Korányi Imre
| Korányi Imre | |
 | |
| Született |
1896. január 18. Máramarossziget |
| Elhunyt |
1989. január 28. (93 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Fóthy Krisztina (h. 1933–1989) |
| Foglalkozása |
hídépítő mérnök, statikus |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1955) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korányi Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Korányi Imre (Máramarossziget, 1896. január 18. – Budapest, 1989. január 28.[1]) mérnök, statikus, számos híd tervezője.
Élete, munkássága[szerkesztés]
Dr. Korányi Gyula[2] ügyvéd, tiszti alügyész és Kovássy Ilona gyermekeként született. A József Nádor Műegyetemen végzett mérnökként 1917-ben, ahol utána a Kossalka János vezette hídépítéstani tanszéken tanársegéd, majd adjunktus lett.
1926-ban került a Magyar Királyi Államvasutakhoz, mint a Hídosztály főmérnöke, a MÁV-nál később műszaki tanácsosi, illetve főtanácsosi rangot kapott. 1928-ban az Újpesti vasúti híd megerősítési munkáit vezette, a második világháborúban lebombázott hídszerkezet újjáépítésére tervet készített, de ehelyett gazdasági okból félállandó jellegű híd épült. Korányi emellett számos, a világháborúban elpusztított nagy folyami vasúti híd újjáépítését és helyreállítását irányította. Ő vezette többek között 1941-ben a szolnoki vasúti Tisza-híd, 1947-ben Budapesten a dunai Összekötő vasúti híd, 1949-ben pedig a bajai közúti-vasúti híd (ma Türr István híd) tervezési munkáit.
A műegyetemei I. hídépítéstani tanszék vezetésére 1947-ben kapott felkérést. Tanszékvezető professzorként a hídépítés és acélszerkezetek problémáival, a tartószerkezetek statikájával és kinematikájával, illetve stabilitás- és méretezési elmélettel foglalkozott, ekkor jelentek meg szakkönyvei. Ebben az időszakban, 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az 1956-os forradalom során a Műszaki Egyetem forradalmi bizottságának tagjává választották. Az egyetemen 1959-ig, politikai okokból történt nyugdíjazásáig tanított.
Nyugdíjazása után szaktudását az Uvaterv hídépítési osztályának szakértőjeként hasznosította. Az Uvaterv szakértőjeként tagja volt az új Erzsébet híd építését tervező és irányító bizottságnak. 1975-ben vonult végleg nyugdíjba.
1933. június 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Fóthy Krisztina Erzsébet Máriával, Feigl Dénes és Pintér Mária lányával.[3]
Szakmai művei[szerkesztés]
- Tartók sztatikája I–II., Budapest, 1953–1955
- Acélszerkezetek, Budapest, 1960
- Stabilitási kérdések a mérnöki gyakorlatban, Budapest, 1965
Emlékezete[szerkesztés]
Mellszobrát születésének 110. évfordulóján, 2006-ban avatták fel a Műegyetem szoborparkjában.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyászjelentése (1989). (Hozzáférés: 2019. október 24.)
- ↑ Korányi Gyula gyászjelentése (1910). (Hozzáférés: 2019. október 24.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 654/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda?: Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Hermann Péter. Budapest: Kossuth. 1981. 378. o. ISBN 963-091-832-3
- Felavatták Korányi professzor szobrát a Műegyetemen (magyar nyelven) (html). www.mernokujsag.hu. (Hozzáférés: 2010. december 29.)[halott link]
.svg){kind=small}
|