Marton Ádám

Marton Ádám
Született	1934. március 11. Szombathely
Elhunyt	2018. június 12. (84 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	statisztikus
Iskolái	Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium (–1952) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1952–1956)
Kitüntetései	Fényes Elek-díj (1993)
Sablon • Wikidata • Segítség

Marton Ádám (Szombathely, 1934. március 11. – Budapest, 2018. június 12.) matematikus, árstatisztikus.

Életútja

Középiskolai tanulmányait a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban végezte. Az érettségit követően 1952-ben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára, ahol alkalmazott matematikát tanult. Diplomájának megszerzése után, 1956-ban gyakornokként a Cukoripari Kutatóintézetben helyezkedett el, majd tudományos kutatóként szabadföldi kísérletek tervezésével, értékelésével és termelési folyamatok tervezésével foglalkozott. 1958-ban került a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Forgalomstatisztikai Főosztályára, ahol első feladata a külkereskedelmi árstatisztika megszervezése, az árindexszámítás elméleti alapjainak kidolgozása és gyakorlati bevezetése, valamint az eredmények publikálása volt. Ettől kezdve hivatali munkásságának középpontjában az árstatisztika állt.

Rövidesen tevékeny szereplőjévé vált a korszakban megindult külkereskedelmi árstatisztikai kutatásoknak. Munkája során a dollár-rubel árindexeknek a magyar külkereskedelemre gyakorolt hatását vizsgálva tett felismerései vezették el egy új, árstatisztikán alapuló programozási modell kidolgozásához. Ez a modell szolgált azon értekezésének alapjául, amellyel 1967-ben kandidátusi fokozatot szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Felkészültségének és szervezőmunkájának elismeréseként 1968-ban őt bízták meg a Forgalomstatisztikai Főosztályon belül újonnan megalakult Ár- és Módszertani Osztály vezetésével. 1978-ben a Módszertani és Ökonometriai Főosztály főosztályvezető-helyettese lett, majd 1982-ben az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer osztály vezetőjévé nevezték ki.

1990 elején átkerült az Életszínvonal-statisztikai Főosztály állományába, ahonnan az év végén a Reprezentatív Mintavételek Osztály élére helyezték. A tapasztalt árstatisztikust 1996-ban nevezték ki a Fogyasztói Árstatisztikai Osztály vezetőjévé, amely pozíciót 1999. február 1-jei nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Élete utolsó két évtizedében is aktív művelője maradt a hazai statisztikának.

Társasági tagságai

1968-tól a Nemzetközi Ökonometriai Társaság tagja és 1996-ig magyarországi képviselője volt. 1980-tól a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának, később pedig a Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság Statisztikai Tudományos Albizottsága is tagja volt. 1983-tól az International Association of Survey Statisticians, majd 1987-től az International Statistical Institute tagja lett. 1988 és 2002 között a Svéd Statisztikai Hivatal által kiadott Journal of Official Statistics című nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Jelentős szerepet vállalt a Magyar Statisztikai Társaság újjáalakításában, amelynek 1991 és 1997 között főtitkári tisztét töltötte be, 1997-ben pedig a társaság örökös tagjává választotta. A későbbiekben a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának elnökségi tagjaként tevékenykedett.

Elismerései

1961-ben a KSH kiváló dolgozója lett, 1966-ban megkapta a Munka Érdemrend bronz, 1978-ban pedig ezüst fokozatát. 1972-ben együttműködést elismerő oklevelet kapott a Lengyel Statisztikai Hivataltól. 1973-ban a Statisztikai Szemle Fényes Elek irodalmi nívódíjával jutalmazták. 1975-ben és 1991-ben elnöki dicséretet kapott. Szakmai kiválóságát statisztikai főtanácsosi címmel díjazták 1985-ben. Számos adatgyűjtési rutin módszertani megalapozásában kifejtett munkásságáért, valamint a szakembergárda kinevelésében végzett tevékenységéért 1993-ban Fényes Elek-emlékéremmel tüntették ki. Szakmai életpályájának elismeréseképpen az Magyar Statisztikai Társaság 2000-ben Keleti Károly-emlékéremmel jutalmazta, a KSH-tól pedig 2002-ben KSH Szolgálatáért aranygyűrűt kapott.

Főbb művei

• A külkereskedelmi árak statisztikai vizsgálata és a forgalom viszonylati áruszerkezetének rövidlejáratú optimalizálási modellje. Budapest, MTA Kutatási-ellátási Szolgálat, 1966. 21 p.
• A külkereskedelmi árstatisztika módszere. Budapest, SKV, 1971. 47 p. (Statisztikaimódszertani füzetek, 10.) (összeáll.)
• A magyar külkereskedelmi árak alakulása 1945–1970. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972. 193 p. (Közgazdasági értekezések, 18.)
• Az osztrák és a magyar fogyasztói árpolitika és áralakulás 1945–1972. Budapest, Akadémia Kiadó, 1976. 205 p. (Közgazdasági értekezések, 22.)
• Világpiaci árváltozások – magyar cserearányok. Budapest, Kossuth, 1981. 145 p. (Gazdaságpolitikai füzetek)
• A nemzetközi kereskedelem ár- és cserearányváltozásai 1800–1980. Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1983. 115 p.
• Prices, wages, incomes and consumption in Hungary 1968–1985. Wien, WienerInstitut für Internationale Wirtschaftsvergleiche, 1987. 56 p. (Forschungs-berichte, 123.)(Zafir Mihállyal)
• A reprezentatív felvételek megbízhatósága. Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, 1991. 119 p. (Statisztikai módszerek – témadokumentáció, 21.)
• Fogyasztói árindexek 1995–1997. Budapest, KSH, 1996–1998. (szerk.)

Források

• Nádudvari Zoltán: Formula? Van! (Lesz is). Grafikon, 2002. 4. sz. 12–14. p.
• Lakatos Miklós: Beszélgetés dr. Marton Ádámmal. Statisztikai Szemle, 2009. 12. sz. 1215–1221. p.
• Marton Ádám műveinek válogatott bibliográfiája. Marton Ádám 75. születésnapjára. Összeáll.: Szalay Márta. Budapest, KSH Könyvtár, 2009. 37 p.
• Mihályffy László: Marton Ádám (1934–2018). Statisztikai Szemle, 2018. 8–9. sz. 921–925. p.
• Marton Ádám (1934–2018) műveinek válogatott bibliográfiája. Szerk. és összeáll.: Pásztor Angelika. Budapest, KSH Könyvtár, 2018. 89 p.