Közérdekű vagyonkezelő alapítvány

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy rövidítve kekva a negyedik Orbán-kormány által 2019–2026 között létrehozott olyan szervezet, mely az eredetileg állami tulajdonú, nagy értékű és társadalmilag fontos értékeket a kormány határozatai során megszerezte és birtokolta, illetve azokkal rendelkezett. A valódi cél a kleptokrácia jegyében az állami vagyonok magánkézre játszása volt, amiből többek között olyan, kormányhoz közeli szellemi műhelyeket finanszíroztak, mint az MCC. A Magyar-kormány döntése értelmében az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítványokat várhatóan 2026. augusztus 31-i hatállyal megszüntetik.

A kekvákat a vagyonkezelő alapítványokról szóló (2019. XIII.) törvény alapján a 2021. évi IX. törvénnyel hozta létre az Orbán-kormány, nagy társadalmi feszültségek mellett (mely egyik legnagyobb visszhangot okozó eredménye a Színház- és Filmművészeti Egyetem vagyonának és irányításának kekvába való átadása okozta tüntetéssorozat, illetve az egyetemi hallgatók és oktatók tömeges távozása volt). A létrehozó jogszabály bevezetője szerint a cél az, hogy ezek a közintézmények „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.

A 2021-ig létrejött alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottsági tagsága szinte kizárólag az Orbán-kormányhoz közeli politikusokkal vagy a kormányhoz közel álló személyekkel kerültek feltöltésre, így egy kormányváltás esetén ezek a közintézmények továbbra is az Orbán Viktor vezette csoport irányítása alatt maradnának: számos alapítvány nem teszi lehetővé a tagok mindenkori kormány által történő visszahívását.

Az alapítványok irányítására jellemző összeférhetetlenségi problémák miatt az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa felfüggesztette a kekva-egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. Az Európai Bizottság javaslatára 2023-ban az Ötödik Orbán-kormány valamennyi minisztere távozott a kuratóriumokból, viszont nem minden köztisztviselő és a pártpolitikus. A reformok megvalósítása miatt az egyetemek hallgatói és oktatói nem vehettek részt a programokban.

Az alapítványok a részükre átadott vagyonnal szabadon gazdálkodhatnak, azt el is adhatják; a mindenkori kormány mindössze elővásárlási joggal rendelkezik, vagyis az Orbán-kormány által ingyen átadott vagyonelemeket piaci áron kifizetheti annak érdekében, hogy azok továbbra is közfeladatot szolgáljanak.

A 2026 tavaszán hatalomra került Tisza-kormány választási programjának megfelelően megkezdte a ezeknek az alapítványoknak az államosítását.

A 2021-ig kekvatulajdonba került köztulajdonok

• Hajógyári-sziget (A Magyar Kultúráért Alapítvány, értéke több tíz milliárd forint)
• Millenáris (Millenáris Alapítvány, 9,2 milliárd forint)
• Thália Színház (Millenáris Alapítvány, 3,7 milliárd forint)
• Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet volt épülete (Közép-európai Oktatási Alapítvány, tízmilliárd forint)
• A „Diákváros” területe (Fudan Hungary Alapítvány, több, mint 20 milliárd forint)
• Terror Háza, XX. Század Intézet, XXI. Század Intézet, Habsburg Történeti Intézet, Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet (Schmidt Mária érdekeltségei; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, több, mint 20 milliárd forint)
• Révfülöpi vitorláskikötő és kastély (Mathias Corvinus Collegium, több, mint 10 milliárd forint)
• Lónyay–Hatvany-villa (Batthyány Lajos Alapítvány, 9,9 milliárd forint)
• A MOL és a Richter 10%-os részvénycsomagja (Mathias Corvinus Collegium, 300 milliárd forint)
• A MOL 43 000 részvénye (MOL – Új Európa Alapítvány, 100 milliárd forint)
• Grand Tokaj Zrt. (Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány, 4 milliárd forint)
• Therme Lendava, Szlovénia (Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, 4 milliárd forint)
• Négy erdélyi szállodafejlesztés (Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, 15 milliárd forint)
• Mezőhegyesi ménesbirtok (A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, több, mint 38 milliárd forint)
• Klebelsberg-kúria (Polgári Művelődésért Alapítvány, több, mint 4,5 milliárd forint)
• Andrássy-palota (Magyar Kultúráért Alapítvány, több, mint 1,5 milliárd forint)
• Piliscsabai Makovecz-campus (Makovecz-Campus Alapítvány, több milliárd forint)
• Több, mint 21 egyetem, a magyar felsőoktatás nagyjából 70%-a (egyetemi alapítványok több száz milliárd forint értékben)
• Az esztergomi Sándor-palota (MOL – Új Európa Alapítvány, 105 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól)

További szervezetek

• ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány
• Hauszmann Alapítvány
• Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (Áder Jánoshoz köthető)
• Makovecz Campus Alapítvány
• ZalaZONE Alapítvány (Palkovics Lászlóhoz köthető)

A 2026. évi kormányváltás után

2026 júniusában az Alaptörvény 16. módosításával és a szükséges törvénymódosításokkal a kormány megkezdte – egyebek között – a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) rendszerének átalakítását. Első lépésként az alapítói jogokat rendezték: az 1214/2026. (VI.29.) Korm. határozat kijelölte, hogy az állam nevében az egyes alapítványoknál melyik miniszter gyakorolja az alapítói jogokat.

A kormány 2026. június 30-án megjelent közleménye szerint „…a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sokszor politikai motivációjú vagy jellegű tevékenységet végeztek. (…) A folyamat eredményeként ez a jelentős közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan lett. Ezért döntött a kormány a kekvák megszüntetéséről, az általuk teljesített közfeladatok ellátásának átalakításáról.”

Az átalakítás során eltérő szabályok és határidők vonatkoznak az egyetemet fenntartó alapítványokra, és mások azokra, amelyek nem felsőoktatási közfeladatot látnak el.

• A nem egyetemet fenntartó kekvák megszűnésének határideje 2026. július 31. Ezek jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével az államra szállnak, illetve megtörténik az érintett feladatok átvétele.
• Az egyetemeket fenntartó kekvák átalakítása is megkezdődik, de ezek csak egy évvel később, 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy addig is a felsőoktatási intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon.

Az eredeti kormányhatározatból kimaradt és utólag írták be, hogy az egyetemi kekvák tulajdonosi jogait Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja.

Megszűnt kekvák

2026. július 31-én az alábbi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) szűntek meg:

• Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amely a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) működtette
• Jövő Nemzedék Földje
• Mol – Új Európa
• Hauszmann
• Közép-európai Oktatási
• Millenáris
• Batthyány Lajos
• Mathias Corvinus Collegium
• Kék Bolygó Klímavédelmi
• Makovecz Campus
• Tudás-Tér
• Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért
• Közép-európai Épített Örökség Megőrző
• Magyar Kultúráért
• Polgári Művelődésért Oktatási
• ÉLVONAL Csúcskutatási
• ZalaZONE.

Forrás

• "List of public trust funds performing public function" (PDF) (angol nyelven). Helsinki Bizottság. 2021. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)