérséklet átlaga 7-10 C fok közötti. Az átlagos évi csapadékmennyiség 550-600 mm. A csapadék többnyire nyugat, észak-nyugat felöl érkezik. A talajnedvesség tartalmát fokozatokban mérjük közvetlen megfigyeléssel. A Pagyvan tetőn a talajnedvesség tartalma 2-es fokozatú (látszatra friss talaj, hűti a kezet, szárításkor a színe keveset változik). 3. 6. Mechanikai tényezők A szelet három fő fizikai tényező határozza meg: a) irány a) irány b) sebesség c) erősség b) sebesség

A szél irányát az éghajlatok szerint állapítjuk meg. A Pagyvan tetőn a szél észak-keletről, fuj leginkább. A szél sebességét az egységnyi idő alatt megtett távolság szerint számoljuk ki egységnyi időre m/s vagy km/óra –ban mérve. A Pagyvan tetőn a szél sebessége 1, 8 – 3, 3 m/s. A szél erősségét Beaufort skálán mérjük, ami tizenkét fokozatú a szél hatása alapján. A Pagyvan tetőn a szél erőssége 2es (enyhe szél, az arcot súrolja a levelek, zizegnek a sebesség 1, 8 – 3, 3 m/s) vagy 3as mikor, hogyan változik az időjárási viszonyoknak megfelelően ez a két fokozat jellemző rá. Ez annak tulajdonítható, hogy nagyon huzatos hely.


4. A Pagyvan tető biocönózisa A Pagyvan tető biocönózisa nagyon gazdag, rengeteg növényfaj és állatfaj megtalálható itt. Sajnos egy szomorú dolog van, ami nagyon elkeseríti az embert, az hogy hiába régészeti rezervátum már 16éve és védett növényfajok vannak itt, mégis a falu szarvasmarháit itt legeltetik már 1990 óta. Mivel már jelentkezik rajta az erózió hatása, így könnyen bekövetkezhet egy kisebb vagy nagyobb földcsuszamlás, ami nagy katasztrófát okozhat, eltérítheti a Nagyküküllő irányát és eláraszthatja a falut. Sajnos a legelő takarítása sincs jól megoldva, mert azokat a növényeket és bokrokat irtják ki, amelyek megfognák a talajt és megelőznék a földcsuszamlást. 4. 1. Jellemző növényfajok A Pagyvan tető mellett található a Millenniumi fenyves is. A fenyvesbe találunk kanadai fenyőt, erdei fenyőt és fekete fenyőt. A honfoglalás ezredik évfordulójára ültették minden magyar falú határában. A fenyvesbe a bokrok között iszalag (Clmatis inegrifolia), vadrozsa (Rosa caninca) található és a bozótba pedig zsidócseresznye vagy más néven lampion is található. A meredek oldalon találunk még borostyást és héjakútmácsonyát is. 4. 1. 1. Az erdei iszalag (Clmatis vizalba) lágyszárú növények családjába tartozik és minden része mérgező a növénynek. A boglárka félék családjába tartozik. Virágzása június és augusztus között van.

Mérete elérheti a 15 m – t is. Nagyon gyorsan nő gyors növekedésű növény. A leveleinek hossza 3 – 10 cm között van. A levelének alakja hegyes tojásdad 3 – 5 cm hosszú, 2 – 4 cm széles és nyeles. A levél színe oldalt sötétzöld, fonákja pedig világosabb zöld vagy szürkészöld és a levélállás átellenes. Termése bozótos szőrös terméstömege van, vagyis kaszat termése van. Szára indás, fára felkapaszkodó inda. A gyerekek a lelógó indákon játszanak tarzánost. Előfordulása szárazföldi és mérsékelt éghajlatú területeken jelentkezik. Árnyékos helyen fordul elő leginkább és szárasság tűrő növény. A gyógyszeripar felhasználja gyógyszer készítésére. A Millenniumi fenyvesből kiérve Székelyudvarhely felől a Pagyvan szélében találunk kökénybokrokat (Prumus silvestris), kecskerágót (Euonymus fortunei), galagonya (Crataegus mongyna), fagyal bokrokat.

4. 1. 2. A galagonya terméséből finom lekvárt készítenek a falusiak, és szívesen fogyasztják is. Május folyamán a kecskerágó virágzik, és szépen díszíti a tájat a virágaival. A Pagyvan tető keleti omlás oldalán is gazdag növényzet található. Találunk itt ezüstpimpót (Potentilla argenten), homoki pimpót (Potentilla arenaria), csattiepret, fűgombát és pöfeteget. Május és júniusban érik a csattieper, amiből rengeteg van és nagyon finom. A gyerekek kedvenc csemegéje. Ez a hely a falu kedvenc gombászhelye rengeteg pöfetet meg fűgombát lehet itt találni.

4. 1. 3. A pöfeteggomba fiatalon külső felszíne fehér és finoman pelyhes, később megbarnul. Belső spóratermő rétege kezdetben fehér, majd ez is megbarnul, és porszerűvé válik. Kisebb átmérőjűek, méretük a 6 – 8 cm – t nem haladja meg. A növények között találunk még kékringót (Eryngium planum), kék iringót (Eryngium campestre) és sombokrot (Cornus mas) – ezek a növények az egész Pagyvan területén megtalálhatóak. 4. 1. 4. A kék iringót gyógynövényként használják a falubeli lakosok és a turisták is, szedik, mikor ide jönnek. 

                                                                                               Főzetét vese és hólyagbántalmaknál használják. Vesekő ellen nagyon jó. Szárazabb talajon él és levele meg virága tüskés.

A Béta patak felöli oldalon, találunk még kutyatejet (Eupharbia palustris), télizöld meténget (Vinca minor), ezerjófűt (Centaurium erythraea), kígyósziszt (Echium vulgare), gyöngykölest (Lithospermum arvenae). 4. 1. 5. Az ezerjófű növény védett gyógynövény. Népies nevei: epefű, gyomorfű, lázfű, ördögcsípetfű. 1- 2 éves növény és bokros nedvesebb helyeken található. Szára négyszögletes, 10 – 50 cm magas, idősebb szárai csövesek. Legalsó levelei tőrozsában állnak, rövid nyelűek, fordított tojás alakúak 3 – 4 cm – es szárlevelei keresztben átellenesek.

Virága piros vagy rózsaszínű csillag alakú és csak napsütésben nyílnak ki. Termése 20 mm hosszú, 5 mm vastag, sárga színű, két kopácsra nyílótok. Virágzási ideje júniustól agusztusig tart. A gyógynövény bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő, étvágyfokozó hatású. Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére, májbántalmak ellen és vértisztítóként. Március és áprilisban rengeteg papsaláta található itt. Más néven pipesaláta vagy szentgyörgyi saláta. A Pagyvan tetőtől a falu fele van egy úgynevezett torenciális árok, ahol Salamon pecsét(Palygonatum latifolum), májusi gyöngyvirág és pázsitos fűfélék találhatok.

A Pagyvan aljában találunk még kakukfűvet (Thymus vulgaris), örökfarkkórót, tippanféléket meg martilaput (Tussilago farfara). 4. 1. 6. A martilapu kúszó gyöktörzsű évelő, melynek kora tavasszal fejlődő virágzó szárai 10 – 30 cm magasak. Ezen a száron csak pikkelylevelek vannak. A szár csúcsán álló magányos fészek 10 – 20 mm átmérőjű, a nyeles virágok 0, 5 mm szélesek. Mérete nem több mint 10 – 30 cm között van. Termése hosszúkás kaszat, melynek bóbitája 3 - 4 – szer hosszabb a kaszatnál. A virágzás ideje február és április között van.

A Pagyvan tetőt tavasszal a tavaszi virágok díszítik, mint például a százszorszép (Bellis perennis), ibolya (Viola odorata) és a pirosló hunyor.

4. 1. 7. A százszorszép évelő törozsás növény, csipkés szélű levelei visszás tojásdadok. A fészkes virágzat hosszú, levéltelen száron ül. A fészek közepén a sárga csöves virágok, szélén a fehér nyeles virágok találhatók. Mérete 10 –20 cm magasra nő. Virágzási ideje márciusban kezdődik, és egész őszig találunk virágokat. A Pagyvan tetőn majdnem mindenhol megtalálható a száratlan bábakalács (Carlina acaulis). 4. 1. 8. A száratlan bábakalács. Rövidszárú vagy majdnem szártalan, levélrózsás évelő növény.

A levelek 30 cm hosszúak, 5 – 6 cm szélesek, szárnyasan szeldeltek és tüskések. A fészekvirágzat magányos, 5 – 15 cm átmérőjű. A nyelesvirágok fénylő fehérek, a csövesek piroslok. A termése 5 mm hosszú bóbitás. Virágzása július és szeptember között van. Mérete 10 – 60 cm közötti. A Pagyvan tetőn találunk boróka (bosika) fenyőt (Juiperus communis). Termése illóolajat, flavonoidokat is tartalmaz. Ezt a bogyós termést az élelmesebb gazdák szilvapálinka főzéskor használják aromásításra – amolyan borovicska, gin – féle utánzásra. 4. 1. 9. Leánykökörcsin Van itt egy növényvédett fajt is, amely nem más, mint a leánykökörcsin (Grandis pulsatille). Megközelítőleg 8 ár területen a Pagyvan észak – kelet felében fordul elő a kökörcsin.

A kökörcsinek a tavasz első hírnökei. A boglárkafélék családjába tartozik és itt még megtalálható a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) és a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp nigricans). A fekete kökörcsin nem található meg itt csak rokon faja. A leánykökörcsin 5 – 7 cm átmérőjű csodaszép harang alakú selymes –szőrös, lila színű virágai már március végén virágoznak.

A virág bimbóját, a virágkelyhet és a szárat ezüstös szőr borítja. Március és április között virít a legjobban. Május végén kifejlődött magtermése „önmagát ültei el’’, ugyanis termésén van egy rész, amely kiszáradva spirállá csavarodik. Amikor azonban a talajra hullott a termést nedvesség éri, kiegyenesedik a spirál és az eleven rugótól hajtott mag a földre, fúródik.

Mérete 8 – 30 cm között van. A kökörcsin mérgező növény. Desztillálásakor anemonin, kámforszerű szénvegyület keletkezik, amit régebben gyógyszerként használtak. Az anemonint különféle tüdőbántalmak, köszvény, reuma és vízkórság gyógyításakor alkalmazták. Védett növény melynek eszmei értéke nagyon nagy.

A Pagyvan tetőn találunk még kocsányos és kocsánytalan tölgyet. A tölgyek megközelítőleg 150 évesek. Az egyik tölgy villámsújtotta tölgy, ahol egyik alkalommal a pásztor tűzet rakott benne, hogy melegedjen, de a fa még „él’’ és kibírta a tűzrakást is. 4. 2. Jellemző állatfajok A Pagyvan tető nemcsak növényfajokban gazdag, hanem állatfajokban is nagyon gazdag. A Pagyvan tetőn csapások vannak, ahol vaddisznó, szarvas, őzek nyoma ismerhető fel. Úgy 10 – 15 évvel ezelőtt a barnamedve is bejárt ide. Április folyamán ideiglenes tavacska képződik a hóolvadásból és az esőzésekből, és itt találunk gőtét meg békát is. A Pagyvan tetőt szívesen látogatják különböző madárfajok, mint például a cinkék (Parus major), csúszkák (Silta europea), tengericcék (Carduelis carduelis), zöldikék (Carduelis cloris), rigófélék (Turdidae), vörösbegy (Erithacus rebecula), gerle, vadgalamb és még sok más madárfaj. 4. 2. 1. A csúszka, veréb nagyságú madár és igen intelligens. Március végén gyakran láthatunk párokat, amint megfelelő fészekodút keresnek, és elfoglalják a cinegéknek kitett odúkat is. (A Bögöz – i általános iskolások madáretetőket helyeznek ki a madarak számára). A csúszkát kékesszürke hátáról és fekete álarcáról lehet felismerni.

4. 2. 2. Vörösbegy Egyik legelterjedtebb madárfaj a Pagyvan tetőn és a faluban is az a vörösbegy. Ez a legismertebb madárfajunk. Ha egyszer a madáretetőhöz csalogatjuk, újra és újra visszatér. A vörösbegy csaknem kétharmada meghal még első életévének betöltése előtt: vagy ragadózok, ölik meg, vagy azért pusztul el mert nem képes ellátni magát. Az idősebbek pedig felségterületük megvédése közben veszítik életüket.

Elég sok rovar faj él itt a Pagyvan tetőn. Mivel nagyon sok van itt egy párat említek meg ezek közül. Mivel cserefa is található a Pagyvanon így nagyon sok cserebogár (Sparhelt) található itt. Vannak olyan halászemberek, akik cserebogárral mennek halászni. Azt mondják, hogy jól húz a hal rá, jól lehet vele halászni.

Mivel nagyon sok rovarfaj él itt csak párat említek meg közülük: tücsök (Gryllus campestris), giliszták, csigák, hernyók, vöröshangyák, katicabogarak (Cocinella aeptempunctatea), férgek pókok. 4. 2. 3. A katicabogárral a gyerekek szívesen eljátszadoznak, nagyon kedvelt rovarfaj az emberek környezetében. A kicsi, élénk színű katicabogár gyakran nagy számban fordul elő lágy szárú növényeken, ahol a levéltetveket pusztítja. A katicabogár minden évszakban előfordul, de mivel a tél átvészelésére gyakran nagyobb csoportokban védett helyeken rejtőzik, csak a melegebb hónapokban figyelhetjük meg. Élettartama nem több mint megközelítőleg egy év.


5. A Pagyvan tető szennyezettsége 

                                        „Konzervdobozok, vasfazekak.
                                          Egy vasfazékban kelt fel a nap.
                                          Rozsdás spirálok, roncs tengelyek, 
                                          Lila mocsárban élő fejek.
                                          - - - - - - - - - - - - - - - - - -
                                          Rozsdacsillámos acéltorony,
                                          Lágy libegéssel száll a korom. ’’  
                                                                                        Devecseri Gábor - Hanyadikszázad

A természetvédelem elsődleges feladata a természet legértékesebb élő és élettelen alkotásainak a jelen nemzedék és az utókor számára való megmentése. Szomorú dolog, hogy egy ilyen védett területet – rezervátumot, az emberek nem törődnek vele, elhanyagolják, és jelentéktelen területnek tekintik, olyan területnek, mint más többi területet. A falu szarvasmarháit itt legeltetik, ami nem szép dolog, hogy egy régészeti rezervátumon legelnek a szarvasmarhák.

Az ide látogató turisták sem vigyáznak a táj tisztaságára, meg szépségére. Elhajítják a pillepalackokat, konzervdobozokat, nájlonzacskokat, csomagolóanyagokat és más dolgokat, amik már felesleggé válnak számukra.

A Milleniummi fenyvesbe a fákat megvagdossák, hogy száradjanak ki, és hogy ki tudják vágni számukra tüzelőanyagként. Nyugat felöl a fenyves teljesen, ki van gyérítve, már alig van pár fa. Mikor még itt jártam a Bőgőz –i iskolában akkor a Pagyvanról szemetet gyüjtöttünk és vigyáztunk a tisztaságára meg a leánykökörcsinre is. 

                                   „Kit ezüstlő ködéből kihajított az ég 
                                     Ember vigyázz 
                                     A Földön úgy élj,
                                     Hogy kárt ne tégy! ’’  
                                                                Devecseri Gábor – Hanyadikszázad


Észrevételem és javaslatom

Nagyon szeretném, ha ezt a helyet a Pagyvan tetőt és mellette a Millenniumi fenyvest az emberek megbecsülnék és vigyáznának rá. Ez a hely nagyon értékes emlékeket őriz, és védett növények vannak rajta. Ami idővel kipusztulhat, ha nincs védelem alá helyezve kellő képpen. Sajnos a szarvasmarha legeltetés nagy katasztrófát okozhat, ami súlyos lehet a falubeliek számára. Ezért is volna jó, ha megszüntetnék a legeltetést, és jobban vigyáznának rá, mint eddig. Az eldobni való hulladékot pedig jó volna, ha nem ott dobnák el, és haza vinnék és mindenki otthon a szemetesébe, dobná bele, hogy ezzel is ápoljuk és védjük ezt a védett területet. Nagyon szeretném, ha a Pagyvan tető megmaradna ilyen szép és csodás területnek, ahova mindig szívesen járnánk.


Befejezés Nem elmélet se nem ijesztgetés többé: már a bőrünkön érezzük és elszorítja a lélegzetünket, hogy nem maradt következmények nélkül az a mód, ahogy az ember uralma alá hajjotta a természetet. Kihasználtuk és kizsigereltük. Megtizedeltük tüdejét, az erdőségeket, és most lassul a légzése. Vegyszereinkkel telítettük, így elhomályosult egészséges színe. Legfőbb ideje, hogy abból, amit olyan sokáig csak elvettünk, valamit vissza is adjunk. A természet okossá és leleményessé tette az embert, talán képes lesz a viszonzásra, a szülőanyja iránti hálára is. Legemberibb felelősségünk, hogy tegyünk valamit szűkebb – tágabb környezetünkért. Ha egyelőre csak talpalatnyi, az is valami. Rajtunk is áll meddig tágíthatjuk a teret, ahol állunk. 

                                         „Vannak vidékek, viselem 
                                           akár a bőrt a testemen 
                                           meggyötörten és gyönyörű 
                                           tájak ahol a keserű
                                           számban édessé ízesül
                                           vannak vidékek legbelül. ’’
                                                                  Kányádi Sándor – Vannak vidékek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Bögöz&oldid=9823309”