Hanusz István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hanusz István
Született 1840. december 21.
Vác
Elhunyt 1909. február 7. (68 évesen)
Kecskemét
Nemzetisége magyar
Foglalkozása iskolaigazgató,
esperes

Hanusz István (Vác, 1840. december 21.Kecskemét, 1909. február 7.) főreáliskolai igazgató és tiszteletbeli esperes.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit 1852-től 1860-ig szülőhelyén, Vácott, majd Pesten és Szegeden végezte. 1864-ig a hittudományokat hallgatta Vácon; augusztus 26-án áldozópappá szentelték föl és öt hónapig káplán volt Verőcén és Tápióbicskén. 1865 márciusában hitoktató s helyettes tanár lett a kiskunfélegyházi katolikus algimnáziumban. 1867 júniusában földrajzból és történelemből a pesti egyetemen tanképesítést nyert. 1871 júliusában a kecskeméti állami reáliskolához nevezték ki rendes tanárnak, melyet 1878-ban 8 osztályúvá egészítettek ki, és ahol leginkább földrajzot és növénytant tanított. 1882 szeptemberében püspöke tiszteletbeli esperessé nevezte ki. 1886 szeptemberétől a kecskeméti főreáliskola igazgatója volt. Alapító tagja a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak és a magyar földrajzi társaságnak. Jelentősek azon adatgyűjtései és megfigyelései, melyek a régi magyarországi időjárási jelenségekre, illetve a 20. századi földrengésekkel kapcsolatosak.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei többnyire földrajzi, természetrajzi s tanügyi tárgyúak és a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Idők tanúja, Magyar Állam, Szépirodalmi Kert (1864 től hat cikk), Tanodai Lapok (1865), Természettudományi Közlöny (1871-től 28 c.), Kecskemétvidéki Közlöny (1873. 2 c.), Kecskemét (1874-től 56 c.), M. Korona (1878. 160-162. sz. A hesperidák aranyalmája), Gazdasági Lapok és M. Föld (1879-82. 11 c.), Földrajzi Közlemények (1879 óta 242 cikk, 1879-80. Deltaképződés, Éghajlati változások, 1880-84. Magyarország politikai földrajza, Régi földrajz, Városok népszaporodása, A föld őstörténete, A földrajzi tanulmányok jelen iránya, A hazai földrajz multjából, 1885. Tájképi szépségek hazánkból, 1886. Európa népességének egyenlőtlen szaporodása, Halász Mihály, 1887. A magyar puszták növényzetének létküzdelme, Községek születése az Alföldön, 1888. A nagy magyar Alföld sósflorája és talaja, 1889. Világbirodalmak alakulás-kérdése, 1893. Amerikában szerepelt honfitársaink, 1894. Földrajzi népregék sat.), M. Gea (1880-81. 4 c.), Természettudományi Füzetek (1880-tól 38 c.), M. Hirnök (1882. 4 c.), Bars (1882-től 30 c.), Közoktatás (1882-88. 25 c.), Gazette de Hongrie (1883), Budapesti Hirlap (1883-91. 10 c.), M. Salon (1884), Revue Geographique Internationale (1885), Félegyházi Hirlap (1885-91. 5 c.), Remény (1886), Váczi Közlöny (1886-93. 2 c.), M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (1887-től 4 c.), Szepesi Lapok (1887-89. 2 c.), Der Naturforscher (1887), Országos középisk. tanáregylet Közlönye (1888-89. 4. c.), Egyetértés (1888-tól 5 c.), Házi Szárnyasaink (1888), Szabolcsi Szabadsajtó (1888), Képes Családi Lapok (1888), M. Háziasszonyok Naptára (1889), Kecskemét és Vidéke (1889-91. 44 c.), Arad és Vidéke (1889), Komáromi Lapok (1889-91. 4 c.), Turisták Lapja (1889-től 5 c.), Kecskeméti nagy képes Naptár (1890-től 3 c.), Szegedi Hiradó (1890), Váczi Hirlap (1890-93. 6 c.), Budapest (1891). Budapesti Szemle (1891. A földrajzi helyzet szerepe a városok alapításában); Kisfaludy-társaság Évlapjai (1891), Emlékkönyv a k. m. természettud. társulat jubileumára (1892), Kath. Egyházi Közlöny (1892), Egri Népujság (1892), Borászati Lapok (1893. 3 c.), A kecskeméti Katona József kör Évkönyve (1893. 3 c.), Erdély (1893). Fővárosi Lapok (1894), Kath. Szemle (1894), Biztosítási Értesítő (1894), Vasárnapi Ujság (1894), Ungarische Rosen-Zeitung (1894), Budapesti Néplap (1894), Hornyik Album (1894), a Rózsa Ujságban (1894-95. A virágok illatozása.)

Emlékezete[szerkesztés]

Kecskeméten és Vácon utca viseli a nevét.

Munkái[szerkesztés]

  • Képek a növényvilágból. Léva, 1887.
  • Az állatok világából. Bpest, 1890.
  • A földközi tenger. Kecskemét. 1891.
  • A nagy magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét. 1895.
  • Déleurópából föld- és néprajzi képek. Pozsony, 1896.
  • Középeurópából föld- és néprajzi képek. Pozsony, 1897.
  • A tölgyekről. Kecskemét, 1899.
  • A növények világából. Budapest, 1901.

Könyvárusi forgalmon kívül:

Az első huszonöt év a kecskeméti m. kir. állami főreáliskola életéből. 1895.

Hőmérsékleti változások. 1896.

Szerkesztette a kecskeméti Lapokat 1886-87-ben és 1887-től a kecskeméti állami főreáliskola Értesítőjét.

Források[szerkesztés]