Görög Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Görög Jenő
Görög Jenő (1920-1978).jpg
Életrajzi adatok
Született 1920. június 20.
Budapest
Elhunyt 1978. december 12. (58 évesen)
Budapest
Sírhely Új köztemető
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
Szülei Görög Jenő belügyminisztériumi számvevőségi igazgató
Budai Mária gyógyszerész
Gyermekek Görög Jenő, Görög Éva
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Iskolái
Középiskola Bp-i Széchenyi István Reálgimnázium (érettségi: 1938.)
Felsőoktatási
intézmény
József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - vegyészmérnök

Pázmány Péter Tudományegyetem - gyógyszerész

BME - műszaki doktori
Más felsőoktatási
intézmény
Bp-i Széchenyi István Reálgimnázium
Pályafutása
Szakterület vegyészmérnök
Munkahelyek
Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék egyetemi docens
egyetemi ipari mikrobiológiai kutatócsoport vezető
Szakmai kitüntetések
Munka Érdemérem (1953)
Akadémiai Jutalom (a szorbóz-előállítás félipari, ill. laboratóriumi módszereinek kidolgozásáért, 1952)
'Sigmond Elek-emlékérem.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög Jenő témájú médiaállományokat.

Görög Jenő (Budapest, 1920. június 20.Budapest, 1978. december 12.) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa (1964).

Életpályája[szerkesztés]

A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyészmérnöki karán 1938-ban kezdte tanulmányait. 1941-ben már kisegítő tanársegéd a mezőgazdasági kémiai technológia tanszéken, később Binder-Kotrba Géza első tanársegédje. Vegyészmérnöki oklevelet 1942-ben szerzett, 1944-ben a budapesti egyetemen gyógyszerész oklevelet is kapott. Egyetemi doktor 1950-ben, adjunktus 1946-tól, docens 1953-tól. Vezetője volt az egyetem ipari mikrobiológiai kutatócsoportjának is.

Munkássága[szerkesztés]

A mikológiát munkája, oktatói tevékenysége egyik fő területének tekintette. A biológiai tudományok fejlődésével ennek tananyagát folyamatosan változtatta, korszerűsítette, így a mikológia helyébe a mikrobiológia, majd ipari mikrobiológia és enzimológia lépett. A gyógyszeripari ágazatos hallgatók számára megteremtette a biológiai ismeretek tantárgyat. Kutatásai során foglalkozott a C-vitamin-gyártás alapanyagának, a szorbóznak mikrobiológiai előállításával. Elsők között ismerte fel a mikrobiológiai ércfeltárás hazai jelentőségét. Kutatási témája volt a háncsfeltárás. Foglalkozott ennek mikrobiológiájával, a háncsfeltárás folyamatainak mechanizmusával, javaslatokat tett a technológia fejlesztésére. Alelnöke volt a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Mikrobiológiai Szakosztályának, munkájáért a Sigmond Elek-emlékéremmel tüntették ki.

Szerepe az 1956-os Forradalmi Bizottságban[szerkesztés]

1956. október 31-én, távollétében beválasztották a Műegyetem Ideiglenes Forradalmi Bizottságába. A szovjet bevonulás után a Bizottság tagjainak többségét megrovással elbocsájtották az egyetemről. Görög Jenő ellen nem indult fegyelmi eljárás, de szakmai sikerei és közkedveltsége ellenére soha többé nem léptették elő. [1] [2]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Az MTA Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakbizottságának tagja.
  • A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) Mikrobiológiai Szakosztályának alelnöke.
  • Munka Érdemérem (1953)
  • Akadémiai Jutalom (a szorbóz-előállítás félipari, illetve laboratóriumi módszereinek kidolgozásáért, 1952)
  • Sigmond Elek-emlékérem.
  • Tiszteletére a BME Vegyészmérnöki Kara Görög Jenő-díjat alapított.
  • Kollégái és hallgatói megbecsüléséről tanúskodik a BME visszaemlékezése

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Technikai mikrobiológiai gyakorlatok (Budapest, 1957)
  • Előerjesztéses háncsfeltárási kísérletek (kandidátusi értekezés Budapest, 1963)
  • Élelmiszeripari nyersanyaggazdálkodás (Budapest, 1963)
  • Alkalmazott mikrobiológia és enzimológia gyakorlatok vezérfonala (Nyeste Lászlóval, Puskás Auréllal, Budapest, 1963)
  • Biológiai ismeretek (Budapest, 1967, 1973)
  • Ipari mikrobiológia és enzimológia (Budapest, 1976)

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1956-os forradalom és a restauráció a műegyetemen”, ELTE, 2014. június 13. (Hozzáférés ideje: 2017. december 31.) 
  2. A Műegyetem oktatói a forradalom napjaiban”, BME, 2016. június 13. (Hozzáférés ideje: 2017. december 31.) 

Források[szerkesztés]