Hübner Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hübner Tibor
Született 1897. április 5.
Budapest
Elhunyt 1964.
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
A Nagy-Magyarország-emlékmű deszkamodellje. Előtérben balról az ötödik Hübner Tibor (1934).
Hübner Tibor felesége. Márványból készítette a család barátja, Rápolthy Lajos. A Nagy-Magyarország-emlékmű "Anya" arcának ihletője (1931).

Hübner Tibor (Budapest, 1897. április 5. – Budapest, 1964), magyar építész. Egy régi, székesfehérvárhoz kötődő építész család sarja. Nagyapja,Hübner Nándor Ybl Miklós barátja volt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház épületének tervezője. Apja, Hübner Jenő (1863–1929) az eklektikus győri Városháza alkotója.

Munkássága[szerkesztés]

Hübner Tibor korai építészeti tevékenysége a neobarokk kompozíciókon alapszik. Egyik legjelentősebb ilyen jellegű alkotása a Magyar Nemzeti Bank szombathelyi fiók székháza (1928-1929) a mai Savaria út mentén fekvő, a mellékutcához lesarkítással csatlakozó telken. A hivatali helyiségek az első emeleten vannak, a földszinten és a második emeleten négy lakás (ebből három négyszobás) épült. A neobarokk architektúra különös gondossággal megoldott részlete a középrizalit és a kapubejáró, továbbá a lépcsőház.

Építészeti megjelenésben a szombathelyi bankházhoz hasonló a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókintézete (1927-1928), mely szintén saroktelken épült, egyoldali főhomlokzattal. A lakások és a hivatali helyiségek elrendezése az előbbihez hasonló.

Szerényebb építészeti külsővel, „Z” alakú alaprajzi megoldással tervezte a dombóvári reálgimnáziumot. A háromszintes középső tömbhöz az egyik végén az igazgatói lakás, a másikon a tornaterem csatlakozik. Az épületben tíz különféle méretű tanterem, rajzterem, szertárak és mellékhelyiségek helyezkednek el. Az épület díszítése eklektikus, neobarokk. A lakás és a tornaterem kissé szervetlenül illeszkednek az együtteshez.

Hübner Tibor a harmincas évek elején az új építészet követőihez csatlakozott.

Fontosabb építészeti munkái[szerkesztés]

szombathelyi székháza (1929),
ceglédi székháza,
székesfehérvári székháza,
veszprémi székháza,
bajai székháza,
gyöngyösi székháza,
debreceni székháza (1933),
érsekújvári (Nové Zámky) székháza.

Lásd még[szerkesztés]

Forrás és szakirodalom[szerkesztés]

  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. ISBN 963-10-1780-X  
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
  • Művészeti lexikon. Péczely Béla, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.
  • Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.
  • Kanizsai enciklopédia. B.Z. Lapkiadó Kft., 1999.

Külső hivatkozások[szerkesztés]