Ugrás a tartalomhoz

Kulturális antropológia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kulturális antropológia vagy kultúrantropológia az antropológia (embertan), egyben a néprajz egyik ága. Angliában szociális antropológiának, illetve szociokulturális antropológiának is nevezik. Korábban elterjedt volt az etnológia kifejezés használata is.

Jellemzői

[szerkesztés]

A kulturális antropológia középpontjában a kultúra áll és az a feltételezés, hogy az emberi faj olyan képességgel rendelkezik, hogy a világot szimbolikusan fogja fel, ezeket a szimbólumokat a társadalomban képes megtanulni és megtanítani, továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével képes a világot és magát a fajt átalakítani, megváltoztatni. A kulturális antropológia művelői a következő területeket kutatják: társadalmi hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás, hiedelmek, termelési és fogyasztási szokások, kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és a kultúra egyéb kifejeződési formái, jelentős hangsúlyt helyezve a terepmunkára, azaz a tanulmányozott emberközösséggel való együttélésen alapuló tartós megfigyelésre.

A szakantropológiák közé tartoznak: vizuális antropológia, alkalmazott antropológia, ökológiai antropológia, vallásantropológia, történeti antropológia, politikai antropológia, gazdasági antropológia, akcióantropológia, orvosi antropológia.

Magyarországon hagyományosan a néprajz felelt meg legjobban a modern angolszász indíttatású kulturális antropológiának, ezért a kulturális antropológiai szempontú kutatásokkal sokáig a néprajz keretei között foglalkoztak. Ma már azonban a kettőt teljesen különálló tudományként gyakorolják.

Magyarországon többek között a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékén, az ELTE-TáTK Kulturális Antropológia Tanszékén, illetve a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékén lehet tanulni kulturális antropológiát. Emellett számos felsőoktatási intézményben végezhetők kulturális antropológiai kurzusok, előadások, szemináriumok. Jelen pillanatig a kulturális antropológia mind nappali, mind levelező képzésben csak a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszékén végezhető önálló alapképzési (BA) és önálló mesterképzési (MA) szakként.

A kulturális antropológia tudományának jelentős képviselői

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8   ,
  • Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába; 2. jav. kiad.; ELTE BTK, Bp., 1995 (tankönyv)
  • Bujdosó Dezső: Bevezetés a kulturális antropológiába I. Szöveggyűjtemény, Zsigmond Király Főiskola, Budapest, 2003, ISBN 963-863-019-1
  • K. Ludwig Pfeiffer: A mediális és az imaginárius. Egy kultúrantropológiai médiaelmélet dimenziói; ford. Kerekes Amália; Magyar Műhely–Ráció, Budapest, 2005 (Techné és theória)
  • (szerk.) Dániel Mona: A tükör két oldala. Bevezetés a kulturális antropológiába, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007, ISBN 978-963-9725-21-8
  • Újvári Edit: Bevezetés a kulturális antropológia történetébe; jav., bőv. kiad., Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 2008, ISBN 978-963-7356-89-6
  • (szerk.) Kézdi Nagy Géza – Angyalosy Eszter: A magyar kulturális antropológia története, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9725-17-1

További információk

[szerkesztés]
  • Kulturális antropológia – folyóirat
  • Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék honlapja
  • Részlet Letenyei László: Kulturális antropológia c. könyvéből (Typotex Kiadó, 2012)
  • A Magyar Honvédség afrikai szerepvállalása, a kultúrantropológusok lehetséges szerepe a műveletek során
  • Antropológiai, etnológiai, kultúratudományi kislexikon (MEK)
  • A kulturális antropológia eszméi; tan. Philippe Descola et al., ford. Saly Noémi; Századvég, Bp., 1993 (Századvég könyvtár. Antropológia)
  • Sárkány Mihály: Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában; L'Harmattan, Bp., 2000 (Kultúrák keresztútján)
  • Boglár Lajos: A kultúra arcai. Mozaikok a kulturális antropológia köréből; Napvilág, Bp., 2001 (Társtudomány)
  • Jacques Maquet: Az esztétikai tapasztalat. A vizuális művészetek antropológus szemmel; ford. Antal Éva et al.; Csokonai, Debrecen, 2003
  • Marcel Mauss: Szociológia és antropológia; ford. Saly Noémi, Vargyas Gábor; Osiris, Budapest, 2004 (Osiris könyvtár. Antropológia)
  • Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába; ford. Petrán Zita et al.; Csokonai, Debrecen, 2004 (Antropos)
  • K. Ludwig Pfeiffer: A mediális és az imaginárius. Egy kultúrantropológiai médiaelmélet dimenziói; ford. Kerekes Amália; Magyar Műhely–Ráció, Bp., 2005 (Techné és theória)
  • Jog és antropológia; szerk., bev. H. Szilágyi István, ford. H. Szilágyi István et al.; Szt. István Társulat, Bp., 2005 (Jogfilozófiák)
  • Mérföldkövek a kulturális antropológiában; szerk., bev. Paul Bohannan és Mark Glazer, magyar kiad. szerk. Sárkány Mihály, ford. Ádám Péter et al.; 2. jav. kiad.; Panem, Bp., 2006
  • Christoph Wulf: Az antropológia rövid összefoglalása : történet, művelődés, filozófia; ford. Körber Ágnes; Enciklopédia, Bp., 2007
  • Antropológiai felütések – egy kortárs szemléletmód fejezeteiből; szerk. Mészáros Judit; Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Bp., 2007
  • Csoportok és kultúrák. Tanulmányok szubkultúrákról; szerk. Jakab Albert Zsolt, Keszeg Vilmos; BBTE–Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007 (Kriza könyvek)
  • Bán András: A vizuális antropológia felé; Typotex, Bp., 2008
  • A magyar kulturális antropológia története; szerk. Kézdi Nagy Géza; Nyitott Könyvműhely, Bp., 2008
  • Thomas Hylland Eriksen: Etnicitás és nacionalizmus. Antropológiai megközelítések; előszó Feischmidt Margit; Gondolat–PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, Bp.–Pécs, 2008 (Kommunikáció- és kultúratudományi tanulmányok)
  • Átjárók. A magyar néprajztól az európai etnológiáig és a kulturális antropológiáig; szerk. Vargyas Gábor; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2009 (Studia ethnologica Hungarica)
  • Letenyei László: Kulturális antropológia. Elmélettörténet; közrem. szerzői Hoffer Ádám, Selmeczi Iván, Winkler Zsuzsa; Typotex, Bp., 2012
  • Tari János: A néprajzi és az antropológiai filmkészítés. Történeti, elméleti és gyakorlati példák; KRE–L'Harmattan, Bp., 2012 (Károli könyvek. Monográfia)
  • A test mint antropológiai tér; szerk. Géczi János, András Ferenc; Pannon Egyetem MFTK, Veszprém, 2014
  • Nigel Barley: Az antropológia nem extrém sport; ford. Walsh Máté Gergely; Typotex, Bp., 2015 (Szokatlan szempontok)
  • Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet; Néprajzi Múzeum, Bp., 2016 (Tabula könyvek)
  • Régi Tamás: Minimális antropológia; Qadmon, Bp., 2018
  • Papp Richárd: Vízzel írt valóság. A kultúra arcai; ELTE Eötvös, Bp., 2018
  • Tarján Gábor: A mindennapi kultúra gyökerei; Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút, Bp., 2018
  • Dobák Judit: Intermediátorok. Kulturális antropológusok társadalmi vállalkozásokban; Aldebaran Kutatóműhely, Miskolc, 2020
  • Thomas Hylland Eriksen–Finn Sivert Nielsen: Az antropológia története; ford. Fejérvári Boldizsár; Gondolat, Bp., 2021
  • Lovas Kiss Antal: Hagyományok a 21. században; szerzői, Debrecen, 2021

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kulturális_antropológia&oldid=28930795”