Tanító

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tanító gyermekekkel

A tanító olyan pedagógus, aki az általános iskolai 1.-4. osztályokat tanítja, valamint műveltségterületének megfelelően az 5.-6. osztályban tarthat órákat. A tanítónak rendelkeznie kell korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással és társadalmi érzékenységgel. Ezenkívül tisztelnie kell az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. Jellemzője az egyéni és közösségi felelősségérzet és feladatvállalás, példát mutat egészséges életvitelével. Manapság a pedagógusok (a sajnálatos túlképzés miatt) gyakran részt vesznek az üzleti életben, a turizmus szervezésében, a közhasznú ügyek irányításában, vagy a kisebbségek támogatásában. Egyesek informatikai vagy önkormányzati feladatokat látnak el, vagy segítenek a modern település fejlesztésében.

A szakma története[szerkesztés]

Magyarországon 1777-ben kiadták a Ratio Educationis tanügyi rendelkezéseit, mely a pedagógus szakma kialakulásának kezdetét jelentette. Ekkor fogalmaztak meg először általános érvényű képesítési követelményeket és képzési előírásokat a különböző intézményekben foglalkoztatott tanító szakemberek számára.

A tanítók majdani munkájukra képzés során készülnek fel. A tanítóképzés lényege már a kezdetektől fogva a gyakorlati ismeretek kialakítása volt, ennek ellenére a tényleges képzésben az elméleti oktatás volt a jelentős, a gyakorlati csak kiegészítő szerephez jutott. Ez a kettősség napjainkig fennmaradt a képzésben. Az eleinte egyéves képzést a lassan teljesíthetetlen óraszámok miatt 1881-től öt, majd hatévfolyamos képzések váltották fel.

A mai iskolákban már mindkét nemből, külön erre képzett pedagógusok oktatnak, főállásban. De nem volt ez mindig ilyen. A magyar iskolaügy korai századaiban az iskolák egyházi intézmények voltak, amelyekben papok tanítottak. Mellettük a 1516. századtól jelenik meg – kezdetben a városi plébániai, később a növekvő számú falusi iskolákban is a tanítással alkalom- majd hivatásszerűen foglalkozó világi szakemberek, a mesterek (rector, ludi magister stb.) rétege. Néhány évszázada még a tanítók nagy része az egyházi segédszolgálatot és a település jegyzőjének feladatait is ellátta. Tanítói jövedelmük főleg természetbeni javakból állt és a munkát főleg férfiak végezték. Azután a 19. században az országban gazdasági változások következtek be, megindult a városiasodás. Ahogy bővültek a munkaerő-piaci lehetőségek, úgy jelentek meg a nők egyre többen a tanítói pályán.

Lásd még: Neveléstörténet

Napjainkban[szerkesztés]

Napjainkban teljesen megváltozik a tanárszerep. A pedagógus dolga nem csak az, hogy áttöltse a tudást a diákokba, hanem megfelelő tanulási környezetet is létre kell hoznia. Már nem csak ismereteket közvetít, hanem a tanulási folyamat tanácsadója is. Célja egy érdekes és motiváló környezet megteremtése is, hogy a diákévek kellemes emlékként térhessenek majd vissza felnőttkorunkban.

A tanítók képzése[szerkesztés]

Jelenleg Magyarországon közel másfél tucat felsőoktatási intézményben hirdetnek meg tanító BSc szakot, melyet 8 félév alatt és 240 kreditpont összegyűjtésével lehet elvégezni. A szakon minden hallgatónak választania kell műveltségterületet, melyek a következők lehetnek: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (köztük a magyar is, mint idegen nyelv), matematika, ember és társadalom, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika-életvitel-háztartástan, testnevelés és sport. A választott műveltségterületüknek megfelelő tantárgyakat a közoktatás 5. és 6. osztályában taníthatják. Továbbá némely intézményben a műveltségterület helyett (vagy akár mellé is) szakirányt is lehet választani, ill. eleve szakirányú tanító szakként hirdetik meg. Ilyen szakirányok leginkább a nemzetiségi szakirányok és elsősorban azok az intézmények hirdetnek meg adott nemzetiségi szakirányt, melyeknél földrajzi elhelyezkedés indokolja vagy a területen megtalálható nemzetiségi oktatási intézményekben szükség van nemzetiségi tanítókra. A hazánkban élő nemzetiségek közül például a cigány-roma, a német, a szerb, a horvát, a szlovák, a román és a szlovén nemzetiségi szakirányokat hirdetnek meg egyes felsőoktatási intézmények. Némely egyházi felsőoktatási intézményben hitéleti nevelő (pl. AVKF) szakirány is választható, mellyel hittant lehet az általános iskolában a felsőbb éveseknek tanítani. A legtöbb intézményben a tanítók képzését próbálják speciális ismeretkörökkel is kibővíteni, mint például a drámapedagógia, multikulturális nevelés, hagyományismeret, könyvtár-pedagógia, gyermek-testnevelés, környezettudatos nevelés, családpedagógia stb.

Országos hírű tanítóképző intézmények:

Tanítók más országokban[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]