Szendrey Imre

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szendrey Imre
Született1866. február 11.[1][2]
Karcag[1][2]
Elhunyt1942. június 23. (76 évesen)[3]
Foglalkozása
SírhelyeNádorvárosi köztemető[3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Szendrey Imre, Szendrei (Karcag, 1866. február 11.[4][5] – 1942. június 23.)[6][7] rajztanár, újságíró, lapszerkesztő, helytörténész.

Élete[szerkesztés]

Szülei Szendrei Imre és Sárosi Borbála.[4][5] Festőnek készült, majd tanári pályára lépett. Többek között Tiszapüspökin segédtanító volt,[8] 1892-ben Kiskunfélegyházán tanított, majd 9 éven át a komáromi polgári iskola, illetve 1907-től a községi elemi iskola tanára volt, majd 1913-tól ismét a polgári fiúiskolában is tanított. 1900-tól az újraalakult Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület történelmi tárának (osztály) őre lett, amiről 1903-ban lemondott. Helyére Alapy Gyula került.[9] Az egyesület évkönyveibe illusztrációkat is készített. A Komáromvármegyei Általános Tanítótestület főjegyzője volt. A csehszlovák államfordulatot követően 1920. december 30-án a Magyar Tanító szerkesztőbizottsági tagja lett, s az első lapszám szerkesztője volt.[10] 1929-ben nyugalomba vonult.[11]

Részt vett Herman Ottó és Jankó János a "magyar házzal" kapcsolatos sajtóvitájában.[12]

A Magyar Újságírók Szövetsége és a A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület tagja, később a Jókai Egyesület irodalmi osztályának tagja volt. Egy rajza Kátay Gáborról megtalálható a karcagi Nagykun Múzeum gyűjteményében is.[13]

1904. június 28-án Budapesten feleségül vette Iranovszky Auguszta Klára Jankát.[5]

Művei[szerkesztés]

Sokoldalú szépirodalmi, történeti és művészettörténeti irodalmi tevékenységet fejtett ki. Írásai többek között a Vasárnapi Ujságban, 1888-ban a Szatmár és vidékében,[14] az Országvilágban, a Fővárosi Lapokban, a Képes Családi Lapokban, a Művészetben és a Budapesti Hírlapban jelentek meg. Szerkesztette különböző időkben a Nagy-Kunság, Bohó Miska, Szabadkai Közlöny, Félegyházi Hirlap (1892 novemberéig), Újvári Hiradó, Komáromi Lapok, a Tanügyi Értesítő (1901-1905) és Az iskola című újságokat.[15]

  • 1887 Zádor és Ágota. Régi Kun történet a XI. századból. Karcag
  • 1887 Megyénk tanügyi monographiája. Jász-Nagy-Kún-Szolnok 1887/11
  • 1892 A szabadságharcz amazona: Zábráczki Gulyás Gyula, valódi nevén Gulyás Julia.[16] Tisza-Füred és Vidéke 1892/8
  • 1898 A rév-komáromi ev. ref. főiskola története (1606-1898). Komárom (a Limesben újraközölték 1994-ben)
  • 1899 Krónika a nép ajkán. Csokonai kulacsa. Budapesti Hírlap 1899. április 2.
  • 1899 Csokonai Lillája. Nagy-Kúnság 1899/28-32
  • 1900 Csokonai Lillája. A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület értesítője (Komáromi Lapok 22/45)
  • 1900 Történeti emlékeink. A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület értesítője
  • 1900 A magyar ház. Budapesti Hirlap 1900/37
  • 1902 A magyar ház fejlődése. Művészet I, 255-267.
  • 1902 Csokonai Lillája. Nagy-Kúnság 1902/7
  • 1903 A jászkunok kétszázéves pere. Budapesti Hírlap 1903 január 18.
  • 1906 Protestáns családi naptár 3. 1907[17]
  • 1907 Közoktatásügy. In: Magyarország vármegyéi és városai – Komárom vármegye és Komárom
  • 1912 A komáromi benczések – Visszapillantás, száz esztendőre. Tata-Tóvárosi Hiradó 44.
  • A magyar ház és stilus története
  • Jászkún redempció
  • A jászkúnok története
  • Zádor és Ágota
  • Ezeréves Komárom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b FamilySearch Historical Records
  2. ↑ a b FamilySearch Historical Records
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven)
  4. ↑ a b Karcagi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 1009/19/1866.
  5. ↑ a b c Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 792/1904.
  6. ↑ Find a Grave-adatlap
  7. ↑ Limes - Tudományos szemle, 7. évfolyam (Tatabánya, 1994) 164. old.
  8. ↑ Benedek Gyula 1970: Tiszapüspöki története – A Damjanich János Múzeum közleményei 26-27, 130.
  9. ↑ 1903 A Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület értesítője 17, 5; Fehérváry Magda 1986: Az egyesületi keretekben működő múzeum (1886-1945); Tok Béla 1986: A feudalizmus kori történeti gyűjtemény. In: A komáromi múzeum száz éve. 25, 78; Mácza 2011, 100.
  10. ↑ Boross Béla 1967: Hagyományaink nyomában - Lépések a demokrácia útján — a szocializmus felé. Szocialista Nevelés 12/6, 177; Gyömbér Béla 1994: Hiányzik a "nevelés". A Hét 39/14, 7; Popély Gyula 2004: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom. Irodalmi Szemle 2004/7, 82; Csicsay Alajos 2006: A szlovákiai magyar civil oktatási intézmények a két világháború között. 199.
  11. ↑ Prágai Magyar Hírlap 8/121, 8 (1929. május 29.)
  12. ↑ Hála József 2006: Adalékok Herman Ottó és Jankó János kapcsolatához. In: Hevesi Attila - Viga Gyula (szerk.): Herman Ottó öröksége. Miskolc, 56.
  13. ↑ Balassa Iván: A karcagi Nagykun Múzeum leltára 1921-ből. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1973, 96.
  14. ↑ Lakatos Éva 1986: Magyar irodalmi folyóiratok. Budapest, 2340 No. 3505.
  15. ↑ Mácza Mihály 1994: Az észak-komáromi középiskolák történetének áttekintése. In: Somorjai József (szerk.): Híres iskolák, neves pedagógusok. Tata, 48.
  16. ↑ zounuk.hu
  17. ↑ Madár Lajos 1992: Magyar irodalmi antológiák és gyűjtemények. Petőfi almanach – Sarkcsillag. Budapest, 2831 No. 8559.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Petrik: Magyar Könyvészet 1886-1900.
  • Komáromi Lapok 63/26, 2 (1942. június 27.)
Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szendrey_Imre&oldid=25470848”