Korányi Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korányi Imre
Született1896. január 18.
Máramarossziget
Elhunyt1989. január 28. (93 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFóthy Krisztina (h. 1933–1989)
Foglalkozásahídépítő mérnök,
statikus
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1917)
KitüntetéseiKossuth-díj (1955)
SírhelyeFarkasréti temető (47/1-2-9)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Korányi Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Korányi Imre (Máramarossziget, 1896. január 18.Budapest, 1989. január 28.[3]) mérnök, statikus, számos híd tervezője.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Korányi Imre emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest XIII. ker., Radnóti Miklós utca 38.).
Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen

Dr. Korányi Gyula[4] ügyvéd, tiszti alügyész és Kovássy Ilona gyermekeként született. A József Nádor Műegyetemen végzett mérnökként 1917-ben, ahol utána a Kossalka János vezette hídépítéstani tanszéken tanársegéd, majd adjunktus lett.

1926-ban került a Magyar Királyi Államvasutakhoz, mint a Hídosztály főmérnöke, a MÁV-nál később műszaki tanácsosi, illetve főtanácsosi rangot kapott. 1928-ban az Újpesti vasúti híd megerősítési munkáit vezette, a második világháborúban lebombázott hídszerkezet újjáépítésére tervet készített, de ehelyett gazdasági okból félállandó jellegű híd épült. Korányi emellett számos, a világháborúban elpusztított nagy folyami vasúti híd újjáépítését és helyreállítását irányította. Ő vezette többek között 1941-ben a szolnoki vasúti Tisza-híd, 1947-ben Budapesten a dunai Összekötő vasúti híd, 1949-ben pedig a bajai közúti-vasúti híd (ma Türr István híd) tervezési munkáit.

A műegyetemei I. hídépítéstani tanszék vezetésére 1947-ben kapott felkérést. Tanszékvezető professzorként a hídépítés és acélszerkezetek problémáival, a tartószerkezetek statikájával és kinematikájával, illetve stabilitás- és méretezési elmélettel foglalkozott, ekkor jelentek meg szakkönyvei. Ebben az időszakban, 1955-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Az 1956-os forradalom során a Műszaki Egyetem forradalmi bizottságának tagjává választották. Az egyetemen 1959-ig, politikai okokból történt nyugdíjazásáig tanított.

Nyugdíjazása után szaktudását az Uvaterv hídépítési osztályának szakértőjeként hasznosította. Az Uvaterv szakértőjeként tagja volt az új Erzsébet híd építését tervező és irányító bizottságnak. 1975-ben vonult végleg nyugdíjba.

1933. június 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Fóthy Krisztina Erzsébet Máriával, Feigl Dénes és Pintér Mária lányával.[5]

Szakmai művei[szerkesztés]

  • Tartók sztatikája I–II., Budapest, 1953–1955
  • Acélszerkezetek, Budapest, 1960
  • Stabilitási kérdések a mérnöki gyakorlatban, Budapest, 1965

Emlékezete[szerkesztés]

Mellszobrát születésének 110. évfordulóján, 2006-ban avatták fel a Műegyetem szoborparkjában.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]