Árkos
Árkos (Arcuș) | |||
Az unitárius templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Székelyföld | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Kovászna | ||
Község | Árkos | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 527166 | ||
Körzethívószám | 0267 | ||
SIRUTA-kód | 64924 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1519 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
Magyar lakosság | 1450 (2011)[2] | ||
Népsűrűség | 45,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 573 m | ||
Terület | 33,53 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 54′ 02″, k. h. 25° 46′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 02″, k. h. 25° 46′ 31″ | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Árkos (más néven Sepsiárkos, románul Arcuș) falu Romániában Kovászna megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése[szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét egyesek a régi avar kori sáncokból, mások egy Árkos nevű székely őstől származtatják.
Története[szerkesztés]
1332-ben Arkus néven említik először. 1802-ben, 1829-ben és 1838-ban földrengés pusztította. 1910-ben 1721 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1248 lakosából 1222 magyar és 26 román volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették, védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya.
- Református temploma 1750-ben épült, 1998-ban tornyot építettek hozzá.
- A faluban áll br. Szentkereszti Zsigmond kastélya, nagy park közepén. A kastély 1870-ben épült, 1980-ban átalakították.
- Határában az Égevesze és a Súgó-patak által közrefogott hegyfokon vár nyomai látszanak. A vár valószínűleg a falu lakóinak menedékhelye volt.
- A hagyomány a Pisztrángos-patak feletti gerincen még több várat is feltételez: Macskavár a Macskaponk tetején, feljebb Kisasszonyvár és a mai Kovácsmás nevű helyen Kovácsvár állott.
Híres emberek[szerkesztés]
- Árkosi Gelei Benedek unitárius tanár, orvos.
- Árkosi Mihály Benedek református tanár.
- Árkosi Tegző Benedek unitárius tanár, teológus.
- Itt született Daniel Gábor, az agyagfalvi székely népgyűlés résztvevője, Udvarhely vármegye főkirálybírája és főispánja, az Unitárius Egyház főgondnoka, a Magyar Történelmi-, Genealógiai és Heraldikai Társulat tagja.
- Itt született Gelei József zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
- Itt született Kiss Ernő geológus.
- Árkosi Geley Antal főhadnagy, az "Előre" című ifjúsági folyóirat felelős szerkesztője.
- Itt született Kisgyörgy Zoltán geológus.
- Itt élt Seres András néprajzkutató. 2011-től nevét viseli az utca, melyben a háza állt.
- Itt született (1967) Máthé Árpád Árkos falu első és még mindig hivatalban levő polgármestere.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 388–389. o. (2007). ISBN 978-973-8468-62-7
További információk[szerkesztés]
- Képek az árkosi Szentkereszty-kastélyról
- Horváth Ferenc (Nagykörű) által készített fényképek
- Szász András: Árkos
- Képgaléria Árkosról a www.erdely-szep.hu honlapon