Kristóf Ágota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kristóf Ágota
Élete
Született 1935. október 30.
Csikvánd
Elhunyt 2011. július 27. (75 évesen)
Neuchâtel
Sírhely Kőszeg
Nemzetiség magyar
Szülei Kristóf Kálmán
Turchányi Antónia
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristóf Ágota témájú médiaállományokat.
Kanizsai Dorottya Gimnázium falán elhelyezett emléktábla (2014)

Kristóf Ágota, Agota Kristof (Csikvánd, 1935. október 30. – Neuchâtel, Svájc, 2011. július 27.) Kossuth-díjas, magyar származású svájci író. Műveit francia nyelven írta.

Élete[szerkesztés]

Gyermekkorát két testvérével, Attilával és Jenővel együtt Csikvándon töltötte. Édesapja, Kristóf Kálmán falusi tanító volt, aki fiatalon verseket is írt.[1] Kilencéves, amikor Kőszegre költöztek. Édesapját 1948-ban többéves börtönbüntetésre ítélték, emiatt családja szétszakadt.

Kristóf Ágota Szombathelyen bentlakásos kollégistaként végezte el a Szombathelyi Állami Általános Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumot, mivel Kőszegen nem volt leánygimnázium. Első verseit 14 évesen diákévei alatt írta. 1954-ben, röviddel az érettségi után, férjhez ment korábbi történelemtanárához.

1956-ban férjével és néhány hónapos kislányával Svájcba emigrált, és Neuchâtelben telepedett le. Itt óragyárban dolgozott, később eladó lett, azután fogászati asszisztens. Új hazájában kezdetben magyarul írt, főként az asztalfióknak. Költeményeit a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság és a Magyar Műhely közölte. Miután megtanult franciául, francia nyelven kezdett el írni , először hangjátékokat és színdarabokat, majd elbeszélő műveket. Időközben első férjétől elvált, majd ismét férjhez ment, második házasságából egy leánya és egy fia született.[2]

1986-ban jelent meg első regénye, Le Grand Cahier, a A nagy füzet. A regény filmadaptációja nyerte el a 48. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Kristály Glóbuszt 2013 júliusában. A filmet Szász János rendezte.[3][4] A nagy füzetet is magába foglaló Trilógia című kötetet 2013-ban, a filmbemutatóval összhangban újra kiadta a Cartaphilus Könyvkiadó. A kötet megjelenésétől fogva szerepel a Bookline sikerlistáján, több ezer példányban kelt el.[5] A regényből Erick Aufderheyde készített színpadi adaptációt, amit 2013. február 15-én mutatott be a Forte Társulat Horváth Csaba (koreográfus) rendezésében a Szkéné Színházban. Ugyanebben az évben a színikritikusok három díjra is jelölték a fizikai színházi előadást: legjobb előadás, legjobb független előadás és a legjobb zene kategóriában.

Kristóf Ágota számára az igazi sikert ezek a franciául írt regények hozták el. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Drámái közül többet színre vittek. Magyarul megjelent prózai művei fordítások.[6]

Ölbei Lívia visszaemlékezése alapján a Vas Népe című napilapban megjelent rá emlékező írásban a Kőszegi Városi Könyvtárban, még 1997-ben tartott találkozóján elhangzott vallomásaira így emlékszik a szerző: "Nem szeretek kimenni az utcára. Félek, hogy rám ismernek, ott a városomban. Szeretném, ha senki se tudná, hogy mit csinálok. Idegen országokban nem bánom, de a megszokott környezetemben zavar...",, majd így folytatta: "Azt is mondta, hogy ha nem lenne ennyire nehezen megközelíthető, visszaköltözne Kőszegre."[7]

Hamvait a kőszegi temetőben helyezték örök nyugalomra. 2011 decemberében a városban az írónőről elnevezett irodalmi kutatóműhelyt hoztak létre.

Vallomások[szerkesztés]

Az út Csikvándtól Kínáig[8]

Azt mondta valahol, hogy nem lett jobb az élete az által, hogy elment 56-ban.

„ Ez igaz, mindig ezt mondom. ”

Jobb lett volna itthon íróvá válni?

„ Igen. ”

Idézet "Az analfabéta" című műből

„ Több mint harminc éve beszélek, húsz éve írok is franciául, de még mindig nem ismerem. Nem beszélem hiba nélkül, és csak a szótár gyakori használatával tudok rajta helyesen írni. Ezért hívom a francia nyelvet is ellenséges nyelvnek. És van még egy oka, amiért így hívom, és ez az utóbbi súlyosabb. Ez a nyelv az, amelyik folyamatosan gyilkolja az anyanyelvemet. ”

Művei[szerkesztés]

Sírja a kőszegi temetőben

Korai magyar versei soha nem jelentek meg.

Művei idegen nyelven[szerkesztés]

  • 1986: Le grand cahier / A nagy füzet
  • 1988: La Preuve / A bizonyíték
  • 1991: Le Troisième mensonge / A harmadik hazugság
  • 1995: Hier / Tegnap
  • 2004: L’analphabète / Az analfabéta
  • 2005: C'est égal / Mindegy
  • 2006: La trilogie des jumeaux / Trilógia
  • Romans, nouvelles, théâtre complet; Seuil, Paris, 2011
  • Clous. Poèmes hongrois et français / Szögek; ford. franciára Maria Maïlat; Zoé, Carouge-Genève, 2016

A francia irodalmi kritika Becketthez és Ionescóhoz hasonlítja, és a 20. század végének egyik legfontosabb alkotójának tekinti.[9]

Művei magyarul[szerkesztés]

  • A nagy füzet; ford. Bognár Róbert; Magvető, Bp., 1989 (Rakéta Regénytár)
  • Trilógia; ford. Bognár Róbert; Magvető, Bp., 1996
  • Tegnap; ford. Takács M. József; Magvető, Bp., 2000
  • Az analfabéta. Önéletrajzi írások; ford., utószó Petőcz András; Palatinus, Bp., 2007
  • Mindegy. Novellák és színművek; ford. Takács M. József; Cartaphilus, Bp., 2007

Díjai[szerkesztés]

  • ADELF Európai Irodalmi Díj (1986)
  • Alberto Moravia-díj (1998)
  • Gottfried Keller-díj (2001)
  • A Svájci Schiller Alapítvány Schiller-díja (2005)
  • Az SWR Legjobb-díja (Preis der SWR-Bestenliste), 2005[10]
  • Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért, 2008 (Österreichischer Staatspreis für Europäische Literatur)
  • Kossuth-díj (2011)

Emlékezete[szerkesztés]

Irodalmi hagyatéka[szerkesztés]

Kristóf Ágota irodalmi hagyatékát 2003-ban vásárolta meg a Helvetica Archives (Svájci Nemzeti Könyvtár). Mérete 6 levéltári méter.

  • Regények, versek kéz- és gépiratban: A nagy füzet, A bizonyíték, A harmadik hazugság, Tegnap, Mindegy, összes színműve, 60 magyarul írt, még kiadatlan verse, különböző szövegkönyvek, jegyzetek és versek
  • Magánlevelezés, olvasói levelek, kiadói levelek
  • Életrajzi dokumentumok: fényképek (gyermekkori képek is), két magyar iskolai bizonyítvány (1942/1950 és 1951/1954), anyai és apai családfa (2 db fólió), 1954-ben Kőszegen kiállított útlevele, a Neuchâteli Egyetemen 1963-ban francia nyelvből szerzett diplomája, írógépe
  • Gyűjtemények: műveinek recenziója (újságcikkek, kivágások), videófelvételek, munkásságának és személyének szentelt írások)[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 687. Kristóf Kálmán versei. Kugi blogja. (Hozzáférés: 2016. december 9.)
  2. ↑ Nagy Gergely (2006. szeptember 19.). Kristóf Ágota interjú = "Nem akartam megnevezni semmit". hvg.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)  
  3. ↑ Nagydíjas A nagy füzet
  4. ↑ Magyar játékfilmé lett a Kristály Glóbusz. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
  5. ↑ Sikerlista: Bookline – 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2013. október 13.)
  6. ↑ A Színházi adattárban magyar nyelvterületen regisztrált bemutatóinak száma: 1. Nem fáj - Szabadkai Népszínház2011. július 25.-i lekérdezés.
  7. ↑ Ölbei Lívia (2011. augusztus 15.). Kristóf Ágota: van egy nagy, forgó kerék. Vas Népe. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)  
  8. ↑ A Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2009. 1-jén elhangzott beszélgetés, szerkesztett változata. Szerző: Petőcz András. Megjelent az ÉS 2009. október 22.-i számában.
  9. ↑ ÉS 2009. október 22.
  10. ↑ Archivált másolat. [2014. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 27.)
  11. ↑ Kristóf Ágota harmadszor is hazatért hozzánk
  12. ↑ Helvetic Archives

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Családi háttér

Interjúk vele

Könyvek, Cikkek, tanulmányok róla

Fényképek róla

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kristóf_Ágota&oldid=26630338”