Fehér György (operatőr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehér György
Fehér György a Szürkület forgatásakor
Fehér György a Szürkület forgatásakor
Született 1939. február 12.
Budapest
Elhunyt 2002. július 15. (63 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Olasz Ági
Foglalkozása operatőr, filmrendező, színész
Fontosabb szerepei Szörnyek évadja
Fontosabb munkái III. Richárd, Volpone, A nők iskolája, Szürkület, Szenvedély
Díjak Balázs Béla-díj (1978)

Fehér György az IMDb-n
Fehér György PORT.hu-adatlapja

Fehér György (Budapest, 1939. február 12. – Budapest, 2002. július 15.) Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, tévéfilm-, színház-, rádió- és operarendező, forgatókönyvíró, dramaturg, egyetemi adjunktus, producer és színész. 1985 és 1994 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1975-2002-ig a Magyar Televízió rendezője volt.

Életpályája[szerkesztés]

  • A Magyar Filmművészek Szövetségének méltatása szerint meghatározó jelentőségű televíziós munkái, filmjei szokástól eltérő formákat kutatva megújították és gazdagították a filmnyelv eszköztárát.
  • 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, rendező-operatőr szakon. 19801982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője volt. Több filmben szereplőként is megjelent (Jancsó Miklós: Szörnyek évadja, Kék Duna keringő, Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten, Maár Gyula: Felhőjáték, Makk Károly: Játszani kell, Bereményi Géza: A tanítványok, Makk Károly: A szerelem stb.). A magyar filmélet kiemelkedő személyisége. Öt alkotásával nyert díjat a veszprémi tv-fesztiválon: a Shakespeare: III. Richárd 1975-ben, a Volpone 1976-ban, a Barrabás 1979-ben, a Nők iskolája 1985-ben lett fődíjas, míg Bosszú című filmjével 1978-ban a legjobb rendezésért járó díjat érdemelte ki.
  • Az ő nevéhez fűződik József Attila verseinek, életútjának televíziós feldolgozása: a József Attila-versek 1981-ben, a József Attiláról kortársai című, tizenkilenc részes dokumentumfilm 19811983 között, Légy ostoba - József Attila-est Hobóval, míg József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című alkotása Jordán Tamással 1992-ben készült.
  • Első nagyjátékfilmje, a Szürkület (1990) különdíjat kapott a XXII. Magyar Filmszemlén, illetve különböző elismeréseket érdemelt ki nemzetközi fesztiválokon, így Locarnóban és Strasbourgban. 1998-ban készült Szenvedély című játékfilmje a XXIX. Magyar Filmszemlén elnyerte a játék-, kísérleti és kisjátékfilmes zsűri fődíját, a legjobb rendező díját, a legjobb női és férfi színésznek járó elismerést, az operatőri díjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, illetve több nemzetközi fesztivál díját is magáénak tudhatja.
  • A Miskolci Nemzeti Színházban Olasz Ági főszereplésével két darabot is rendezett: 1998-ban Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei, 2000-ben pedig Edward Albee: Nem félünk a farkastól. 1999-ben a Magyar Állami Operaházban megrendezte Vajda JánosGeorge Büchner: Leonce és Léna c. operáját.

Munkássága[szerkesztés]

Rendkívüli főiskolás vizsgafilmjével Shakespeare: III. Richárd című tv-filmjével robbant be a filmtörténetbe. Állítólag egyik feladatként a főiskolás évek alatt Shakespeare: II. Richárdjából kellett rövidfilmet készítenie. Előtte nem is olvasott semmit a szerzőtől. Végül az az ötlete támadt, hogy egy monodrámát csinál belőle. A főszerepet Haumann Péterre osztotta, akiről elmondása szerint a forgatás alatt jött rá, hogy inkább III. Richárd-os alkat. Élete vége felé az 1997-es tv-interjúban azt mondta, hogy azért lett tv-filmrendező, mivel a Filmgyárat messziről el akarta kerülni, jobban érezte magát Csehov és Shakespeare társaságában. Életének utolsó évtizedében két nagyjátékfilm forgatására is lehetősége nyílt. Mindkettő jelentős nemzetközi elismerésben részesült. 1990-ben forgatott Szürkület című játékfilmjével megelőlegezte Tarr Béla későbbi filmjeinek stílusát is.

Filmjei[szerkesztés]

  • Öregek (vizsgafilm, rövid, 1969)
  • Lakógyűlés (dokumentumfilm, 1969) - befejezetlen; rend.: Szekeres Péterrel
  • Rendőropera (vizsgafilm, rövid, 1970-71 körül) elveszett
  • Shakespeare: II. Richárd (vizsgafilm, rövid, 1970-71 körül) elveszett
  • Tomikám (rövid, 1970) op.: Edelényi János
  • Salamon Pál: Szerelő (vizsgafilm, rövid, 1971) rend.: Fehér György és Edelényi János, op.: Edelényi János és Fehér György
  • Shakespeare: III. Richárd (vizsgafilm, tv, 1973) op.: Edelényi János
  • Salamon Pál: Állomás / Lázár (vizsgafilm, tv, 1973) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Salamon Pál: Méz a kés hegyén (tv, 1974) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Volpone (tv, 1975) op.: Edelényi János
  • A bűvös szekrény (tv, 1975) op.: Edelényi János
  • József Attila - Költészet vol. I-VI. (tv-sorozat, 1975-76) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Shakespeare: II. Richárd (tv, 1976) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Weöres Sándor: A kőbéka (rövid, 1976) op. Edelényi János
  • Vándorünnep. Emlékezés Hemingwayre (rövid, 1976)
  • Arany János: A walesi bárdok (tv, 1977)
  • Dosztojevszkij: A bosszú. Feljegyzések az egérlyukból. (tv, 1977) op. Czabarka György
  • Barrabás (tv, 1977)
  • Monna Vanna (tv, 1977)
  • Rejtekhely (tv, 1978)
  • Bajazzók (tv, 1979)
  • Rejtekhely (tv, 1980)
  • Portré - Szemtől szemben - Cseh Tamás énekel (tv, 1980)
  • József Attila-versek - Jordán Tamás műsora (tv, 1981)
  • Virágot Algernonnak (tv, 1981)
  • Molière: Nők iskolája (tv, 1982)
  • Kedves hazug (tv, 1982)
  • Kálmán György-est (tv, 1982)
  • A Lusitania elsüllyesztése vol. I-VI. (tv-sorozat, 1983) op. Czabarka György
  • Magyar kocka (színház, adásrendezés, 1985)
  • Egyvégtére hat vágta - Sándor György önálló estjei vol. I-VI. (tv, 1985)
  • Szerelmi bájital (tv, 1988)
  • Hat bagatell (összeállítás, szkeccsfilm, 1988-1989) szerkesztő (benne epizódja: Öregek)
  • Szürkület (1987-1990) (munkacíme: Utak)
  • Az öt kenyérről (tv, 1991)
  • József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (tv, 1992)
  • Lövétei Betlehemes játék (tv, 1992) (rend.: Kerényi Imrével)
  • Légy ostoba - József Attila-est (tv, 1993)
  • Szemtől szemben Páskándi Gézával vol. I-II. (portré, 1993)
  • Concerto Ebracio (tv, 1993)
  • Három bagatell (összeállítás, szkeccsfilm, 1993) szerkesztő
  • Szenvedély (1985-1998) (munkacíme: Régi film)
  • Galántától a világhírig (koncert, 1998)
  • Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színházi közvetítés, 1999)
  • Találkozás Zenthe Ferenccel (portré, 2002)
  • József Attila: Tanítások - Jordán Tamás és Sebő Ferenc műsora (összeállítás, 2002)
  • Csaba Péter portré vol. I-III. (portré, ????)

Színészként[szerkesztés]

Színház és operarendezések[szerkesztés]

  • Platon: Szókratész védőbeszéde (monodráma, színház, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 1981/1982)
  • Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színház, Miskolci Nemzeti Színház, 1998/1999)
  • Georg Büchner: Leonce és Léna (opera, Magyra Állami Operaház, 1999/2000)
  • Edward Albee: Nem félünk a farkastól (színház, Miskolci Nemzeti Színház, 2000)
  • Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco (felolvasószínház, Miskolci Nemzeti Színház, 2000/2001)

Szépirodalmi kötődések[szerkesztés]

  • Robert L. Stevenson: A kincses sziget (Szövetkezeti Kiskönyvtár, Bp., 1953.)
  • William Shakespeare: III. Richárd (Európa, Bp., 2001.)
  • Csehov: A 6-os számú kórterem (Helikon, Bp., 1974.)
  • Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból (Európa, Bp., 1982.)
  • Dosztojevszkij: A játékos (Szépirodalmi, Bp., 1973.)
  • Franz Kafka: A per (Európa, Bp., 2008.)
  • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Európa, Bp., 2012.)
  • Platón: Szókratész védőbeszéde (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1982.)
  • Szilágyi István: Kő hull apadó kútba (Magvető, Bp., 1980.)
  • Dobai Péter: Lavina (Magvető, Bp., 1980.)
  • József Attila: Szabad ötletek jegyzések két ülésben (Atlantisz, Bp., 1990.)
  • Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret (Európa, Bp., 2003.)
  • James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget (Európa, Bp., 1982.)
  • Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Kriterion, Bukarest, 1974.)
  • Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco (in: Művészet - mai francia drámák, Európa, Bp., 2010.)

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Nánay István: Magyar televízióművészet 1957-1977 (Magyar Televízió, Bp., 1978.)
  • Latinovits Zoltán: Verset mondok - tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok (Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1983.)
  • Dárday István - Szalai Györgyi (szerk.): Társulás Film- és Videóstúdió 1981-1985 (MAFILM Stúdió, Bp., 1985.)
  • Moldován Tamás - Schmitt Péter (szerk.): Tévékönyv (Idegenforgalmi Propaganda Iroda, Bp., 1985.)
  • Szalai Györgyi (szerk.): Mozgókép Innovációs Társulás 1987-88 (MAFILM Stúdió, Bp., 1988.)
  • Végh Attila: Fényérték (Magyar Ház, Bp., 2000.)
  • Koltai Tamás: Szeret, nem szeret - színházi írások (Osiris, Bp., 2000.)
  • Forgách András: Gonosz siker (Magvető, Bp., 2000.)
  • Lator László: Kakasfej vagy filozófia? - Mire való a vers? (Európa, Bp., 2000.)
  • Györffy Miklós: A tizedik évtized - A magyar játékfilm a kilencveens években és más tanulmányok (Palatinus - Magyar Nemzeti Filmarchívum, Bp., 2001.)
  • Kartag Nándor: 35 éve együtt - A jugoszláviai magyar televíziózás története (Forum - Családi Kör, Bp., 2003.)
  • Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede - 1931-2000 - Hyppolittól Werckmeisterig (Palatinus, Bp., 2003.)
  • Tarján Tamás: Prosperónak nincs pálcája - színikritikák (Savaria University Press, Szombathely, 2003.)
  • Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék (Osiris Könyvtár - Film; Osiris Kiadó, Bp., 2004.)
  • Kemény Lajosné Varga Mária: Hertelendyfalvi székely varrottasok (Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Zenta, 2004.)
  • Simon Géza Gábor: Szelíd dalok - Hollós Máté bio-diszkográfia (Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány, Bp., 2004.)
  • Kertész Iván: 2016 este az Operában (Sziget, Bp., 2006.)
  • Tallian Tamás: Operaország - Kísérletek a magyar operajátszásról 1995-2004 (Jelenkor, Pécs, 2006.)
  • Babiczky László: Szabadság tér 17. - A Magyar Televízió tündöklése és... (Ráday Könyvesház, Bp., 2007.)
  • Kelecsényi László: Vászonszerelem - A magyar hangosfilm krónikája 1931-től napjainkig (Noran, Bp., 2007.)
  • Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet (Napvilág, Bp., 2010.)
  • Kelecsényi Lászó: Álmodozók és megszállottak - Bevezetés a magyar filmtörténetbe (L'Harmattan, Bp., 2010.)
  • Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben: Ozu / Bresson / Dreyer (Szerzőifilmes Könyvtár 2. kötet; Francia Új Hullám, Bp., 2011.)
  • Kővári Orsolya: Árnyékvilág - Tarr Béla retrospektív (Sprint Filmkönyvek 1. kötet; Sprint, Bp., 2012.)
  • B. Révész László - Hanák Gábor - Római Róbert: Pogány - Egy magyar falu évtizedei, 1970-2012 (Éghajlat, Bp., 2012.)
  • Krasznahorkai László: Megy a világ (Magvető, Bp., 2013.)
  • Tarics Péter: (I)gazság és lehetőség között - Hogyan élt és halt meg Latinovits Zoltán? (Hungarovox, Bp., 2013.)
  • Inkey Alce: No, de Alízka! - Kép-mesék a magyar film történetéből (Noran, Bp., 2013.)
  • Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő - Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig (Kronosz, Pécs, 2014.)
  • Diószeghy Marietta (szerk.): Mesterek és tanítványok - Komár István interjúkötete (Holnap., Bp., 2015.)
  • Jordán Tamás: Hátrametszés - Az életem tétre, helyre, befutóra (Alexandra, Pécs, 2016.)
  • Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák - Jeles András filmjei (Kijárat, Bp., 2016.)
  • Baranyai Katalin (szerk.): Irodalom tankönyv 11. - kísérleti tankönyv (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Bp., 2016.)
  • Gelencsér Gábor: Magyar film 1.0 (Holnap., Bp., 2017.)
  • Pentelényi László (szerk.): Fehér György - Az arcok iskolája (Szerzőifilmes Gondolkodók 1. kötet; Francia Új Hullám, Bp., megjelenik: 2018.)

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]