Dendrológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Falevelek alaktani jellemzői
Évgyűrűk és események
Erdőpusztulás a Mammut-hegységben

A dendrológia — a „dendros”, azaz fa és „logon”, azaz elmélet, tudományos feltételezés görög szavakból — a növénytan (botanika) fás szárú növényeket tárgyaló ága.[1] Magyar neve a ritkán használt faismerettan.

Tevékenysége meglehetősen szerteágazó, így foglalkozik a fák és cserjék alaktani leírásával és felépítésével, rendszerezésével, származásával, ökológiai igényeivel, termesztésével és felhasználásával stb. A tudomány leíró része helyesen „dendrográfia” lenne, de a köznyelv ezt a két fogalmat többnyire keverten, egymás szinonímájaként használja.[2] Ennek két ága a területi és a rendszertani dendrográfia.[3]

Újabb tudományág a környezetvédelmi botanika részeként a környezetvédelmi dendrológia, amelynek fő célja főleg a sokféleség dokumentálása, fenntartása és megőrzése.[4]

Alkalmazott dendrológia[szerkesztés]

Az alkalmazott dendrológia a dendrológiai ismeretek felhasználásának szaktudománya. Ágait az egyes élőhelyek jellegzetességeinek megfelelően különítik el, így van:

  • kertészeti dendrológia (amely főleg a díszfákkal és díszcserjékkel foglalkozik) stb.

Az úgynevezett „dendrológiai kert”, tehát az alapvetően fás szárú növényeket felvonultató szabadtéri gyűjtemény az arborétum.

A történettudománynak a fák évgyűrűit az események korolására használó ága a dendrokronológia.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]