Árkos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Árkos (Arcuș)
Az unitárius templom
Az unitárius templom
Árkos címere
Árkos címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségÁrkos
Rang községközpont
Irányítószám 527166
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64924
Népesség
Népesség1519 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság1450 (2011)[2]
Népsűrűség45,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság573 m
Terület33,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Árkos (Románia)
Árkos
Árkos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 54′ 02″, k. h. 25° 46′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 02″, k. h. 25° 46′ 31″
SablonWikidataSegítség

Árkos (más néven Sepsiárkos, románul Arcuș) falu Romániában Kovászna megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét egyesek a régi avar kori sáncokból, mások egy Árkos nevű székely őstől származtatják.

Története[szerkesztés]

1332-ben Arkus néven említik először. 1802-ben, 1829-ben és 1838-ban földrengés pusztította. 1910-ben 1721 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1248 lakosából 1222 magyar és 26 román volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették, védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya.
  • Református temploma 1750-ben épült, 1998-ban tornyot építettek hozzá.
  • A faluban áll br. Szentkereszti Zsigmond kastélya, nagy park közepén. A kastély 1870-ben épült, 1980-ban átalakították.
  • Határában az Égevesze és a Súgó-patak által közrefogott hegyfokon vár nyomai látszanak. A vár valószínűleg a falu lakóinak menedékhelye volt.
  • A hagyomány a Pisztrángos-patak feletti gerincen még több várat is feltételez: Macskavár a Macskaponk tetején, feljebb Kisasszonyvár és a mai Kovácsmás nevű helyen Kovácsvár állott.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 388–389. o. (2007). ISBN 978-973-8468-62-7 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]