Hoffmann Edith

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hoffmann Edith
Született 1888. december 7.
Brassó
Elhunyt 1945. április 6. (56 évesen)[1]
Budapest
Házastársa dr. Bernhardt Sándor jogász
Foglalkozása művészettörténész,
muzeológus
Halál okaközúti baleset

Hoffmann Edith (Brassó, 1888. december 7.Budapest, 1945. április 6.) művészettörténész, muzeológus.

Életpályája[szerkesztés]

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának őre volt (1913–1921), majd osztályvezetője (1921–1936), végül múzeumi igazgató-őre (1936–1945).

Apja, dr. Hoffmann Frigyes (1853–1938), az Eötvös Collegium rendes tanára volt. Testvére, Hoffmann Mária (1884–1949) könyvtáros, irodalomtörténész, Rédey Mária néven is publikált, Rédey Tivadar felesége volt. Hoffmann Edith a 20-as évek elején házasságot kötött dr. Bernhardt Sándor jogásszal (aki később, 1937-44 között Baja város polgármestere volt), néhány hónap után azonban elváltak. Válása után testvérével és sógorával közös lakásban lakott Budán, a Buday László utcában. Az 1920-as, 30-as években lakásukon rendszeres fogadónapokat tartottak, ahol az irodalmi, művészeti élet résztvevői találkoztak egymással. Itt Hoffmann Edith rendszeresen árnyrajzokat készített a résztvevőkről. így Babits Mihályról, Török Sophie-ról, Kosztolányi Dezsőről, Halász Gáborról, Sík Sándorról és még sok más résztvevőről. Az árnyrajzokról Tolnai Gábor, aki ugyancsak a fogadónapok rendszeres résztvevője volt, könyvben emlékezett meg[2]

Hoffmann Edith 1945 márciusában halt meg, budai lakásából gyalog sietett munkahelyére, a Szépművészeti Múzeumba. A Margitszigetre vezető ideiglenes hídon egy szovjet katonai teherautó elgázolta, a helyszínen meghalt.[3] A Farkasréti temetőben temették el, sírját azonban később felszámolták.

Kutatási területe[szerkesztés]

Nagy anyagismeretet felölelő munkásságában a múzeum rajzaival, miniatúrákkal, a régi és modern művészet számos kérdésével foglalkozott.

Legfontosabb publikációi[szerkesztés]

  • Barabás Miklós, 1923, 1950 (Online hozzáférés)
  • Der künstlerische Schmuck der Corvin-Codices, 1925
  • A Nemzeti Múzeum Széchényi könyvtárának illuminált kéziratai, 1928
  • Régi magyar bibliofilek, 1929
  • Jegyzetek a régi magyar táblaképfestészethez (in: Archeológiai Értesítő, 1937)
  • Pozsony a középkorban, 1938
  • Mátyás király könyvtára, 1940.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Referenciák[szerkesztés]