Eőry Emil
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| Eőry Emil | |
 | |
| 2015-ben | |
| Született | 1939. június 8. (84 éves) Rábacsécsény |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eőry Emil témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eőry Emil (Rábacsécsény, 1939. június 8. –) magyar szobrász.
Élete[szerkesztés]
1939. június 8-án született Rábacsécsényben. 1966–74-ig az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte tanulmányait. 1968–72-ig művészeti tanulmányokat folytat a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolán.
Munkássága[szerkesztés]
Művei a klasszikus szobrászat és a népművészet hagyományos formanyelvét integrálni képes modern szobrászathoz köthető. Munkáit kezdetektől műfaji sokféleség, változatos anyaghasználat (kő, fa, bronz, vas) emblematikus tömörségű formaadás jellemzi. 1968 óta szerepel kiállításokon. Alkotásaiban az anyag törvényszerűségeit figyelembe véve természetelvű és elvont formákból egyaránt építkezik, szobrait ugyanakkor öntörvényű, e két út szintézisét célzó, egyedi formaalakítás jellemzi. Korai, figurális korszakának klasszikus szépségű márvány- és bronzszobrait (pl. Sziszifusz, 1972, márvány) a 80-as évektől kubisztikus formavilágú, erőteljes plaszticitású, absztrakt formák követték. Még az Erők (1992), a Credo, vagy a Ballada I–IV. című alkotásaiban elsősorban a fa alapvetően dinamikus struktúrájából kiindulva fogalmazza meg absztrakt kompozícióit, addig a Pásztorünnep, vagy a Nagyanyám emlékére című munkáiban minden nonfiguráció ellenére tettenérhető az antropomorf indíttatású jelképiség. A 90-es évek végétől a viaszveszejtéses bronzöntés új lehetőségeit keresve invenciózus kisplasztikai sorozatot indított útjára. E, szinte testetlen, jobbára leleményes egyszerűséggel áttört síkok és rezgő kontúrok áthatásából körvonalazódó kompozíciókban a drámai karakter (pl.Játszma, 1999, bronz) és a humor, a groteszk iránt fogékony, játékos megfogalmazás egyaránt helyet kap (pl. Bölcsődal, Művészportré, 1999, bronz). A 90-es évek nagyobb méretű bronzkompozíciói elsősorban a görbült és hasított síkok találkozásával foglalkoznak (pl. Metamorfózis, 1997; Kontraszt, 1999, bronz). Az utóbbi időszak szobrászi törekvéseit aSzintézis (2002, bronz) című, harmonikus arányú, áttört idolforma összegzi. Szobrászi munkásságát expresszív forma és színvilágú festmények sora kíséri.
Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Képző és Iparművészek szövetségének és a Magyar Szobrász Társaságnak. Alapító tagja az X-art Egyesületnek és az Érdi Művésztelepnek. Számos egyéni és csoportos, országosés külföldi kiállításon vett részt, több alkalommal díjazták műveit. Művei megtalálhatóak köztereken, közgyűjteményekben, hazai és külföldi magángyűjteményekben.
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
1980, 1993, 1999 • Művelődési Központ, Érd
1982 • Kossuth Művelődési Ház, Dabas
1984 • Savoyai-kastély, Ráckeve
1994 • Tiszai Galéria, Csongrád
2002 • Műterem Galéria, Debrecen.
2005 • Művelődési Központ, Érd.
2005 • Barátság Művelődési Központ, Százhalombatta.
2006 • Csók István Galéria, Budapest.
2009 • Művelődési Központ, Érd.
2011 • Városi Galéria, Szigetszentmiklós.
2012-13 • Galerie Grand E’terna, Párizs.
2014 • Érdi Galéria
Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]
1982 • Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1984 • Pest megyei Tárlat, Szentendrei Képtár
1987 • Autodidakta képzőművészek kiállítása, Szentendrei Képtár
1990 • I. Országos Szobrászrajz Biennálé, Budatétényi Galéria, Budapest
1981-93 • VII., IX., XI., XII., XIII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1997 • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest
2000, 2002 • Pest megyei Tárlat, Szentendre
2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok.
2007 Balaton-tárlat, Balatonalmádi.
2008 Pannónia Tájkép Biennálé, Balatonalmádi.
2008 Országos Faszobrászati Kiállítás, Nagyatád.
2010-11-12-13-14 Érdi Művésztelep Kiállítása, Érd.
Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]
Mag (fa, 1985) Janus Pannonius Múzeum, Pécs;
Átváltozások I–IV. (éremsorozat, 2000), Mélység (bronz, 2000) Városi Képtár, Nyíregyháza.
Ikrek (bronz) Városi Galéria, Nyíregyháza.
Köztéri művei[szerkesztés]
Kilenc város szobra (vasplasztika, 1979, Vásárosnamény)
Kegyeleti emlékmű (fa, 1993, Érd)
II. világháborús emlékmű (kő, 1993, Diósd)
Város védőangyala (krómacél, 1994, Érd)
Csuka Zoltán portré (bronz, 1994, Érd)
Kós Károly portré (bronz dombormű, 1995, Érd)
Bolyai János dombormű (bronz dombormű, 1995, Ált. Isk., Érd)
Díszkút, Nap (bronz, 1999, Thermál Hotel Liget, Érd)
Útjelző (bronz dombormű, 2001, Érd)
Életfa (millenniumi emlékmű, bronz, 1996–2001, Érd)
Táncosnő (torzó, bronz, 2002, Hotel Kálvária, Győr)
Női torzó drapériával (bronz, márvány, 2002, Közgazdasági Egyetem, Budapest).
Verseny szelleme (bronz 2006 Gazdasági Versenyhivatal Budapest)
Heller Farkas (bronz portré 2007 Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest)
Batthyány Fülöp (bronz portré 2011 Fő tér Érd.)
Irodalom[szerkesztés]
KELÉNYI I.: ~ művészetének állomásai, 1990; KÉRI M.: ~, Új Kőrkép, Érd, 1997/11.; ~ (kat. bev. FELEDY B.), Érd, 1999; Szobrászaton innen és túl (kat. szerk.: NAGY Z., PETRÁNYI ZS., OROSZ P.), Műcsarnok, 2001; ~ (kat. bev. HARMAT B.), Érd, 2001; KÉRI M.: Formákba zártan, DUNAPART, 2003/4.
FELEDY B.: A verseny szelleme plasztikájáról.(Versenytükör 2006. december)
NOVOTNY T. Eőry E.: AKT-OK kiállításáról.(Napút 2005/5)
Napút 2009 Évkönyv (Nyolcvanegy jeles hetvenes Napút 2008. december)
NOVOTNY T.: “Eőry Emil-Eőry Emil után.” (KORTÁRS 2010/6)
TV felvételek[szerkesztés]
MTV-Napraforgó 1993.06.20.
Halom TV-Kiállítási interjú 2006.05.12.
ÉRD TV Fény-Kép 2008.06.10.
