Illyefalvi I. Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Illyefalvi I. Lajos
Született Janisch Imre Lajos
1881. március 9.
Lajtafalu
Elhunyt 1944. április 10. (63 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Prückler Ilka (1881-1966)
Foglalkozása statisztikus,
egyetemi oktató
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Illyefalvi I. Lajos, teljes nevén Illyefalvi Imre Lajos, 1907-ig Janisch Imre Lajos (Lajtafalu, 1881. március 9.Budapest, 1944. április 10.) statisztikus, m. kir. kormányfőtanácsos.[1] A városszociológiai adatfelvétel és adatfeldolgozás módszertanának korszerűsítője volt. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete[szerkesztés]

1907-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen. A következő évben, 1908-ban Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának tisztviselője lett. 1911-től fogalmazói, 1918-tól segédtitkári, 1924-től aligazgatói minőségben tevékenykedett az intézményben, melynek munkáját 1926–1943 között igazgatóként irányította. Ezzel párhuzamosan 1933-tól a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a közigazgatási statisztika meghívott előadója, 1937–1939 között címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1940–1942-ben az árellenőrzés országos kormánybiztosa volt, feladata az ármegállapítási, áremelési és forgalmiadó-felszámítási irányelvek kidolgozása és betartatása volt.

Házassága[szerkesztés]

Felesége a római katolikus pesti polgári Prückler családból való Prückler Ilona Mária Magdolna "Ilka" (*Budapest, 1881. augusztus 25.–†Budapest, 1966. július 22.),[2] Prückler László Vitusz (1847-1929) pesti pezsgőgyáros és Oberhauser Ilka (1856-1883) lánya lett.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Statisztikai munkássága főként a városi népességgel kapcsolatos gazdasági, társadalmi, oktatásügyi adatfelvételezés és -feldolgozás módszertanára irányult. Behatóan tanulmányozta az egyes társadalmi és foglalkozási csoportok, valamint úttörő módon a gyermekek és a nők szociális és demográfiai mutatóit. Mindemellett jelentős szerepet játszott Budapest korszerű statisztikai műhelyének kiépítésében is. 1926-tól szerkesztette a Városi Szemle című városszociológiai folyóiratot, 1927-ben pedig több sorozatot, periodikát indított útjára és szerkesztett egészen haláláig: Statisztikai Közlemények, Budapest Székesfőváros Közigazgatási és Statisztikai Évkönyve, Budapest Főváros Statisztikai Havi Füzetei (ez utóbbit 1943-ig szerkesztette). 1939–1943 között a Statisztikai Értesítő szerkesztője volt.

Tudományos eredményei elismeréseképpen 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1929-től tagja volt a hágai Nemzetközi Statisztikai Intézetnek (International Statistical Institute, ISI), amelynek nagyvárosi statisztikai bizottságában állandó előadóként tevékenykedett 1934 után. 1937-től a Magyar Statisztikai Társaság alelnöki tisztét töltötte be. Részt vett a szabadkőműves-mozgalomban, 1917-től az Eötvös-páholy tagja volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Lengyelországnak elzálogosított XIII szepesi város története, Makó, 1907
  • A főváros közoktatási ügye, Budapest, 1912
  • A főváros népessége, Budapest, 1927
  • Budapest épület- és lakásviszonyai az 1920–25 években, Budapest, 1927
  • A munkások szociális és gazdasági viszonyai Budapesten, Budapest, 1930
  • A kenyérkereső nő Budapesten, Budapest, 1930
  • Tíz év Budapest főváros életéből a világháború után, Budapest, 1930
  • Budapest székesfőváros napjainkban és a világháború előtt, Budapest, 1932
  • A hatvanéves főváros, Budapest, 1933
  • A székesfőváros közigazgatási alkalmazottai, Budapest, 1934
  • A székesfőváros múltja és jelene grafikus ábrázolásban, Budapest, 1934
  • A választási névjegyzékek körüli munkálatok racionalizálása, Budapest, 1934
  • A főváros polgári népességének szociális és gazdasági viszonyai, Budapest, 1935
  • A gyermek Budapesten, Budapest, 1935
  • A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években, Budapest, 1935
  • Budapest székesfőváros áruforgalma, Budapest, 1937
  • Az ügyvédek, orvosok és mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten, Budapest, 1939
  • A székesfőváros jelentősége hazánk anyagi és szellemi művelődésében, Budapest, 1940
  • Csonka hazánk városai a statisztika tükrében, I–II. köt., Budapest, 1940–1944

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]