Soproni Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nyugat-magyarországi Egyetem szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Soproni Egyetem (SoE) (
  • Erdészeti és Faipari Egyetem
  • Soproni Egyetem
  • Nyugat-Magyarországi Egyetem
  • Nyugat-magyarországi Egyetem
  • Soproni Egyetem
)

Hungary sopron nymefront.jpg
Alapítva 1735, 2001, 2008
Hely Magyarország, Sopron
Típus állami egyetem
Oktatók száma 684[1]
Hallgatói létszám 2 700 (2017)
Rektor Prof. Dr. Náhlik András
Elérhetőség
Postacím 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
Elhelyezkedése
Soproni Egyetem (SoE) (Győr-Moson-Sopron megye)
Soproni Egyetem (SoE)
Soproni Egyetem (SoE)
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 40′ 49″, k. h. 16° 34′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 49″, k. h. 16° 34′ 38″
A Soproni Egyetem (SoE) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soproni Egyetem (SoE) témájú médiaállományokat.

A Soproni Egyetem (röviden: SoE) egy soproni székhellyel működő állami felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre. Az Egyetem campusa egy botanikus kert közepén, csodálatos környezetben található.

Története[szerkesztés]

  • 1735-ben III. Károly Bányatisztképző Iskolaként alapította meg az intézmény jogelődjét Selmecbányán.
  • 1762-ben Mária Terézia megteremtette az akadémiai képzés alapjait, három tanszék létrehozása után 1770-ben akadémiai rangra emelte az intézményt (Selmeci Akadémia).
  • 1807-ben a bécsi udvari Pénzverészeti és Bányászati Kamara dön­tött az Erdészeti Tanintézet létrehozásáról, mely 1808-ban Wilckens Henrik Dávid vezetésével kezdte meg működését, a tényleges oktatás 1809-ben indult meg.
  • Az 1846-os oktatási reform után az iskola a Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet kapta meg.
  • 1918-ban, miután Selmecbányát cseh csapatok szállták meg, az Akadémia a csonka ország belseje felé, először Budapestre, majd 1919-ben Sopronba települt át, az akkori rektor, Richter Réz Géza vezetésével.
  • 1921-ben a főiskola ifjúsága tevékeny részt vállalt az I. és II. Ágfalvi csatában, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Sopront és környékét megszállni akaró osztrák csendőröket kiverték a város környékéről. Ennek következtében teremtődtek meg a soproni népszavazás feltételei, melynek eredményeként Sopron és környéke magyar maradhatott.
  • A Bányamérnöki és Kohómérnöki Karokat 1949-ben átköltöztetik Miskolcra, ahol a Nehézipari Műszaki Egyetem karai lettek, Gépészmérnöki Karral kiegészülve; ma Miskolci Egyetem néven működik tovább. A Bányamérnöki Kart Műszaki Földtudományi Karnak, a Kohómérnöki Kart Műszaki Anyagtudományi Karnak hívják ma.
  • Az 1956-os forradalom bukása után az egyetemi oktatók és hallgatók nagy része emigrált, kik közül a többség a kanadai Vancouverben, a University of British Columbia szervezetén belül alapított Sopron Division keretében, magyar nyelven folytatta tanulmányait és szerzett erdőmérnöki oklevelet.
  • 1962-ben létrejött az Erdészeti és Faipari Egyetem.
  • 1996-tól az új neve Soproni Egyetem. A magyar felsőoktatás racionalizálására irányuló politika, az egyetem tudatos fejlesztése, s a városban és a régióban folytatott együttműködés vezetett a térség universitásának, a Sopron székhellyel működő Nyugat-magyarországi Egyetemnek a létrejöttéhez.
  • 2000. január 1-jétől soproni központtal, 7 karon kezdte el működését a Nyugat-magyarországi Egyetem.
  • 2008. január elsején a volt szombathelyi főiskola 3 karának csatlakozásával újjáalakult a Nyugat-magyarországi Egyetem.
  • 2014. július 1-től az az Egyetem székesfehérvári szervezeti egységei az ÓE-hez csatlakoztak
  • 2015-től elindul a duális/hagyományos gépészmérnökképzés a Természettudományi és Műszaki Karon belül.
  • 2016. január 1-től az Egyetem győri és mosonmagyaróvári szervezeti egységei a győri SZE-hez csatlakoztak.
  • 2016-tól elindult a duális mechatronikus mérnökképzés Sopronban.
  • 2017. február 1-től az Országgyűlés döntése alapján az Egyetem neve ismét Soproni Egyetem lett. Az Egyetem szombathelyi telephelyén lévő szervezeti egységek az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatlakoztak.
A Soproni Egyetem főbejárata

Oktatási egységek[szerkesztés]

Benedek Elek Pedagógiai Kar (BPK)[szerkesztés]

9400 Sopron, Ferenczy J. u. 5.
  • csecsemő- és kisgyermeknevelő
  • gyógypedagógia
  • óvodapedagógus
  • óvodapedagógus - német nemzetiségi szakirány
  • szociálpedagógia
  • társadalmi tanulmányok
  • csecsemő- és gyermeknevelő - gondozó (felsőfokú szakképzés)
  • kommunikáció és médiatudomány

Erdőmérnöki Kar (EMK)[szerkesztés]

9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
  • környezetmérnök BSc és MSc
  • földmérő és földrendező mérnök BSc
  • természetvédelmi mérnök BSc és MSc
  • vadgazda mérnök BSc és MSc
  • erdőmérnök MSc (osztatlan képzés)

Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar (SKK)[szerkesztés]

9400 Sopron, Ady E. u. 5.
  • építőművészet
  • faipari mérnöki
  • formatervezés
  • gazdaságinformatikus
  • ipari termék- és formatervező mérnöki
  • mechatronikai mérnöki
  • tervezőgrafika
    • Felsőfokú szakképzések
      • faipari termelésszervező
      • gépipari mérnökasszisztens (Szentgotthárd)
      • mechatronikai mérnökasszisztens

Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (LKK)[szerkesztés]

9400 Sopron, Erzsébet u. 9.
  • gazdálkodás és menedzsment (magyar és német nyelven)
  • kereskedelem és marketing
  • közszolgálati (Sopron)
  • nemzetközi gazdálkodás
  • pénzügy és számvitel
    • Felsőfokú szakképzések
      • banki szakügyintéző
      • gazdálkodási menedzserasszisztens
      • idegenforgalmi szakmenedzser
      • kereskedelmi szakmenedzser
      • nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
      • pénzügyi szakügyintéző
      • projektmenedzser-asszisztens
      • számviteli szakügyintéző

Gyakorló intézmények[szerkesztés]

Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda[szerkesztés]

Kutatóintézetek[szerkesztés]

Erdészeti és Faipari Kutatóintézet[szerkesztés]

Közgyűjtemények, kulturális szervezetek[szerkesztés]

Központi Könyvtár és Levéltár[szerkesztés]

Erdészeti-, Faipari- és Földméréstörténeti Gyűjtemény (Soproni Erdészeti Múzeum)[szerkesztés]

Ligneum látogatóközpont[szerkesztés]

Botanikus kert[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. 2008. évi adat