Centurio

Centurio öltözékének modern rekonstrukciója

A centurio az ókorban a római légió centuriájának volt a vezetője. A rang a mariusi hadseregreform (i.e. 107.) eredményeként jelent meg.

Név

Az elnevezés latinul "centurio", görög forrásokban κεντυρίων vagy hekatontarch (ἑκατόνταρχος), míg a Bizánci Birodalom idején kentarch (κένταρχος). A kifejezés utal a centuriára, amelyet ez a tiszt vezetett.

Fejlődése

A köztársaság időszaka

A Római Köztársaság idején minden egyes légiót harminc manipulus alkotott, és mindegyik manipulus élén 1-1 centurio állt. Később a manipulusokat két centuriára osztották, így a centuriók száma is megduplázódott. A császárság alatt is ez a szerveződési rendszer maradt fenn. A köztársaság idején rangfokozatuk függött attól, hogy hastati, principes vagy triarii centurióba tartoztak-e, vagy attól, hogy a manipulus első vagy második centuriájában szolgáltak-e. Az első centúrió, vagyis a jobb szárny centuriója (centurio prior) mindig az egész manipulust vezette, tehát idősebb és tapasztaltabb volt a bal szárny parancsnokánál (centurio posterior).

A császárság kora

A császárság korában a nehézgyalogság fegyverzetének egységesítése miatt a triarii, principes és hastati megkülönböztetés már csak a centuriók rangjelzésében tartotta fenn magát. Az első – dupla erejű – cohors csak öt centúriából állt, az öt centurio rangelnevezése a következő: primus pilus, princeps prior, hastatus prior, princeps posterior és hastatus posterior. A többi cohors vonatkozásában a következő rangok ismeretesek: pilus prior, princeps prior, hastatus prior, pilus posterior, princeps posterior, hastatus posterior. A centuriók a tiszti állományba tartoztak, és egyben ez volt az egyetlen tiszti rang, amelyet a közkatonák és altisztek hosszú és fáradságos szolgálattal elérhettek.

A lovagrendűek cursus honorumuknak megfelelően általában a centuriónál magasabb rangban segédcsapat praefectusaként kezdték katonai szolgálatukat. A császár különös engedélyével azonban lovagrendűek is megkezdhették pályafutásukat centurióként. Ez csábítóbb volt a lovagok számára, mint a tribunusi hivatal, ahol semmilyen jövedelemhez nem juthattak. A centurio már nem léphetett előbbre a légióban, ezért a legtöbben – ha szolgálati idejük letelt – a magánéletbe vonultak vissza. Minthogy a centurio rendszerint száz emberből álló csapat parancsnoka volt, megjelölése a feliratokon a százast jelző C betű fordított alakjával (Ↄ) történt.

Centuriok öltözéke

Alapvetően megegyezett a legionarius felszerelésével.

• Sisak

A sisak alapja a standard vas, vagy rézötvözetből készült sisak (galea) volt. Erre keresztbe fordított toll sisakforgó került – ez nem csak dísz volt, a katonáknak ez segített megismerni vezetőjüket a harcban.

• Vért

Leggyakoribb viseletük a pikkelypáncél (lorica squamata) lehetett, amely magas védelmi értéke ellenére kényelmes volt. Magas zsoldjuk miatt ezt a drágább páncélt is megengedhették maguknak. Lehetőségeiktől függően izomvértet (lorica musculata) is viselhettek. Ezen kívül lábszárvértet (ocrea) is hordhattak – olykor díszített kivitelben.

• Kitüntetések

A centuriok viselhették kitüntetéseiket (phalea), amelyeket – 5-9 darabot – bőrheveder tartott a mellkasukon a vért felett.

• Fegyverzet

Ez is megegyezett a legionariusok fegyverzetével. A centurio (a többi légióssal ellentétben) mindig a bal oldalán viselte a gladiust (kardot), és általában tőrt (pugio) is hordott magánál.

• Pálca

Rangjelzésként vékony szőlőfa botot hordozott a tiszt, amely testi fenyítésre is kiválóan alkalmas eszköz volt.

• Köpeny

A köpeny, amelynek színe a későbbi képeken, filmekben – bár ennek autentikusságára kevés a bizonyíték – mindig vörös, szintén gyakori kiegészítő. Harcban ritkábban viselhették, mivel akadályozhatta a mozgást.

Források

• ↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2  
• ↑ Pecz: Ókori lexikon – Centurio: Pecz Vilmos: Ókori lexikon – Centurio. mek.oszk.hu
• Kész Barnabás: A világ nagy harcosai