Ugrás a tartalomhoz

Egyetemi Élő Növénygyűjtemény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyetemi Élő Növénygyűjtemény
Elhelyezkedése
OrszágMagyarország
TelepülésSopron
Egyetemi Élő Növénygyűjtemény (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Egyetemi Élő Növénygyűjtemény
Egyetemi Élő Növénygyűjtemény
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
é. sz. 47° 40′ 49″, k. h. 16° 34′ 40″47.680216°N 16.577897°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 49″, k. h. 16° 34′ 40″47.680216°N 16.577897°E
Általános adatok
Alapítás ideje1922
TervezőFehér Dániel (biológus)
FenntartóNyugat-magyarországi Egyetem
Típusaarborétum
Terület17,2 ha km²
Fajok száma6000
Egyetemi Élő Növénygyűjtemény weboldala

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Egyetemi Élő Növénygyűjteménye dendrológiai oktatókertnek számít. A 17 hektáros kertben jelenleg kb. 4000 fás szárú és 2000 lágyszárú növény taxon található meg.

A kertben több intenzív gondozást igénylő lágyszárú gyűjtemény, sziklakert várja a látogatókat. Számos ritka, védett hazai és nem őshonos növényfajt fedezhetünk fel.

Vakok és gyengén látók számára akadálymentesített sétaút is biztosított.

Kiemelt látnivalók, érdekességek

[szerkesztés]

Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény számos érdekes vagy éppen ritka honos vagy tájidegen (exóta) fajt tartalmaz. A magyarországi flórából 149 védett vagy fokozottan védett növényfaj él itt. Közülük kiemelkedően nagy állományban él a védett erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens), a győzedelmes hagyma (Allium victorialis) valamint a mocsári és vízi növények medencéjében a vidrafű (Menyanthes trifoliata). A fokozottan védett növények közül például a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) és a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) él itt. (A teljes lista megtalálható a kert honlapján itt: lágyszárúak , fásszárúak.)

Az idegen fajok közül néhány igazi faóriás is él a kertben, mint például az óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), az örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) vagy az élő kövületnek számító kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides).

A magyarországi erdészeti felsőoktatás botanikus kertjének története

[szerkesztés]

A botanikus kert területén 189798-ban építették fel a Honvéd Főreáliskolát. Ekkor épült a mai A, B és C épület és az uszoda. Ez a mai alsó botanikus kert, a kollégiumok területe nélkül. A terület egyes részeit befásították, meghagyva szép növésű, idősebb facsoportokat is. A fásítás a terület kb. 50-60%-án, esztétikai szempontok szerint, parkszerűen történt. A planírozott részen sportpályákat építettek, illetve az oktatási épületeket emelték. Akkor épült az uszoda is.

A parknak botanikai célra való átalakítása 1922 szeptemberében vette kezdetét a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolának Selmecbányáról történt menekülésével, illetve annak a Károly-laktanyából való idehelyezésével. A munkálatok 1923 tavaszán kezdődtek dr. Fehér Dániel vezetésével és tervei alapján. Fehér Dániel az új telepítéseket Wettstein bécsi professzor rendszertana szerint, növényrendszertani alapon végeztette, az akkori adottságokhoz alkalmazkodva. 1929-ben került sor a sportpályák betelepítésére, főleg örökzöldekkel, máig ez az egyik legszebb része a kertnek.

A kert azóta többször bővült (1959-ben és 1963-ban) így a botanikus kert jelenlegi területe mintegy 17,2 ha.

1962-től kezdve a kert számos pontján híres professzorok szobrait helyezték el.

Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény 1978 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az Országos Környezet- és természetvédelmi Hivatal elnökének védetté nyilvánító határozata a botanikus kert rendeltetését az alábbiakban határozta meg:

  • védje a dendrológiai és esztétikai értéket képviselő fafajokat, cserjéket és egyéb növényfajokat,
  • szolgálja a felső- és középfokú erdészeti-faipari oktatást és kutatást, segítse az ifjúság természetvédelmi nevelését,
  • természetben történő élményszerzéssel segítse az ismeretterjesztést,
  • biztosítsa az egyetem esztétikus környezetét.

A botanikus kert kialakításától kezdve számos, eredeti termőhelyről begyűjtött növényfajjal gyarapodott, ill. gyarapszik. Jelentős a más kertekkel történő magcsere is.

Források

[szerkesztés]
  • Priszter Sz. (szerk.): Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 537. szám (TKM Egyesület, 1996)
  • Az erdészeti felsőoktatás 200 éve Sopron (Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, 2008)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]