Ugrás a tartalomhoz

Hagelmayer István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hagelmayer István
Született1933. november 7.[1][2]
Dorog
Elhunyt1997. október 26. (63 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaGritz Ida
Gyermekei
SzüleiStein Mária
Hagelmayer István
Foglalkozásaközgazdász
Tisztségeelnök (1989. október 30. – 1996. július 1., Állami Számvevőszék)
SírhelyeFiumei úti sírkert[3]


1957–1998 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított
1989–1996 között az Állami Számvevőszék első elnöke volt
Hagelmayer István
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Hagelmayer István. Magyar Nemzeti Névtér.

Hagelmayer István (Dorog, 1933. november 7.Budapest, 1997. október 26.) közgazdász, a magyar pénzelmélet továbbfejlesztője.

Tanulmányok

[szerkesztés]

Az Esztergomi Közgazdasági Technikumban érettségizett 1952-ben. Az MKKE pénzügyi szakán 1957-ben szerzett diplomát, majd 1959-ben doktorált. Közgazdasági tudományok kandidátusa lett 1963-ban.

Munkássága

[szerkesztés]

A diploma megvédése után az MKKE Pénzügyi Tanszéke gyakornoka volt 1958-ig, amikor is kinevezték tanársegédnek. Tanársegédként négy évig dolgozott, majd adjunktusi feladatok ellátását bízták rá 1968-ig. Még ebben az évben kinevezték tanszékvezető egyetemi docensnek (1968–1975). Egyetemi tanárként oktatott gyakorlatilag haláláig: 1975. július 1-től 1997. október 26-ig.

Az egyetemi tanszéken végzett munkássága mellett az MTA–TMB-n Augusztinovics Mária aspiránsa volt 1959-től 1963-ig. A Pénzügykutatási Intézet igazgatója 1975-ben és 1987–1989 között. Az Állami Számvevőszék első elnöki tisztségét 1989–1996 között töltötte be.

Pénzelmélettel, pénzügy- és adópolitikával, a pénz szerepével és a magyarországi infláció okaival foglalkozott. Reformközgazdaként a gazdasági átalakulási folyamatban jelentős szerepe volt.

Sporttevékenysége

[szerkesztés]

Fiatalon a Dorogi Tárna igazolt labdarúgója volt. Felnőtt korú játékosként elsősorban az NB I. tartalékbajnokságában szerepelt, azonban az 1951/1952-es MNK sorozatában meghívták az első csapathoz. A dorogiak egészen a döntőig meneteltek, ahol végül szoros csatában 3-2 arányban alulmaradtak az MTK gárdájával szemben. Hagelmayer nem csak a keret tagjaként részesült az ezüstérmes helyezésből, de a negyeddöntőben pályára is lépett a Ceglédi Lokomotív ellen, amelyet 4-0-ra nyert a Dorog.[4][5]

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége Gritz Ida. Házasságukból két gyermek született, Hágelmayer Veronika modell és nővére Hágai Katalin, az Operaház szólótáncosa.

Elismertség

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 1978 Lengyel Gyula-emlékérem
  • 1992 Heller Farkas-díj
  • 1995 Dorog város díszpolgára

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 2000-ben az Állami Számvevőszék Hagelmayer István-díjat alapított kiemelkedő munkásságának emlékére.
  • 2012. február 17-én az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola fennállásának 100. évfordulóján dr. Hagelmayer István emlékére táblát avattak
  • Budapesti Corvinus Egyetem Jubileumi Évkönyv. 2020. 143. Petschnig Mária Zita. Pénzügy szak. Felejthetetlenek voltak Mátyás Antal, Hagelmayer István, Berend T. Iván, Pach Zsigmond Pál, Nagy Tamás, Bertóti László, Riesz Miklós Csanádi György előadásai.[6]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A forgalmi adó elmélete a kapitalizmusban. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1958)
  • Lehet-e arany a szocializmus pénze? (Közgazdasági Szemle, 1962)
  • Az értékmérő pénz és az értéktörvény a szocializmusban. (Közgazdasági Szemle, 1963)
  • A pénz a szocializmusban. Monográfia és kandidátusi értekezés is. (Budapest, 1964)
  • Pénzügytan. 1. Tankönyv. Dobrovits Ivánnal. (Budapest, 1966. 2. kiad. 1969)
  • Az új gazdasági mechanizmus és a pénzelmélet. (Pénzforgalom és hitel. Budapest, 1968)
  • Az arany szerepe a mai tőkés nemzetközi monetáris rendszerben. (Közgazdasági Szemle, 1974. angolul: Acta Oeconomica, 1974)
  • Pénzügyek elmélete. Tankönyv. Bánfi Tamással. (Budapest, 1975)
  • Az aranydeviza-rendszer kudarcai és tanulságai. Bánfi Tamással, Boros Imrével. (Budapest, 1975)
  • A monetáris arany felhalmozása a mai tőkés világpiacon. – A külső infláció és a cserearányromlás belső hatásai. (Közgazdasági Szemle, 1975)
  • Pénz és pénzpolitika a szocializmusban. (Budapest, 1976)
  • A gazdasági növekedés és a nemzetközi pénzügyek néhány kérdése. (Gazdaság, 1976)
  • Pénzelmélet. A világpénz elmélete. Tankönyv. Bánfi Tamással. (Budapest, 1977)
  • Gazdasági növekedés és a nemzetközi pénzügyek néhány kérdése. (Nemzetközi pénzügyek aktuális kérdései. Budapest, 1977)
  • Pénzügyek elmélete. Főiskolai tankönyv. Bánfi Tamással. (Budapest, 1982)
  • Aszocialista gazdaság pénzügyei. Egy. tankönyv. Többekkel. (Budapest, 1982. 2. kiad. 1986)
  • Szociálpolitikai ideák és gazdasági realitások. Antal Lászlóval. (Társadalmi Szemle, 1984)
  • Pénzelmélet és pénzügypolitika. Egy. tankönyv. Bánfi Tamással. (Budapest, 1984. 2. kiad. 1989)
  • Pénzügyi politika Magyarországon. (Külpolitika, 1985. angolul: Financial Politics in Hungary. Hungary in the International Environment, 1985)
  • Az újraelosztás lehetőségei és korlátai. (Reflektor, 1985 és Megújuló gazdaság. Válogatás a Magyar Nemzet azonos című rovatában megjelent tanulmányokból. Szerk. Mélykuti Attila. Budapest, 1988)
  • A hazai infláció okai és csökkentésének lehetőségei. (Külgazdaság, 1987)
  • Infláció és pénzügyek Magyarországon. Szerk. (Budapest, 1987)
  • Az Állami Számvevőszékről. (Magyarország politikai évkönyve, 1995).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. március 2.)
  2. a b Nemzetközi Szabványos Névazonosító (ISNI). Nemzetközi Szabványos Névazonosító (ISNI). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=267&layout=s
  4. Meszes Lajos-Kovács Lajos: Dorogi Sporttörténet 2. kötet (1951-es idény),
  5. Varga Lajos: Dorogi Labdarúgó Almanach: Magyar Népköztársaság Kupa-mérkőzések
  6. BCE Jubileumi Évkönyv. 2020

Források

[szerkesztés]