Duna Menti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duna Menti Múzeum
A Duna Menti Múzeum
A Duna Menti Múzeum
Elhelyezkedés
Szlovákia
Elhelyezkedése
Duna Menti Múzeum (Szlovákia)
Duna Menti Múzeum
Duna Menti Múzeum
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 18° 07′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 27″, k. h. 18° 07′ 37″
A Duna Menti Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna Menti Múzeum témájú médiaállományokat.
Alapy Gyula emléktáblája a múzeum falán
A Jókai-szobor a múzeum előtt

A komáromi Duna Menti Múzeum székhelye a Nádor utcában található, az 1913-ban épült kultúrpalota épületében. A szlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, egyben Szlovákia leggazdagabb római kori gyűjteményével is büszkélkedhet. (2002 és 2007 között a múzeum hivatalos magyar neve Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma volt, 2007. október 29-én az intézményfenntartó Nyitrai kerület képviselőtestülete kivette nevéből a magyar kultúrára vonatkozó kifejezést.)

Története[szerkesztés]

A múzeum ötletét a vármegye-székhelyen legelőször Rómer Flóris vetette fel, kezdeményezése azonban a vármegye vezetőségénél süket fülekre talált.[1]

A Duna Menti Múzeum az 1886-os alapítástól kezdve[2] egészen a második világháború végéig muzeális és művelő egyesületek keretében fejtette ki hatását. 1886 decemberében alapították A Komárom-vármegyei és Komárom városi Történeti és Régészeti Egyletet. Az egylet titkárának, Gyulai Rudolf bencés rendi tanárnak szerkesztésében jelentek meg az értesítők (1888-1893 között 6 évfolyam) és 1889-ben a gyűjteménykatalógus (Kalauz). Ezen kezdeményezés a 90-es évek közepén fokozatosan elsorvadt, végül Gyulai Rudolf is elhagyta a várost. Az egylet új A Komárom vármegyei és városi "Muzeum-Egyesület" néven 1900-ban éledt újjá. Az értesítői előbb Weszelovszky János (1901-1904 között 3 évfolyam), majd Alapi Gyula (1905-1910 között 6 évfolyam) titkárok szerkesztésében jelentek meg. 1911-ben a múzeum egyesületet egyesítik a Közmívelődési Egyesülettel és a Vármegyei Könyvtárral és létrejön a Jókai Mór nevét felvevő A Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület, mely a tevékenységét egészen 1947-ig fejtette ki a városban. Az egyesületi évkönyv Komárom névvel 1913-ban indult újra, Alapi főtitkár, egyben múzeum- és könyvtárigazgató szerkesztésében és 1916-ig amikor is a világháborús események miatt leállt a kiadása 4 évfolyamot ért meg.

A múzeum gyűjteménye előbb a református kollégium nagytermében kapott szűkös helyet, majd 1897-ben a törvénykezési épület (törvényszéki palota) második emeletén került elhelyezésre, végül 1900 augusztusától a felújított Esterházy-pavilonban nyitotta meg kapuit.[3] 1913 novemberében avatják fel a Kultúrpalotát[4] és a következő év áprilisában nyitják meg benne a múzeum kiállításait, amely épület ma egészében a múzeum főépülete.

A Szent András-templommal szemben álló Kultúrpalota helyén 1913-ig a bencés algimnázium (eredetileg 1749-ben emelt, majd 1861-ben újjáépített) épülete állt. 1908-ban a Király püspök utcában felépült a gimnázium ma is álló új épülete, így 5 év múlva a régit lebontották. Az épületet a Jókai Egyesület építtette jelentős állami támogatással, Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján. Alapkőletételére május 7-én, felavatására november 29-én került sor. Az Anglia-parkban levő Esterházy-pavilonból ide költözött a városi múzeum és 1914. április 2-án megnyílt az első állandó kiállítás. Az épület nagytermében 1914-1918 között a Vöröskereszt kisegítő hadkórháza működött.

Az őszirózsás forradalom idején forradalmi gyűlések és előadások színhelye volt. A Jókai Egyesület 1919-ben kapta vissza az épületet. A két világháború közti időszakban pezsgő kulturális élet színhelye volt, számos hangversenynek, írói estnek, színielőadásnak adott otthont. 1913-1936 között Alapy Gyula, 1936-1940 között pedig Szombathy Viktor igazgatta a múzeumot. Könyvtárát 1945-ig Baranyay József vezette.

1947-ben a Jókai Egyesületet feloszlatták, a Kultúrpalotát lefoglalták az állam javára, az épület a Matica slovenská tulajdonába került. 1949-ben újra megnyílt a múzeumi kiállítás (már Duna Menti Múzeum néven), 1951-ben pedig a Matica Slovenská megszüntetésével a Népművelési Otthon és a Járási Könyvtár költözött az épületbe. 1968 után csak a múzeum maradt az épületben. Az épületet felújították, 1970-ben pedig megnyílt az állandó régészeti, történeti és néprajzi kiállítás. 1991-ben Liszka József vezetésével megkezdte működését a múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya, mely 2002-ben a múzeum szervezetének kialakításával megszűnt.[5] 2014-ben Élet a szavannákon címmel megnyílt az Afrika élővilágát bemutató kiállítás. A Duna mente élővilágát bemutató állandó kiállítás megnyitását 2015-ben tervezik.

A múzeum nagytermében rendszeresen tartanak hangversenyeket, az állandó képkiállítás legbecsesebb darabja a Feszty Árpád által Komárom vármegye megrendelésére 1896-ban festett Bánhidai csata című festmény, mely eredetileg a vármegyeháza nagytermét díszítette. Itt található a Jókai Egyesület 40 ezer kötetes könyvtára is.

A múzeum falán 1990-ben Bartók Béla-emléktáblát (a zeneszerző 1924-ben tartott itt hangversenyt), 2000-ben Harmos Károly-emléktáblát (komáromi festő és grafikus, akinek művei a múzeumban is ki vannak állítva), illetve 2006-ban pedig Alapy Gyula emléktáblát adtak át. A múzeum szervezésében rendezik évente meg a Nec arte nec marte helytörténeti iskolai vetélkedőt.[6]

A múzeum mellett több mint 40 éve működik múzeumbaráti kör.[7]

A Jókai-szobor[szerkesztés]

A múzeum előtt található Jókai Mórnak, Komárom híres szülöttének egész alakos ülőszobra, Berecz Gyula komáromi szobrászművész alkotása. A szoborállítás ötlete már rögtön az író halála után (1904) felmerült, a Komáromi Lapok felhívására 1906-ban indult meg rá a gyűjtés. Az összegyűjtött pénz azonban elúszott a hadikölcsönön, később pedig politikai okokból nem állíthattak szobrot. Végül 1936-ban a csehszlovák hatóságok engedélyezték az újabb gyűjtést, ezúttal egy év alatt összegyűlt a szükséges összeg. A Jókai Egyesület pályázatát Berecz Gyula pályaműve nyerte, aki korabeli öltözékben, mesemondóként mintázta meg Jókai alakját. A bronzszobrot Prágában öntötték, talapzatát Komáromi Viktor készítette haraszti mészkőből. Alapkőletétele 1937. június 20-án, ünnepélyes átadása pedig (melyen az akkori csehszlovák miniszterelnök, Milan Hodža is beszédet mondott) november 28-án volt. 1945 után ezt a szobrot is eltávolították, de a ledöntött szobrok közül elsőként, 1952-ben visszakerült eredeti helyére.

Források[szerkesztés]

  • Alapi Gyula: A komáromi múzeum története (kézirat). MV SR - ŠA Nitra, pobočka Komárno, fond Jókaiho všeobecnovzdelávací a muzeálny spolok v Komárne (1886-1944), No. 474.
  • 1911 A komáromvármegyei és városi Muzeum-Egyesület. Arch. Ért. 31, 86-87.
  • 1957 Mikuláš Dušek: 70 rokov Podunajského múzea v Komárne. Archeologické rozhledy IX, 838, 852-854.
  • Tok Béla 1977: Kilencvenéves a komárnói múzeum. Múzeumi Közlemények 1977/1-3, 103-124.
  • Kajtár József - Tok Béla 1979: 90 rokov komárňanského múzea. Spravodaj Oblastného podunajského múzea I, 7-25.
  • Fehérváry Magda 1986: Százéves a komáromi múzeum. Honismeret 1986/6, 25.
  • 1986 A komáromi múzeum száz éve. Martin.
  • 1992 Mácza Mihály: Komárom – történelmi séták a városban, 28–31.
  • Eva Dénešová - Ľudovít Gráfel 1994: Rímske lapidárium. Pamiatky a múzeá 1994/4, 45.
  • 1995 Gunda Klára: Örökségünk - a komáromi történelmi könyvtár értékei. IUXTA DANUBIUM No. 11, 22.
  • 2003 Trugly Sándor: Egy letűnt világ emlékei. Új Szó 2003. december 29.
  • 2004 Mácza Mihály: A komáromi múzeum története (1886–2003). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23, 325-342.
  • 2005 Mácza Mihály: Múzeumunk 1998-2004-ben. A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma 2005. évi Értesítője, 209-219.
  • 2007 Mácza Mihály: 120 éves a komáromi múzeum (1886-2006). A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma 2006. évi Értesítője, 71-104.
  • 2011 Mácza Mihály: 125 éves a komáromi múzeum (1886–2011). Limes 2011/1.
  • 2012 Erik Hrnčiarik: Katalóg VI - Rímske kostené výrobky v zbierke Podunajského múzea v Komárne. Komárno. ISBN 9788096978564.

Ezen kívül Gyulai Rudolf (leltár), Weszelovszky János (1903. évi kiállítási leltár), Mikuláš Dušek és Zombory (régészeti leltár) készített leírásokat a múzeumról és annak gyűjteményeiről. Az egyes gyűjteményekről külön feldolgozások és katalógusok is születtek.

  1. Fehérváry 1986, 16-17, 38 11. jegyzet; Mácza 2004, 325; MV SR – ŠA NR, pobočka Komárno, Jókaiho všeobecnovzdelávací a muzeálny spolok, kr. 1/ No. 2
  2. Az egyletet 1887 márciusában jegyezték be (M. kir. belügyminisztérium 20605/ VII. 1887).
  3. 1901 Előszó - Öt év története. A komáromvármegyei és városi muzeum-egyesület 1900. évi értesítője, 3-5.
  4. Muzeumi és Könyvtári Értesítő 1912/4. A komáromi Jókai Közmívelődési és Múzeum-Egyesület.
  5. A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
  6. A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola Évkönyve 2011/2012, 117-118; 2012/2013, 137-138; Dunatáj XXII/18, 4 (2012. május 11); XXII/19, 4 (2012. május 18); dunataj.sk
  7. Mácza, M. 2013: A Komáromi Múzeumbarátok Körének 40 éve. Iuxta Danubium 15; ujszo.com

Galéria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna Menti Múzeum témájú médiaállományokat.