Balás Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balás Károly
Balás Károly, 1918
Balás Károly, 1918
Született Balás Károly Antal
1877. január 4.
Balassagyarmat
Elhunyt 1953. október 8. (76 évesen)
Fribourg
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Tisztsége magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Iskolái

sipeki Balás Károly Antal (Balassagyarmat, 1877. január 4.[1]Fribourg, 1953. október 8.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Élete[szerkesztés]

Balás József (1842–1908)[2] ügyvéd, földbirtokos és tótlipcsei Pajor Ilona fiaként született. Lőcsén és Vácon járt középiskolába, majd a budapesti, a bécsi és a genfi egyetemeken tanult jogot. A Budapesti Tudományegyetemen 1899-ben jogból, 1901-ben államtudományból doktorált. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék, később a pest-vidéki törvényszék gyakornoka, majd aljegyzője volt 1901 és 1903 között, időközben 1902-ben Budapesten ügyvédi vizsgát tett. 1903-tól 1906-ig Nógrád vármegye tiszti alügyésze, majd főügyésze. 1906 és 1914 között a kassai jogakadémián a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan, a pénzügyi jog és a statisztika tanára volt. Közben 1909-ben a budapesti egyetem magántanára lett, valamint 1904-től 1918-ig a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a statisztika nyilvános rendes tanára. 1918-tól 1946-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtan és Pénzügytan Tanszékén dolgozott nyilvános rendes tanárként. 1940-től 1941-ig az egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja is volt, majd a második világháború után, 1948-ban megfosztották nyilvános rendes tanári állásától. 1929-ben az MTA levelező tagjává választották, de 1948-ban az akadémia kizárta tagjai közül.

1939 és 1944 között a Magyar Élet Pártja programjával országgyűlési képviselő és az Országgyűlés Közoktatási Bizottságának elnöke volt. A magyar–csehszlovák vegyes döntőbíróság tagjaként is működött 1922-től 1938-ig. A népesedés és a jövedelemelosztás kérdéseivel, ezek szociálpolitikai összefüggéseivel, tőke-kamatelmélettel és pénzügytannal foglalkozott. Publicisztikai tevékenysége is jelentős.

1919-ben Szent István Akadémia tagja lett. 1939 és 1944 között az Országos Statisztikai Tanácsnak és a Magyar Statisztikai Társaságnak is elnöke volt. A Kassai Magyar Társadalomtudományi Egyesület alapító tagja volt 1909-ben. A Turul Bajtársi Egyesületben is szerepet vállalt, ún. primus magisterként.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A népesedés. Közgazdasági tanulmány. (Bp., 1905)
  • Kivándorlásunk és visszavándorlásunk tekintettel Ausztriához való gazdasági viszonyunkra. (Kassa, 1908)
  • A család és a magyarság. (Bp., 1908)
  • A nemzetközi fizetési mérleg problémájához. (Társadalomtudományi Szemle, 1909)
  • Társadalmi és nemzeti assimilatio. (Bp., 1910)
  • A járadékszerű jövedelmek köréből. A tiszta járadék és a nyereség. (Bp., 1912)
  • Fejezetek a politikai gazdaságtan köréből. 1. A jövedelemeloszlás főágai a kapitalizmus korában. (Bp., 1913)
  • Statisztikai tanulmányok. (Bp., 1916)
  • A pénz csereértéke. (Magyar közgazdasági könyvtár. és remekírók tára. 20. Bp., 1918)
  • Politikai gazdaságtan. I–II. (Bp., 1922)
  • Társadalmi politika. I. Alapvetés. (Bp., 1924 németül: Jena, 1926 angolul: London, 1926)
  • Theorie der Einkommen und der Zahlungsmachterteilung. (Wien, 1927)
  • Jogi és államtudományi oktatásunk reformjáról. (Pécs, 1928)
  • Die Hauptfragen der Sozialpolitik. (Wien–Leipzig, 1928)
  • Családi feljegyzések. (Bp., 1929)
  • A szociálpolitika fő kérdései. (Bp., 1929)
  • La question „quo vadis” dans la démographie moderne. (Bp., 1930)
  • Ár-adók és residium-adók. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1930. dec. 9. megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 4. köt. Bp., 1931)
  • Das neue Bevölkerungsproblem. (Bp., 1932)
  • Pénzügytan. I–II. (Bp., 1933–1935)
  • A társadalompolitika új útjai. (Bp., 1934)
  • Adólikviditás. (Közgazdasági Szemle, 1934)
  • Parlamentarizmus és pénzügyi ethika. (Szeged, 1935)
  • Pénzügyi ethika. (Közgazdasági Szemle, 1935)
  • A társadalmi politika új útjai. (Katholikus Szemle, 1935)
  • Malthus and the Population Problems of Today. (Bp., 1935)
  • A vásárlóerő és a gazdasági szabadság összefüggései. (Bp., 1938)
  • Faj, felekezet és statisztika a zsidókérdésben. (Bp., 1938)
  • Rend és szabadság. (Bp., 1939)
  • Matières premières et peuplement. (Bp., 1940)
  • Jólét és tulajdon. (Közgazdasági Szemle, 1941)
  • Világválság és magyar érdekek. (Bp., 1943)
  • Közgazdasági értéktudataink kérdéséhez. (Bp., 1943)
  • Gedanke einer Neuordnung in der Bevölkerungsfrage. (Bp., 1943).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]