Görög Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Görög Jenő
Görög Jenő (1920-1978).jpg
Életrajzi adatok
Született1920. június 20.
Budapest
Elhunyt1978. december 12. (58 évesen)
Budapest
Sírhely Új köztemető
Ismeretes mint
  • kémikus
  • vegyészmérnök
  • egyetemi tanár
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
SzüleiGörög Jenő belügyminisztériumi számvevőségi igazgató
Budai Mária gyógyszerész
Gyermekek Görög Jenő, Görög Éva
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Iskolái
Középiskola Bp-i Széchenyi István Reálgimnázium (érettségi: 1938.)
Felsőoktatási
intézmény
József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - vegyészmérnök

Pázmány Péter Tudományegyetem - gyógyszerész

BME - műszaki doktori
Más felsőoktatási
intézmény
Bp-i Széchenyi István Reálgimnázium
Pályafutása
Szakterület vegyészmérnök
Munkahelyek
Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék egyetemi docens
egyetemi ipari mikrobiológiai kutatócsoport vezető
Szakmai kitüntetések
Munka Érdemérem (1953)
Akadémiai Jutalom (a szorbóz-előállítás félipari, ill. laboratóriumi módszereinek kidolgozásáért, 1952)
'Sigmond Elek-emlékérem.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög Jenő témájú médiaállományokat.

Görög Jenő (Budapest, 1920. június 20.Budapest, 1978. december 12.) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa (1964).

Életpályája[szerkesztés]

A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnöki karán 1938-ban kezdte tanulmányait. 1941-ben már kisegítő tanársegéd a mezőgazdasági kémiai technológia tanszéken, később Binder-Kotrba Géza első tanársegédje. Vegyészmérnöki oklevelet 1942-ben szerzett, 1944-ben a budapesti egyetemen gyógyszerész oklevelet is kapott. Egyetemi doktor 1950-ben, adjunktus 1946-tól, docens 1953-tól. Vezetője volt az egyetem ipari mikrobiológiai kutatócsoportjának is.

Munkássága[szerkesztés]

A mikológiát munkája, oktatói tevékenysége egyik fő területének tekintette. A biológiai tudományok fejlődésével ennek tananyagát folyamatosan változtatta, korszerűsítette, így a mikológia helyébe a mikrobiológia, majd ipari mikrobiológia és enzimológia lépett. A gyógyszeripari ágazatos hallgatók számára megteremtette a biológiai ismeretek tantárgyat. Kutatásai során foglalkozott a C-vitamin-gyártás alapanyagának, a szorbóznak mikrobiológiai előállításával. Elsők között ismerte fel a mikrobiológiai ércfeltárás hazai jelentőségét. Kutatási témája volt a háncsfeltárás. Foglalkozott ennek mikrobiológiájával, a háncsfeltárás folyamatainak mechanizmusával, javaslatokat tett a technológia fejlesztésére. Alelnöke volt a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Mikrobiológiai Szakosztályának, munkájáért a Sigmond Elek-emlékéremmel tüntették ki.

Szerepe az 1956-os Forradalmi Bizottságban[szerkesztés]

1956. október 31-én, távollétében beválasztották a Műegyetem Ideiglenes Forradalmi Bizottságába. A szovjet bevonulás után a Bizottság tagjainak többségét megrovással elbocsájtották az egyetemről. Görög Jenő ellen nem indult fegyelmi eljárás, de szakmai sikerei és közkedveltsége ellenére soha többé nem léptették elő.[1][2]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Az MTA Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakbizottságának tagja.
  • A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) Mikrobiológiai Szakosztályának alelnöke.
  • Munka Érdemérem (1953)
  • Akadémiai Jutalom (a szorbóz-előállítás félipari, illetve laboratóriumi módszereinek kidolgozásáért, 1952)
  • Sigmond Elek-emlékérem.
  • Tiszteletére a BME Vegyészmérnöki Kara Görög Jenő-díjat alapított.
  • Kollégái és hallgatói megbecsüléséről tanúskodik a BME visszaemlékezése

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Technikai mikrobiológiai gyakorlatok (Budapest, 1957)
  • Előerjesztéses háncsfeltárási kísérletek (kandidátusi értekezés Budapest, 1963)
  • Élelmiszeripari nyersanyaggazdálkodás (Budapest, 1963)
  • Alkalmazott mikrobiológia és enzimológia gyakorlatok vezérfonala (Nyeste Lászlóval, Puskás Auréllal, Budapest, 1963)
  • Biológiai ismeretek (Budapest, 1967, 1973)
  • Ipari mikrobiológia és enzimológia (Budapest, 1976)

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1956-os forradalom és a restauráció a műegyetemen”, ELTE, 2014. október 19. (Hozzáférés ideje: 2017. december 31.) 
  2. A Műegyetem oktatói a forradalom napjaiban”, BME, 2016. október 19. (Hozzáférés ideje: 2017. december 31.) 

Források[szerkesztés]