Ugrás a tartalomhoz

Balás Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balás Károly
Balás Károly, 1918
Balás Károly, 1918
SzületettBalás Károly Antal
1877. január 4.[1]
Balassagyarmat
Elhunyt1953. október 8. (76 évesen)[2]
Fribourg[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Balás Károly témájú médiaállományokat.

sipeki Balás Károly Antal (Balassagyarmat, 1877. január 4.[3] – Fribourg, 1953. október 8.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja.

Élete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balás József (1842–1908)[4] ügyvéd, földbirtokos és tótlipcsei Pajor Ilona fiaként született. Lőcsén és Vácott járt középiskolába, majd a budapesti, a bécsi és a genfi egyetemeken tanult jogot. A Budapesti Tudományegyetemen 1899-ben jogból, 1901-ben államtudományból doktorált. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék, később a pest-vidéki törvényszék gyakornoka, majd aljegyzője volt 1901 és 1903 között, időközben 1902-ben Budapesten ügyvédi vizsgát tett.

1903-tól 1906-ig Nógrád vármegye tiszti alügyésze, majd főügyésze, 1906 és 1914 között a kassai jogakadémián a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan, a pénzügyi jog és a statisztika tanára volt. Közben 1909-ben a budapesti egyetem magántanára lett, valamint 1904-től 1918-ig a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan, a pénzügytan és a statisztika nyilvános rendes tanárává is kinevezték.

1918-tól 1946-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Közgazdaságtan és Pénzügytan Tanszékén dolgozott nyilvános rendes tanárként. 1940-től 1941-ig az egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja is volt, ám a második világháború után, 1948-ban megfosztották nyilvános rendes tanári állásától. 1929-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de a háborút követően – úgyszintén 1948-ban – az akadémia is kizárta tagjai közül.

1939 és 1944 között a Magyar Élet Pártja programjával országgyűlési képviselő és az országgyűlés közoktatási bizottságának elnöke volt. A magyar–csehszlovák vegyes döntőbíróság tagjaként is működött 1922-től 1938-ig. A népesedés és a jövedelemelosztás kérdéseivel, ezek szociálpolitikai összefüggéseivel, tőke-kamatelmélettel és pénzügytannal foglalkozott. 1942-ben az ő indítványára tiltotta meg törvényben az Országgyűlés, hogy magyar állampolgárok áttérhessenek a zsidó vallásra.[5] Jelentős publicisztikai tevékenysége.

1919-ben Szent István Akadémia tagja lett. 1939 és 1944 között az Országos Statisztikai Tanácsnak és a Magyar Statisztikai Társaságnak is elnöke volt. A Kassai Magyar Társadalomtudományi Egyesület alapító tagja volt 1909-ben. A Turul Bajtársi Egyesületben is szerepet vállalt, ún. primus magisterként.

Főbb művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A népesedés. Közgazdasági tanulmány. (Bp., 1905)
  • Kivándorlásunk és visszavándorlásunk tekintettel Ausztriához való gazdasági viszonyunkra. (Kassa, 1908)
  • A család és a magyarság. (Bp., 1908)
  • A nemzetközi fizetési mérleg problémájához. (Társadalomtudományi Szemle, 1909)
  • Társadalmi és nemzeti assimilatio. (Bp., 1910)
  • A járadékszerű jövedelmek köréből. A tiszta járadék és a nyereség. (Bp., 1912)
  • Fejezetek a politikai gazdaságtan köréből. 1. A jövedelemeloszlás főágai a kapitalizmus korában. (Bp., 1913)
  • Statisztikai tanulmányok. (Bp., 1916)
  • A pénz csereértéke. (Magyar közgazdasági könyvtár. és remekírók tára. 20. Bp., 1918)
  • Politikai gazdaságtan. I–II. (Bp., 1922)
  • Társadalmi politika. I. Alapvetés. (Bp., 1924 németül: Jena, 1926 angolul: London, 1926)
  • Theorie der Einkommen und der Zahlungsmachterteilung. (Wien, 1927)
  • Jogi és államtudományi oktatásunk reformjáról. (Pécs, 1928)
  • Die Hauptfragen der Sozialpolitik. (Wien–Leipzig, 1928)
  • Családi feljegyzések. (Bp., 1929)
  • A szociálpolitika fő kérdései. (Bp., 1929)
  • La question „quo vadis” dans la démographie moderne. (Bp., 1930)
  • Ár-adók és residium-adók. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1930. dec. 9. megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 4. köt. Bp., 1931)
  • Das neue Bevölkerungsproblem. (Bp., 1932)
  • Pénzügytan. I–II. (Bp., 1933–1935)
  • A társadalompolitika új útjai. (Bp., 1934)
  • Adólikviditás. (Közgazdasági Szemle, 1934)
  • Parlamentarizmus és pénzügyi ethika. (Szeged, 1935)
  • Pénzügyi ethika. (Közgazdasági Szemle, 1935)
  • A társadalmi politika új útjai. (Katholikus Szemle, 1935)
  • Malthus and the Population Problems of Today. (Bp., 1935)
  • A vásárlóerő és a gazdasági szabadság összefüggései. (Bp., 1938)
  • Faj, felekezet és statisztika a zsidókérdésben. (Bp., 1938)
  • Rend és szabadság. (Bp., 1939)
  • Matières premières et peuplement. (Bp., 1940)
  • Jólét és tulajdon. (Közgazdasági Szemle, 1941)
  • Világválság és magyar érdekek. (Bp., 1943)
  • Közgazdasági értéktudataink kérdéséhez. (Bp., 1943)
  • Gedanke einer Neuordnung in der Bevölkerungsfrage. (Bp., 1943)
  • A népesedés: Közgazdasági tanulmány. Politzer, Budapest. 1905[7]
  • Politikai gazdaságtan: Közgazdaságtan I. Eggenberger, Budapest. 1922 [8]
  • Politikai gazdaságtan: Közgazdaságtan II. Eggenberger, Budapest. 1922[9]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa" (német nyelven). Hozzáférés: 2020. május 30.
  2. 1 2 "PIM-névtér-azonosító". Hozzáférés: 2025. május 14.
  3. ↑ "Születési bejegyzése a balassagyarmati római katolikus keresztelési akv. 10/1877. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2022. június 27.
  4. ↑ "Balás József gyászjelentése (1908)". Hozzáférés: 2022. június 27.
  5. ↑ Az izraelita vallásfelekezetre ezentúl áttérni nem lehet. Nemzeti Ujság, 1942. május 2. 3. o.
  6. ↑ "Items where Author is "Balás, Károly Antal" - Magyar Közgazdaságtörténeti Archivum". econhist.lib.uni-corvinus.hu. Hozzáférés: 2024. február 7.
  7. ↑ Balás Károly Antal. A népesedés
  8. ↑ Balás Károly Antal. Politikai gazdaságtan: Közgazdaságtan I.
  9. ↑ Balás Károly Antal. Politikai gazdaságtan: Közgazdaságtan II.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • "Balás Károly, sipeki" (magyar nyelven). Kazár Péter. Névpont.hu 2013. Hozzáférés: 2022. április 19.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balás_Károly&oldid=28918895”