Lux Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lux Kálmán
Született 1880. február 14.
Breznóbánya
Elhunyt 1961. december 21. (81 évesen)
Budapest
Sírhely Új köztemető, Budapest
Munkái
Jelentős épületei Lillafüredi Palotaszálló
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lux Kálmán témájú médiaállományokat.
A lillafüredi palotaszálló
Lux Kálmán sírja Budapesten. Új köztemető: 89-2-57.

Lux Kálmán (Bikás, 1880. február 14.Budapest, 1961. december 21.) építész, restaurátor.

Munkássága[szerkesztés]

Apja, Lux János (18431908), a Prihradny-féle vasgyári társulat volt könyvelője,[1] anyja, Wallentinyi Kornélia (18481909) volt.[2] 1901-ben szerzett oklevelet a Királyi József Műegyetemen (ma: BME). Később Möller István egyetemi tanár mellett működött adjunktusként. Részt vett a vajdahunyadi vár restaurálási munkáiban. 1901-től 1914-ig önállóan végezte a kecskeméti római katolikus nagytemplom, a kolozsvári Ferenc-rendi kolostor helyreállítási munkáját, és a selmecbányai óvár munkálatait. 1914-ben doktori címet nyert, 1917-ben magántanár lett. 1919-ben a Műemlékek Országos Bizottságának vezető építésze lett. 1919-től magánépítészként működött. Ebben az időben több bérház ill. középület tervezésén kívül a gellérthegyi Sziklatemplom munkálatait vezette.

Az ő tervei szerint épült a lillafüredi Palotaszálló (19251928). 1935-től ismét a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa. Ekkor folytatta a margitszigeti domonkos apácakolostor ásatásait, 1935-ben az esztergomi vár ásatásait irányította, 1938-ban helyreállította a margitszigeti premontrei templomot, közben folytatta a visegrádi palota feltárási munkálatait. Nevéhez fűződik a kassai Miklós-börtön, Orbán-torony és az Erzsébet-székesegyház restaurálása, valamint a budapesti Belvárosi plébániatemplom helyreállítása is. Dolgozott a feldebrői templom feltárásán is. 1950-ben a BME tanárává nevezték ki.

Jelentősebb művei[szerkesztés]

  • A selmecbányai óvár (Bp., 1914)
  • Árpádkori építészeti maradványok Óbudán (Bp., 1916)
  • A kecskeméti római katholikus nagytemplom (Bp., 1916)
  • A budai várpalota Mátyás király korában (Bp., 1920)
  • Visegrád vára (Bp., 1932)
  • A budapesti belvárosi plébániatemplom (Bp., 1934)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Lux János
  2. familysearch.org Lux Kálmán keresztelője