Duna Médiaszolgáltató

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Dunazrt.png
Típus vállalat
Jogelőd Duna Televízió
Alapítva 2015. július 1.
Székhely 1038 Budapest, Bojtár utca 41–47.[1]
Vezetők Altorjai Anita
vezérigazgató
Tulajdonos Közszolgálati Közalapítvány
Forma Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Termékek Televízió: Duna, Duna World, M1, M2, M2 Petőfi, M3, M4 Sport, M4 Sport+, M5
Rádió: Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Dankó Rádió, Nemzetiségi adások, Parlamenti adások, Duna World Rádió
Hírügynökség (korábban MTI): Országos Sajtószolgálat (OS), Önkormányzati Sajtószolgálat (ÖS), Üzleti Sajtószolgálat (OTS), Fotó Archívum (MTI Fotó), Hungary Matters (angol nyelvű hírlevél)
Internet: hirado.hu, mediaklikk.hu, petofilive.hu, telesport.hu, teletext.hu, mti.hu
Alkalmazottak száma 100

Magyar cégjegyzékszám 01-10-041306
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (Budapest III. kerülete)
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 33″, k. h. 19° 01′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 33″, k. h. 19° 01′ 55″
(dmsz.hu, dunamediaszolgaltato.hu) A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (röviden: Duna Médiaszolgáltató vagy Duna Média) 2015. július 1-jén alakult, és ez az egyedüli közszolgálati médiaszolgáltató Magyarországon. A néhai Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. társaságokból jött létre. Feladata a korábbi négy közszolgálati médium feladatának összehangolása, a felesleges párhuzamok felszámolása, a közszolgáltató médiumok működésének hatékonyabbá tétele, azok összevonása a központosított műsorgyártás és az adminisztráció terén.

A részvénytársaság tulajdonosi jogait és kötelezettségeit a Közszolgálati Közalapítvány gyakorolja.

Története[szerkesztés]

Az Országgyűlés 2014. december 15-én fogadta el a Fidesz előterjesztésére a négy közszolgálati médiaszolgáltató egyesítéséről szóló törvénymódosítást: a Ház 131 igen szavazattal, 63 ellenében szavazta meg a közszolgálati médiát érintő törvények megváltoztatását, amelynek szükségességét az előterjesztők, a fideszes Dunai Mónika és Tuzson Bence az elmúlt négy év tapasztalataival és költséghatékonysági szempontokkal indokolták. A beolvadás 2015. július 1-jén lépett hatályba, és biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg.

A Duna Médiaszolgáltató egyaránt nyújt rádiós, televíziós, online és hírügynökségi szolgáltatást. A változtatás bevezeti a közszolgálati értéktesztet, amely a nézettség és a hallgatottság mellett a közmédia szolgáltatásainak közszolgálati jellegét méri.

A módosítás lehetőségként számol a közmédia két további tévécsatornájának indításával. 2015. július 1-től a műsorterjesztők által addig kötelezően továbbított négy közszolgálati csatorna mellé további kettőt kellett ingyen elérhetővé tenni, így tovább bővült a műsorkínálat. A törvény 25-ről 15 százalékra csökkentette a köztévében bemutatandó, független műsorkészítők által készített programok arányát.

A közmédiának évente stratégiai tervet kell készítenie, és a változtatás értelmében 2015. szeptember végéig felül kell vizsgálni a Közszolgálati Kódexet. A változtatás érinti a Közszolgálati Költségvetési Tanács funkcióját és összetételét: az eddig héttagú testület létszáma háromra csökken, a grémium a jövőben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó forrásait véleményezi.[2]

2023. január 1-jétől a szervezeti felépítés jelentősen megváltozott. A korábbi négy igazgatóság helyett csak kettő látja el a tartalmi feladatokat. A korábbi igazgatóságok az új Tartalomért Felelős Igazgatóság alá tagolódtak, a másik szintén új igazgatóság a Tartalomfejlesztésért Felelős Igazgatóság, amely egy kis létszámú kreatív stábbal működik és alá szervezték át a Stratégiai Irodát, amelyben addig a „kreatív manager” dolgozott. Mindkét igazgatóságra a szervezeten kívülről érkeztek vezetői, előbbire Tóth István Zoltán, aki korábban a Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottságának tagja, a keresztény értékek mellett elkötelezett 777blog.hu videós kreatív producere volt (régebben az Ország Imázs Központot vezette és dolgozott a Hír TV-nél, MTVA-nál is); utóbbira Kárász Róbert, aki 2017-től az ATV műsorvezetője volt (régebben dolgozott a TV2-nél, RTL-nél is; kinevezésével kapcsolatban lásd még a Kritikák szakaszt).[3]

Vezetői[szerkesztés]

(Az adatok forrása, ha más nincs megjelölve, a Duna Média honlapja: Duna Média vezetői)

Vezérigazgató[szerkesztés]

Igazgatók[szerkesztés]

(Összefogja a Stratégiai iroda és a Kutatás és Fejlesztési Iroda munkáját, támogatja a szakmai tevékenységeket: segíti a műsorok fejlesztését, valamint az audiovizuális/online-multimédiás megjelenések fejlesztését; elkészíti a társaság rövid és hosszútávú stratégiáját.)
(Szervezetileg nem igazgatóság élén áll, feladata, hogy a Tartalomfejlesztésért Felelős Igazgató és az MTVA hír-főszerkesztésért felelős szervezeti egységeit koordinálja, tartsa a kapcsolatot közöttük, biztosítsa a tevékenységük közötti összhangot.)[6]

Tartalomért Felelős Igazgatóság[szerkesztés]

Főszerkesztőségek[szerkesztés]

  • Duna és Duna World műsorokért felelős főszerkesztőség: Medveczky Balázs
  • M1, hirado.hu műsorokért felelős főszerkesztőség: Tóth István
  • M5, M2 műsorokért felelős főszerkesztőség: Tubics Tibor
  • M4 műsorokért felelős főszerkesztőség: Kelemen Zsolt
  • Kossuth Rádió, MR4 és vallási műsorokért felelős főszerkesztőség: Varjú Frigyes
  • Petőfi Rádió, Petőfi TV műsorokért felelős főszerkesztőség: Horn Pál
  • Bartók Rádió, Dankó Rádió műsorokért felelős főszerkesztőség: Hernády Zsolt
  • Magyar Távirati Iroda – Hírkiadásért Felelős Iroda: ?[* 4]
  • Rádiós és Televíziós Programszerkesztőség: Gál Erika

Egyéb[szerkesztés]

Az alábbi szervezeti egységek nem tartoznak a főszerkesztőségek közé és a szervezeti ábrán nincsenek feltüntetve, az MTI/Hírkiadásért Felelős Iroda alá tartoznak.[* 5]

Korábbi igazgatóságok, főszerkesztőségek és vezetői[szerkesztés]

2023. január 1-jétől megszűnt szervezeti egységek és akkori vezetői:

Hírügynökség[szerkesztés]

Korábban: MTI Igazgatóság (részben a korábbi Magyar Távirati Iroda szolgáltatásaival). A híreket átvevő médiumok 2015. július 1. után is általában csak mint „MTI” jelölik meg a forrást, ami értelemszerűen már a médiaszolgáltató ezen igazgatóságát takarja. 2023-tól a Tartalomért Felelős Igazgatóság felelős a hírügynökségi feladatok ellátásáért, ez jogosult az „MTI” elnevezés továbbvitelére és használatára.[7]

Médiaprogramjai[szerkesztés]

A Duna Médiaszolgáltató a következő csatornák műsorának előállításáért felel:

Tévécsatornák[szerkesztés]

Jelenleg is működő televízióadók[szerkesztés]

Név Tematika Indulás Szlogen Csatornahang Műsoridő
Duna Nemzeti főadó, általános–szórakoztató műsorok 1992. december 24.
2015. március 15. 4:50 (nemzeti főadóként)
Közös a pillanat Pikali Gerda
Rátóti Zoltán
0–24
M1 Napi aktuális csatorna, hír-háttér műsorok 1957. május 1.
2015. március 15. 5:50 (hírcsatornaként)
Akkor. Amikor.
(Whenever it happens
Wenn und dann
Тогда – Когда
无哪里, 我都在 )
Csernák János
Herczegh Márta
M2 Mesecsatorna 1973. november 7.
2012. december 22. 6:00 (gyerekcsatornaként)
A barátod Mayer Marcell
Csikos Léda
5–20
M2 Petőfi Ifjúsági csatorna 1973. november 7.
2015. március 15. 20:00 (ifjúsági csatornaként)
A te ritmusod Györfi Anna
Maday Gábor
20–5
M4 Sport Sportcsatorna 2015. július 18. 8:00 Verhetetlenek vagyunk Kőszegi Ákos 0–24
M4 Sport+ Sportcsatorna 2020. szeptember 12. 14:00 hétvége 14–22
M5 Ismeretterjesztő-oktatási-kulturális csatorna 2016. augusztus 6. 5:00 (sportcsatornaként)
2016. szeptember 18. 7:00 (kulturális csatornaként)
Jót, s jól Gubás Gabi
Széles Tamás
0–24
Duna World Nemzetközi csatorna, a szórvány magyarság adója 2006. április 16.
2012. január 1. 0:00 (nemzetközi csatornaként)
Öt kontinens - Egy nemzet Györgyi Anna
Mihályi Győző
hétköznap 0–24
hétvége 22-14

Megszűnt, elvetett televízióadók[szerkesztés]

Rádiócsatornák[szerkesztés]

Jelenleg is működő rádiók[szerkesztés]

Név Tematika Indulás
Kossuth Rádió Hír- és szórakoztató rádió 1949. február 1.
Petőfi Rádió Könnyűzenei rádió
Bartók Rádió Komolyzenei rádió 1987. május 23.
Dankó Rádió Magyarnóta rádió 2012. december 22.
Nemzetiségi adások Nemzetiségi- és kisebbségi rádió 2007. február 1.
Parlamenti adások Parlamenti közvetítések
Duna World Rádió Szórványmagyarság rádiója 2012. február 27.

Megszűnt rádiók[szerkesztés]

A médiaszolgáltató nevével legtöbbször a közmédia által gyártott műsorok végén találkozhatunk. A rádiókban a következő szöveg hangzik el az egyes műsorblokkok végén: A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megbízásából készítette az MTVA.

Nézettség[szerkesztés]

Közszolgálati csatornák éves közönségarányának alakulása
Év Duna M1 M4 Sport Duna World /

M4 Sport+

M2 M3 M5 Összes Forrás
2015 5,5% 4,0% 1,1% 1,7% 2,1% 1,6% n.a. 16,1% [8]
2016 6,1% 3,3% 3,1% 1,4% 1,8% 1,4% 0,2% 17,3% [9]
2017 5,5% 3,4% 2,1% 1,1% 1,7% 1,3% 0.3% 15,4% [10]
2018 4,0% 2,9% 2,6% 1,0% 1,3% 0,8% 0,3% 12,9% [11]
2019 3,5% 2,9% 2,0% 1,0% 1,2% 0,3% 0,4% 11,3% [12]
2020 3,2% 3,1% 1,5% 1,0% 1,0% n.a. 0,5% 10,3% [13]
2021 3,1% 2,8% 2,5% 1,0% 0,9% n.a. 0,6% 10,8% [14]
Teljes lakosság (4+), Live+Playback

(A Duna csatorna nézettségi adatait jelentősen növeli a lottósorsolások közvetítése.)

Duna Ház[szerkesztés]

A Duna Ház egy Erdélyben működő kulturális központ, amely 2014 közepén nyílt meg a Duna Televízió keretén belül. A Duna Ház Iroda, a vezérigazgató alá tartozó szervezet működteti. A közszolgálati média egyik legfontosabb feladata a határon túli magyarság kulturális, szellemi igényeinek kiszolgálása, és ezen közösségek életének megismertetése az anyaországban élőkkel. Ennek keretében a központon keresztül is segíti:[15][16]

  • az össznemzetben gondolkodást, a nemzeti egység tudatának erősítését
  • a magyar kultúra, az anyanyelv, nemzeti identitás és a történelmi értékek megőrzését,
  • a külhoni magyarok hagyományainak ápolását,
  • az anyaországgal való szellemi kapcsolattartást.

Kritikák[szerkesztés]

2020 decemberében a Szabad Európa Rádió híroldala, később 2022 márciusában a Direkt36.hu oknyomozó újságírói az MTI belső levelezései és más dokumentumok alapján azt állították, hogy az Orbán-kormány napi szinten avatkozik be az MTI működésébe és torzítja saját politikai érdekeinek megfelelően a híreit,[17][18][19] illetve hogy a hírügynökség elhallgatja a kormánynak kínos híreket.[17][20][21]

A Duna Médiaszolgáltatónak alig vannak alkalmazottai, a műsorokat az MTVA és a hozzá tartozó alkalmazottak készítik a Duna megrendelésére, de a számlákat közvetlenül az állam fizeti. Míg a Duna 3, addig az MTVA 130 milliárd forintból gazdálkodik nagyjából egy évben. Így felmerül, hogy a médiatőtörvényben a közszolgálati médiával szemben támasztott elvárások nem teljesülnek, mert a szerkesztői felelősség, és a Közszolgálati kódex betartása az MTVA felé nincsenek megfogalmazva. A két cég közötti kapcsolatviszonyt nem szabályozza általános keretszerződés 2015 óta, nem átláthatóak a folyamatok és a felelősségi viszonyok zavarosak, amit az Európai Unió is kifogásol, ahogy a felügyeletet ellátó Médiatanács függetlenségét is. A témával foglalkozó Szabad Európa cikksorozatának hatására a Magyar Újságírók Országos Szövetsége állásfoglalást adott ki, amelyben sürgeti, hogy „végre legyenek átláthatóak a közmédián belül a szerkesztési és pénzügyi viszonyok”. Ennek közlését azonban az MTI megtagadta.[22][23]

Kárász Róbert kinevezése előtt pár hónappal az ATV műsorvezetőjeként vendégül látta Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármestert a Szigorlat nevű rovatban, amelyben Baranyi nem volt hajlandó válaszolni az őt kérdező Szalai Szilárdnak a korábban őt állati szexualitással alázó PestiSrácok.hu riporterének. Az élő adásban Kárász megismételte Szalai kérdéseit, így Baranyi végül neki válaszolt, amit a sajtó felkapott. Kárász azt nyilatkozta utána, hogy Baranyi tudta, hogy kivel lesz egy műsorban, így azt előtte visszautasíthatta volna, de Baranyi állította, hogy nem volt erről tudomása, csak az adás előtt közvetlenül szembesült a körülményekkel. Baranyi hazugnak nevezte Kárászt, amit az ATV vezetősége elismert, (később Szalai is megerősítette Baranyi igazát). Kárász ekkor már a felmondási idejét töltötte a televíziónál, de az ügy miatt azonnal távozott. Korábban kritikák érték amiatt, hogy a kormány iránt elfogultan vezetett műsort, vagy a fideszes Megafon Központ propagandistáival szimpatizál. A Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány kormánytámogatásai miatt is több kritika érte (ennek ő az elnöke), a 24.hu 2022-es cikke ellen pert is indított, amit elveszített. Az ATV-től is azért távozott közös megegyezéssel, mert a jótékonysági, alapítványi munkáját már nem tudta összeegyeztetni a televíziózással, a két munkakörrel együtt járó feladatok nézetbeli különbséget okoztak az ATV szerint. Amikor szárnyra kapott a hír, hogy a közmédiához távozik, előbb cáfolták, majd mégis kiderült, hogy igaz, amit a Duna Médiaszolgáltató Hirado.hu-n tett közzé, olyan módon, hogy közben az ellenzéki médiát hosszan ekézte, kiemelve benne az MTVA-tól való függetlenségét. Felmerülhet, hogy nem alkalmas arra, hogy pártatlanul, a politikai és világnézeti semlegesség alapján lássa el feladatát.[3][24][25][26][27][5]

Szakmai díjak[szerkesztés]

A Duna Média által alapított szakmai díjakat a példaértékű munka és a közszolgálatért végzett tevékenység elismeréseként hozták létre.

  • Karinthy-gyűrű
    • 2022: Szombathy Gyula, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész.
  • Tőkéczki László-díj
  • Herczeg Ferenc-díj
  • Egyesy Géza-díj
    • 2022: Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója
  • Gyukity István-díj
    • 2022: Demény Dóra, az M1 aktuális csatorna kiemelt hírügynökségi szerkesztője
  • Knézy Jenő-díj
  • Dohnányi Ernő-díj
    • 2022: Czigány György, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész.
  • Wacha Imre-díj
    • 2022: Kautzky Armand, Jászai Mari-díjas színművész, szinkronszínész, érdemes művész.
  • Sára-Csoóri Életműdíj
  • Duna-díj
    • 2022: Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Dobos 2022. augusztus 15-én saját kérésére vonult nyugdíjba.(Nyugdíjba vonul Dobos Menyhért, a közmédia vezérigazgatója, Média1, 2022. május 6.)
  2. A sajtóban leginkább mint „kreatív igazgató” jelenik meg, a Duna Médiaszolgáltató közleménye szerint: „egy kis létszámú kreatív stáb […] vezetője”[5]
  3. Az igazgató neve nem szerepel a kötelező nyilvánosságú vezetői listán. Korábban sem volt megnevezve, de az SZMSZ tartalmazta, hogy külső megbízott útján is betölthető a pozíció (esetleg az MTVA-s hírigazgató Németh „Pitbull” Zsolt végezhette a Hír Főszerkesztőség, az MTI és az MTVA koordinálását), azonban az új SZMSZ nem ad erre lehetősséget.
  4. Altorjai mint megbízott igazgató, a vezérigazgatói tisztségbe való kinevezésével együtt a hírügynökség vezetői posztját is ellátta 2022. augusztus 15-től, 2023-tól a kötelezően nyilvánosságra hozott vezetői listából hiányzik az MTI
  5. Az SZMSZ külön sorolja fel ezeket (4.2.3.3. fejezet), illetve a kötelező nyilvánosságú vezetői listán is szerepelnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Közérdekű adatok (a törvényi kötelezettségnek megfelelően). DUNA Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2018. december 7.)
  2. Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyesül a négy közszolgálati médiaszolgáltató. MTVA, 2015. július 1. [2016. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  3. a b Országimázs Központtól a Közmédiáig – bemutatjuk Kárász Róbert leendő közmédiás igazgatótársát (Média1, 2022. december 13.)
  4. Áder sajtófőnöke lesz a közmédia vezérigazgatója (24.hu, 2022. július 6.)
  5. a b A liberális portáloknak nem erényük a hitelesség – Képesek meggörbíteni a „teret” (Hirado.hu, 2022. december 12.)
  6. SZMSZ 4.2.1.5.
  7. SZMSZ 4.2.3.
  8. DMSZ Vezérigazgatói beszámoló, 2015 II. félév, 200 o.
  9. DMSZ Vezérigazgatói beszámoló, 2016, 209 o.
  10. DMSZ Vezérigazgatói beszámoló 2017, 277 o.
  11. DMSZ Vezérigazgatói beszámoló 2018, 179 o.
  12. DMSZ Vezérigazgatói beszámoló 2019, 176 o.
  13. DMSZ Vezérigazgatói beszámoló, 2020, 136 o.
  14. DMSZ Vezérigazgatói beszámoló, 2021 176 o.
  15. SZMSZ 4.2.1.4.
  16. Duna-Ház
  17. a b „Jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni” – így működik a cenzúra az MTI-nél. Szabad Európa Rádió, 2020. december 3. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  18. Kiszivárgott iratok mutatják, hogyan diktálnak Orbánék a nemzeti hírügynökségnek. Telex.hu, 2022. március 4.
  19. Mészáros Juli: Direkt36: a kormányzat napi szinten avatkozik be az MTI működésébe és torzítja saját politikai érdekeinek megfelelően a híreit. 444.hu, 2022. március 4.
  20. „Ne írd meg semmilyen formában, köszi” – Így hallgatja el a kormánynak kínos híreket az állami hírügynökség. Telex.hu, 2022. március 7.
  21. Mészáros Juli: Direkt36: elhallgatják a kormánynak kínos híreket és az orosz vonatkozású híreket is megszűrik az MTI-nél. 444.hu, 2022. március 7.
  22. Senki nem felelős a közmédiában elhangzottakért (Szabad Európa, 2022. szeptember 12.)
  23. Nem hajlandó közölni az MTI a MÚOSZ állásfoglalását a Szabad Európa cikkében feltártakról a közmédiás szerkesztői felelősség hiányáról (Média1, 2022. szeptember 20.
  24. Szigorlat (Média1, a Szigorlat rovatban történtek hullámai)
  25. Olyan minisztériumtól kapott pénzt Kárász Róbert alapítványa, aminek a munkáját az ATV-s műsorában értékelte (2021. január 6.)
  26. Büntetőpert vesztett Kárász Róbert: tényszerűen írtuk, hogy a saját cégébe tolt a jótékonysági alapítványába érkező közpénzből (24.hu, 2022. április 28.)
  27. Kárász Róbert mégis a Közmédia kreatívigazgatója lesz (Média1, 2012. december 12.)

További információk[szerkesztés]