Lux Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lux Kálmán
Született 1880. február 14.[1]
Breznóbánya
Elhunyt 1961. december 21. (81 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása építész
Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1901)
Kitüntetései Alpár Ignác-díj (1962)
Sírhely Új köztemető
Építészi pályafutása
Jelentős épületei Lillafüredi Palotaszálló
Díjai Alpár Ignác-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Lux Kálmán témájú médiaállományokat.
A lillafüredi palotaszálló
Lux Kálmán sírja Budapesten. Új köztemető: 89-2-57.

Lux Kálmán (Bikás, 1880. február 14.Budapest, 1961. december 21.) építész, restaurátor, a Ferenc József-rend lovagja.

Munkássága[szerkesztés]

Ősrégi dobsinai kispolgári ágostai hitvallású család sarja. Apja, Lux János (18431908), a Prihradny-féle vasgyári társulat volt könyvelője,[2] anyja, Wallentinyi Kornélia (18481909) volt.[3] 1901-ben szerzett oklevelet a Királyi József Műegyetemen (ma: BME). Később Möller István egyetemi tanár mellett működött adjunktusként. Részt vett a vajdahunyadi vár restaurálási munkáiban. 1901-től 1914-ig önállóan végezte a kecskeméti római katolikus nagytemplom, a kolozsvári Ferenc-rendi kolostor helyreállítási munkáját, és a selmecbányai óvár munkálatait. 1913-ban az uralkodó Lux Kálmán műépítészt érdemeinek elismeréséül a Ferenc József-rend lovagjává nevezte ki.[4] 1914-ben doktori címet nyert, 1917-ben magántanár lett. 1919-ben a Műemlékek Országos Bizottságának vezető építésze lett. 1919-től magánépítészként működött. Ebben az időben több bérház ill. középület tervezésén kívül a gellérthegyi Sziklatemplom munkálatait vezette.

Az ő tervei szerint épült a lillafüredi Palotaszálló (19251928). 1927-ben a "600 éves Dobsina Jubileumi Emlékkönyve" nevezetű munkát adta Lux Gyula német nyelvész ki a szintén dobsinai származású dr. Szlávik Mátyás segítségével, valamint Gömöry Árpád szerkezői munkásságával.[5] Gömöry Árpád, nem csak szellemi munkatársa volt Lux Gyula német nyelvésznek, de bensőséges barátságot is ápolt vele; a katonatiszt pedig távoli rokona volt Lux Gyula feleségének, a dobsinai származású Gömöry Irénnek. A kötetben Lux Kálmán neves építész "Dobsina legrégibb épitőművészeti emléke" című tanulmánya is jelent meg; Lux Kálmán pedig távoli rokona volt Luy Gyula nyelvésznek.

1935-től ismét a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa. Ekkor folytatta a margitszigeti domonkos apácakolostor ásatásait, 1935-ben az esztergomi vár ásatásait irányította, 1938-ban helyreállította a margitszigeti premontrei templomot, közben folytatta a visegrádi palota feltárási munkálatait. Nevéhez fűződik a kassai Miklós-börtön, Orbán-torony és az Erzsébet-székesegyház restaurálása, valamint a budapesti Belvárosi plébániatemplom helyreállítása is. Dolgozott a feldebrői templom feltárásán is. 1950-ben a BME tanárává nevezték ki.

Ismert ugyanis, hogy Lux Kálmán szenvedélyes ásványgyűjtő és ásványfotós volt. Az egyik legnagyobb ásványgyűjteménnyel rendelkezett, ásványfotóit pedig a kor legnagyobb mineralógusai is fölhasználták tanulmányaik illusztrálására.[6]

Jelentősebb művei[szerkesztés]

  • A selmecbányai óvár (Bp., 1914)
  • Árpádkori építészeti maradványok Óbudán (Bp., 1916)
  • A kecskeméti római katholikus nagytemplom (Bp., 1916)
  • A budai várpalota Mátyás király korában (Bp., 1920)
  • Visegrád vára (Bp., 1932)
  • A budapesti belvárosi plébániatemplom (Bp., 1934)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09728.htm, Lux Kálmán, 2017. október 9.
  2. Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Lux János
  3. familysearch.org Lux Kálmán keresztelője
  4. Eger - hetente kétszer, 19131913-07-12 / 56. szám
  5. Harangszó, 19271927-02-13 / 7. szám
  6. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)TERMÉSZETTUDOMÁNYOKSZAKÁLL Sándor: A rudabányai evangélikus templom oltára

További információk[szerkesztés]